Péntek késő délután Varsóba érkezett Barack Obama amerikai elnök, a csúcstalálkozó díszvendége is.
Bár a csúcstalálkozót a közép-európai jelzővel illetik, mások mellett jelen van például a német, az olasz és az ukrán elnök is. A koszovói elnök részvétele miatt távol maradt a szerb és a román államfő.

Schmitt Pál pénteken a szállásán, a varsói Hyatt Regency hotelben kétoldalú megbeszéléseket tartott Atifete Jahjaga koszovói, Marian Lupu moldovai és Georgi Parvanov bolgár elnökkel. A találkozók után az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és az európai integráció kérdéseit.
A koszovói elnök ismételten megköszönte, hogy Magyarország elismerte országát, hogy magas szintű politikai kapcsolatokat ápol vele, és szívén viseli az egész balkáni régió sorsát.

Moldovával kapcsolatban a magyar államfő úgy vélekedett, hogy ez az ország lehetne a zászlóvivő a kelet-európai partnerek között. A moldovai elnök Magyarország segítségét kérte ahhoz, hogy országa megkapja az Európai Uniótól a vízummentességet.

A bolgár elnökkel lezajlott találkozón áttekintették a két ország kapcsolatait, Bulgária schengeni integrációjának a kérdéskörét.

Az államfői csúcstalálkozót a varsói Királyi Várban rendezték, ahol délelőtt és délután egy-egy plenáris ülést tartottak Utak a demokráciához - közös tapasztalatok a demokratikus átalakulásban jelmondattal.
A lengyel elnök megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a jelen lévő országok mindegyike nehéz utat tett meg a totalitarizmustól a demokráciáig. Emlékeztetett arra, hogy a csúcs színhelyétől nem messze alakult meg 1955-ben a Varsói Szerződés, amely - mint mondta - Európa megosztottságát előidézte. Azt is mondta, hogy 20 évvel ezelőtt Varsótól 250 kilométerre keletre még a Szovjetunió határai húzódtak, egy olyan hatalomé, amely akadályozta Európa egyesülését, korlátozta sok közép-európai nép esélyeit a fejlődésre.

Közép-Európa nagyra értékeli azt a bátorságot és pénzügyi segítséget, amellyel a nyugat-európai országok hozzájárultak Európa egyesülésének ügyéhez - jelentette ki -, hozzátéve, hogy a térség sok országa csak a NATO-hoz és az EU-hoz - vagy legalább valamelyikükhöz - történt csatlakozás után érezheti magát teljes biztonságban.

A lengyel elnök után több államfő mondott beszédet, köztük Schmitt Pál. A magyar köztársasági elnök rendkívül fontosnak nevezte, hogy a közép-európai térség országai segítsék az észak-afrikai államokat saját békés demokratikus átalakulásuk tapasztalatainak átadásával. Biztatónak nevezte, hogy az arab forradalmakból kibontakozó politikai erők többsége valódi demokráciát szeretne. Utalt arra, hogy a szegénység Európában is destabilizáló tényező, a magyar EU-elnökség ezért is tekinti egyik legfontosabb feladatának az unió hatékony és életképes roma stratégiájának a kialakítását. Részletesen szólt az EU keleti partnerségi programjáról is, mint a magyar és lengyel EU-elnökség közös prioritásáról, amely szavai szerint a legfontosabb eszköz az unió keleti szomszédainak a támogatásában.

Kijelentette, hogy Európa újraegyesülése csak a nyugat-balkáni országok integrációjával válhat teljessé. Kitért Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok elfogására is, amely szavai szerint könnyebbé teszi Szerbia európai integrációját.

Végül leszögezte: Közép- és Kelet-Európa történelmi és kulturális közösség, amelyet hosszú időn át adminisztratív és gazdasági határok, korlátok osztottak meg. Az elmúlt években hatalmas előrelépés történt ezek lebontásában, de a térség még mindig megosztott, mind a jólétet, mind pedig a politikai viszonyokat illetően. "Törekedjünk továbbra is arra, hogy országaink egy erős, szabad és virágzó Európában egyesüljenek" - fejezte be beszédét Schmitt Pál, aki felszólalása után Rómába utazott.

Bronislaw Komorowski péntek délutáni sajtóértekezletén arra helyezte a hangsúlyt, hogy az 1989-90-ben megkezdődött demokratizálási folyamat nem ért véget, tovább kell folytatódnia, hogy az európai integrációra törekvő többi ország is elérje célját. Bejelentette, hogy a következő közép- és kelet-európai államfői csúcsot jövőre Kijevben rendezik meg.

Péntek késő délután Varsóba érkezett a csúcstalálkozó díszvendége, Barack Obama amerikai elnök, aki érkezése után megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját és a gettó hőseinek emlékművét, majd az elnöki palotába indult, ahol munkavacsorán találkozik az államfőkkel.