Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Viktor Janukovics, aki nem nyugszik bele eltávolításába

A hatalmától megfosztott, de orosz támogatással ahhoz ragaszkodó Viktor Fedorovics Janukovics, a független Ukrajna negyedik államfője volt. Az Oroszországban tartózkodó Janukovics pénteken a dél-oroszországi Rosztov na Donuban sajtóértekezleten jelentette be, hogy magát továbbra is államfőnek tartja, és szándékában áll tovább küzdeni Ukrajna jövőjéért. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:

Janukovics 1950. július 9-én született Zsukivci településen (Donyeck megye, Jenakijevi körzet), ukrán-orosz munkáscsaládban.

Jenakijeve városában bányászati technikumot végzett, majd 1980-ban levelezőként gépészmérnöki képesítést szerzett a Donyecki Műszaki Főiskolán. 2001-ben nemzetközi jogból diplomázott az Ukrán Külkereskedelmi Akadémián. 2000 decembere és 2004 februárja között tanszékvezető volt a Donyecki Államigazgatási Egyetemen.

1969-ben Jenakijevében kezdett dolgozni egy kohászati üzem lakatosaként. Felsőfokú tanulmányai befejezése után kinevezték a vállalat vezérigazgatójává, majd több más gyár élén is állt.

1996 augusztusában lett a Donyeck megyei közigazgatás elnökhelyettese, szeptemberben első elnökhelyettese. 1997. május és 2002. november között a megyei közigazgatás elnöke, egyben a megyei tanács küldötte volt. 1999 májusától két évig a Donyeck megyei tanács elnöki tisztségét is betöltötte. A régió tekintélyes irányítójaként Janukovicsnak nagy szerepe volt a térségben kialakuló nagyhatalmú gazdasági-pénzügyi csoport létrehozásában, amelynek támogatását országos pozícióiban is mindig maga mögött tudhatta.

Amikor 2002 novemberében Vlagyimir Kucsma államfő nyugdíjba küldte miniszterelnökét, Anatolij Kinahot, az akkor 52 éves Janukovicsot nevezte ki a helyére. A kormányfői poszt mellé Janukovics pártelnökit is szerzett: 2003. április 20-án megválasztották a Régiók Pártja első számú vezetőjévé. Pártja jelöltjeként a 2004-es elnökválasztás november 21-i második fordulójában a hivatalos eredmény szerint a voksok 49,46 százalékával ő győzött az ellenzéki Viktor Juscsenkóval szemben. A szavazás nyomán kialakult belpolitikai válságban (narancsos forradalom) 2004. november 27-én az ukrán parlament rendkívüli ülése a szavazáson történt tömeges törvénysértések miatt érvénytelennek nyilvánította a második fordulót, majd a december 26-i megismételt szavazás során Viktor Juscsenko nyert a szavazatok 51,99 százalékával Janukoviccsal szemben, aki 44,19 százalékot kapott.

2005-2006-ban Janukovics ellenzékből támadta Juscsenko államfő és a Timosenko-kormány lépéseit, különösen a szociális kiadások aránytalan növelését, a nagyvállalatok adóterheinek növelését, a tőkebefektetések csökkenését. Irányításával a Régiók Pártja 2006 márciusában megnyerte a parlamenti választásokat, ám egyedül nem tudott kormányt alakítani. Hosszas huzavona nyomán Janukovics 2006. augusztus 3-án megállapodott a kormánykoalíció elveiről Juscsenko államfővel, majd másnap a parlament jóváhagyta kormányfői kinevezését. Második miniszterelnöki periódusa 2007. december 18-ig tartott, s ezt a mintegy másfél évet az államfő, a parlament és a kormány közötti áldatlan viaskodás töltötte ki. Az elmérgesedett helyzet nyomán Juscsenko államfő 2007 áprilisában feloszlatta a parlamentet, s előrehozott választásokat írt ki.

Janukovics 2007. december 18-áig volt kormányfő. Átmeneti politikai hátralépést követően, s miután szétesett a narancsos koalíció, 2009 közepe táján tűnt fel újból a nagypolitika horizontján. Az elnökválasztás 2010. február 7-i második fordulójában aztán ő lett Ukrajna államfője, s egyben a fegyveres erők főparancsnoka a szavazatok 48,95 százalékával győzte le a második helyezett Julija Timosenkót (45,47 százalék).

Elnöki évei nem hoztak megnyugvást a forrongó Ukrajnának sem kül- és belpolitikai, sem gazdasági-szociális vonatkozásban. Az elégedetlenség főként 2013 novembere óta egyre növekedett, majd 2014 elején elemi erővel kulminált a Majdan téri demonstrációkon. Az államfő nem tudott úrrá lenni a kialakult helyzeten, ellentmondásos intézkedései, a halálos áldozatokat követelő kíméletlen erőszak és a tárgyalási taktika együttes alkalmazása aláásták az ő helyzetét is, végül menekülnie kellett.

2014. február 22-én a kijevi parlamentben a jelenlévő 334 képviselő 328 szavazatával felmentették tisztségéből, de ennek ellenére továbbra is Ukrajna törvényes elnökének tekinti magát.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×