eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Andreas Khol, korábbi parlamenti elnök az Osztrák Néppárt államfőjelöltje

Andreas Khol, az osztrák parlament egykori elnöke az Osztrák Néppárt (ÖVP) államfőjelöltje a párt vezetésének vasárnapi döntése értelmében.

Reinhold Mitterlehner, az ÖVP elnöke Kholt polgári értékeket valló és a szociális egyenlőség mellett elkötelezett politikusként méltatta.

"Az osztrákok érdekeit osztrák hazafiként akarom képviselni" - jelentette ki a németországi születésű, de Tirolban nevelkedett Andreas Khol vasárnap tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján.

A 74 éves, alkotmányjogász végzettségű politikus 1994 és 1999 között, valamint 2000-től 2002-ig a Néppárt frakcióvezetője volt. 2002-től négy éven át a parlament elnöki tisztségét töltötte be.

A Néppárt a korábbi tervek szerint Erwin Pröllt, Alsó-Ausztria tartományfőnökét jelölte volna a tisztségre, azonban a politikus a hét közepén közölte, hogy nem vállalja a jelöltséget.

A várhatóan áprilisban tartandó államfőválasztás további jelöltjei a függetlenként induló Irmgard Griss, az osztrák legfelsőbb bíróság korábbi elnöke és a Zöldek pártjának támogatásával induló Alexander Van der Bellen, volt pártelnök. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) pénteken mutatja be jelöltjét, az FPÖ egyelőre kivár a jelöléssel.

Az ausztriai államfőválasztás időpontját várhatóan február elején hirdetik ki, sajtóértesülések szerint április 24-én tartják majd.

Heinz Fischer 2004 óta Ausztria államfője, hivatali ideje 2016. július 8-án jár le. Mivel a szociáldemokrata politikus már másodjára tölti be ezt a tisztséget, idén már nem indulhat a posztért.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×