Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
328.57
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

A tíz legfontosabb dolog, amit a WikiLeaks-iratokból megtudhattunk

Vasárnap a világsajtó öt kiemelkedő orgánuma szellőztette meg a WikiLeaks oknyomozó portál által megszerzett több mint 250 ezer amerikai diplomáciai sürgöny anyagát. A kiszivárogtatásoknak köszönhetően betekintést nyerhetünk a magas szintű diplomácia titkos világába. Az InfoRádió.hu összegyűjtötte, hogy eddig milyen bizalmas információk forgatták fel a világot.

1.  Több elemző is úgy véli, hogy a WikiLeaks által megszerzett és kiszivárogtatott diplomáciai iratok legnagyobb szenzációja az, hogy az arab államok mennyire tartanak Irántól és annak atomprogramjától. Az egyik sürgönyben például Abdalláh szaúdi uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt, hogy "le kell vágni a kígyó fejét", és mielőbb csapást kell mérni Irán nukleáris fejlesztési programjára. Katar, Jordánia, az Egyesült Arab Emirátusok és más közel-keleti államok is hasonló véleményt fogalmaztak meg.

2.  A WikiLeaks-anyagok másik szenzációja az, hogy Kína hajlandó elfogadni a két Korea egyesítését. Mint ahogy azt Kína kazahsztáni nagykövete 2009-ben egy vacsorán elmondta, hazája számára az észak-koreai atomprogram nagyon kellemetlen, és Kína reméli, a két ország békésen egyesül. Cseng Kuo-ping azt is elárulta, Peking szerint Észak-Korea "túl messzire ment" azáltal, hogy végrehajtott egy második kísérleti atomrobbantást is, és hogy kísérletképpen elindított egy rakétát. Mindezt Richard Hoagland kazahsztáni amerikai nagykövet egy távirata árulja el, amelyet a The Guardian brit lap hozott nyilvánosságra.

3.  Barack Obama egyik legfontosabb ígérete az volt, hogy megválasztása után bezáratja a guantánamói fogolytábort, csakhogy ehhez a nemzetközi terrorizmus vádjával fogva tartottakat más államoknak is be kellett fogadniuk. A WikiLeaks-dokumentumok szerint az amerikai kormány Szlovéniát például azzal zsarolta meg, hogy az elnök csak akkor találkozhat Obamával, ha átvesz néhány foglyot, Kiribati-szigetnek pedig több millió dollárt ajánlott fel cserébe Washington.

4.  Az Egyesült Államok 2007 után titkos és sikertelen erőfeszítést tett arra, hogy egy pakisztáni kutatóreaktorból megszerezze a magasan dúsított urániumot, mivel attól tartott, hogy illetéktelen kezekbe kerül, és atomfegyvert állíthatnak elő belőle.

5.  A The Guardian szerint az iratokból az is kiderült, hogy Washington "titkos hírszerzési hadjáratot" folytatott az ENSZ vezetése, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak tavaly júliusban.

6.  Katar a legrosszabbul teljesítő állam, ami a terrorizmus elleni harcot illeti - olvasható az egyik iratban, amely szerint a közel-keleti ország titkosszolgálata nem lép fel kellő eréllyel a terroristákkal szemben.

7.  Vlagyimir Putyin orosz és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök között szorosabb a kapcsolat, mint ahogy azt sejteni lehetett - derül ki a bizalmas dokumentumokból, amelyekben Berlusconit "alkalmatlan, felfújt és nem hatékony" politikusként, Putyint pedig "alfahímként" jellemzik. A közzétett sürgönyök tanúsága szerint a két vezető privát üzletet folytat.

8. Irán a nemzeti Vörös Félhold mentőautóival szállíttatott fegyvert a Hezbollahnak 2006-ban, amikor az izraeli hadsereg háborút vívott a libanoni síita szervezet ellen - olvasható egy 2008-ban Dubajban keletkezett iratban.

9.  Az Egyesült Államok nem csupán Németországban, hanem Hollandiában, Belgiumban és Törökországban is tárol taktikai atomfegyvereket.

10.  Az óriási diplomácia botrányt okozó WikiLeaks akciójának magyar vonatkozása is van. A portál több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki. Az iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Simonyi András volt amerikai nagykövet elképzelhetőnek tartja, hogy napvilágot látnak olyan értesülések, amelyek kellemetlenek lehetnek, de olyanok nem, amelyek alapjaiban rengetnék meg a magyar-amerikai kapcsolatokat.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Általános undor kezd kialakulni az amerikai eszközökkel szemben

Általános undor kezd kialakulni az amerikai eszközökkel szemben

Hatottak a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és Grönland elfoglalásának megerősítése, a piacok nem fogadták jól, és ma is lefelé tartanak. Az európai lefordulás után egyre nagyobb az esés az amerikai részvénypiacokon, az emelkedést korábban vezető nagy tech papírok, az Nvidia, a Tesla, az Amazon, a Microsoft ma mind lefordultak. Közben gyengül a dollár, emelkednek az állampapírhozamok. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×