Pelczné Juncker megválasztása után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a fideszesek részéről elvi álláspontról és nem személyi kérdésről volt szó.

"Nagyon kényes az egyensúly az európai uniós intézmények között, és fontos, hogy erre az egyensúlyra figyeljünk" - mondta. Utalt arra, hogy az EP-ben képviselt frakciók előre megnevezték csúcsjelöltjüket, és az EP-választáson a legtöbb mandátumot szerző frakció csúcsjelöltje maradt lényegében az egyetlen lehetséges személy, akit a tagországok állam-, illetve kormányfői megnevezhettek, mint az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt politikust.

"Egy ilyen automatizmus, ami ebben az eljárásban érvényesült, képes megbontani, felülírni ezt az egyensúlyt. Ezt nem tudtuk elfogadni" - szögezte le a magyar néppárti politikus. Hozzátette: olyan Európai Unió építésében érdekeltek, "amely erős tagállamokról szól".

A néppárti frakció - tette hozzá - elfogadta az ő álláspontjukat és véleménynyilvánítási jogukat, miként ők is elfogadják a többség álláspontját a jövőt illetően.

Arra a riporteri kérdésre, hogy milyen együttműködésre lehet számítani azután, hogy a fideszesek által nem preferált személy lett a brüsszeli bizottsági elnök, Pelczné Gáll Ildikó azt válaszolta: "azt a rendszert, ami arról szól, hogy mindenki egy irányba megy (...), én nem tudom elfogadni". Felhívta a figyelmet arra, hogy a fideszesek úgy nyertek el az elmúlt hetekben fontos EP-pozíciókat, hogy a Junckerrel kapcsolatos álláspontjuk már nyilvánvaló volt.

"Egyfajta néppárti bosszútól nem hiszem, hogy tartanunk kellene" - tette hozzá. Kitért arra is, hogy a Juncker által ismertetett program legnagyobb részével egyetértenek a fideszes EP-képviselők. E tekintetben külön kiemelte, hogy az újraiparosítás, amit Juncker most európai szinten szorgalmaz, Magyarországon már régebben fontos törekvésnek számít.

"Itt a bizonyíték, hogy Európa a Fidesz nélkül is működik" - kommentálta újságíróknak a választás eredményét Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő. Szerinte Juncker a szavazás előtti vitában nagyon bátor, sok szociális elemet tartalmazó beszédet mondott, ugyanakkor "senkinek nem kereste a kegyeit".

"Rengeteg konfliktust felvállalt, mi több, az eurót nevezte meg Európa legnagyobb véderejének" - hívta fel a figyelmet Szanyi a Juncker-beszéd egyes tartalmi jellemzőire. Ebből az MSZP-s politikus azt a következtetést vonta le, hogy "Európának ezáltal elég erős vezetője született".

Szanyi Tibor megjegyezte, hogy a szavazási eredmények tanúsága szerint Junckerre nem csupán a néppárti-szocialista "nagykoalíció" képviselői, hanem más pártcsaládok tagjai is voksoltak.

Ujhelyi István, a másik MSZP-s EP-képviselő úgy fogalmazott: Juncker megválasztása jó hír Magyarországon azoknak, akik új munkahelyeket akarnak, Európa és benne Magyarország újraiparosítására törekednek, illetve a szociális kérdések megoldásán, a munkanélküliség és a szegénység felszámolásán dolgoznak.

"És rossz hír azoknak a politikusoknak - köztük a rezsim fejének -, akik viszont az európai értékekből és a közös demokratikus szabályokból rendszeresen kilógnak" - tette hozzá.

A DK két EP-képviselője, Molnár Csaba és Niedermüller Péter közleményben tudatta: megszavazta, hogy Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke.

"Bár a DK korábban a szociáldemokrata Martin Schulz megválasztását támogatta, a mai napot az európai demokrácia győzelmeként ünnepli: a legtöbb szavazatot szerzett európai pártcsalád jelöltjének megválasztásával az európai polgárok akarata érvényesült" - olvasható a közleményben.

Molnár és Niedermüller kitért arra: biztosítékot kaptak Junckertől, "hogy az EU a jövőben sem hagyja szó nélkül, ha egy uniós tagállamban sérül a demokrácia, a jogállamiság vagy a médiaszabadság".

A DK közleménye szerint Magyarország csak az EU tagjaként lehet sikeres, és az EP baloldali frakciójának tagjaiként "nem hagyják, hogy Magyarország még jobban elszigetelődjék kormánya miatt".

Balczó Zoltán a Jobbik EP-delegációja által kiadott közleményében úgy fogalmazott: Juncker egész politikai pályafutása az integráció elmélyítéséhez, "egy föderatív Európai Egyesült Államok létrehozásához" kapcsolódik, és számos megfogalmazása a nemzeti önrendelkezés felszámolásának tervéről árulkodik. Juncker emellett az elkövetkező évtizedekben Európa problémáinak megoldását a jogszerű bevándorlás növelésében látja, "vagyis Európát a bevándorlók kontinensévé tenné, ezzel alapvetően megváltoztatva az etnikai arányokat".

Az Európai Bizottság új elnöke ugyanakkor - olvasható Balczó közleményében - "említést sem tett az unió legnagyobb problémájáról, az úgynevezett centrum országok és a periféria közötti egyre növekvő szakadékról".

Nagy József, a Most-Híd nevű szlovákiai szlovák-magyar párt EP-képviselője közleményében méltatta, hogy programbeszédében Juncker jelezte: várhatóan indítványozni fogja a nemzetiségi kisebbségek jogvédelmének uniós felvállalását.