A Magyar Baptista Szeretetszolgálat tagjai Haiti fővárosának, Port-au-Prince-nek az egyik negyedében dolgoznak egy kórházban. A szolgálat helyszínen tartózkodó főigazgatója az InfoRádiónak elmondta: több mint kétszáz beteg vár ellátásra a kórház folyosóin, az udvaron és a parkolóban.
Faágakon lógnak az infúziók - illusztrálta a helyzetet Szilágyi Béla, aki hozzátette: nehezen lehet bírni azt az iramot Haitiben.
Bár a 7-es erősségű földrengés múlt hét kedden döntötte romba az épületek nagy részét a karibi országban, vannak olyan betegek, akik csak most kerülnek orvoshoz. A fővárosban valóban előfordulnak fosztogatások, és vannak kutatócsoportok, akik csak rendőri kísérettel mennek ki néhány kerületbe - jellemezte az állapotokat a főigazgató.
Szilágyi Béla elmondta: a víz sok helyen szennyezett és fertőző, mégis ebből készült jeget árulnak. Az utcákon sok a szemét, mindezek ellenére egyelőre még nincs járvány - tette hozzá.
Csak néhány helyen kezdték el a romeltakarítást, mert a középületek környékén még mindig túlélők után kutatnak a mentőalakulatok. Hónapokba vagy évekbe is telhet, amíg az életben maradtak -, akiknek többsége most egy kifeszített nejlondarab alatt tölti az éjszakákat - normális életfeltételek közé kerülnek.
Egyre nagyobb az elkeseredettség
Révész Szilvia, a szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója elmondta: kedden elindult egy újabb csoport, hogy a kint lévőket leváltsa. Leginkább egészségügyi segítségre van szükség a földrengés sújtotta országban, hiszen nyolc kórház vált működésképtelenné, és sok orvos, valamint ápoló életét vesztette.
A sérültek 80 százaléka csak most kerül orvoshoz, de legtöbbjük állapota olyan súlyos, hogy amputálni kell valamelyik végtagjukat.
Révész Szilvia, aki telefonon tartja a kapcsolatot a helyszínen tartózkodó kollégáival, elmondta azt is, hogy bár esténként zavargások vannak és egyre nagyobb a feszültség, nem érte semmiféle atrocitás a szeretetszolgálat munkatársait, és érzékelhetően megnőtt az ENSZ békefenntartóinak a száma is.
Érthető, hogy egyre elkeseredettebbek az emberek, hiszen egyre nehezebb élelemhez és ivóvízhez jutni, többen például pocsolyákból isznak az utcán - tette hozzá.
Hanganyag: Szabó S. Gergõ, Szépvölgyi István