Költekezzünk és még jobban eladósodjunk, hogy kimásszunk a bajból, vagy takarékoskodjunk és ne akasszunk hatalmas adóterheket a gyerekeink, unokáink nyakába? A nemzetközi média jobbára így tálalja, hogy milyen ideológiai szakadékot kell áthidalni a G20-ak londoni csúcstalálkozóján.

A ring egyik sarkában az Egyesült Államok és Japán, a másikban pedig az EU és Kína. A döntőbíró a házigazda Nagy-Britannia, amely azonban nem is próbálja titkolni, hogy a tengerentúli unokatestvérhez húz a szíve.

Egészen csütörtökig úgy tűnt, a résztvevőknek könnyen sikerül majd megegyezniük a Nemzetközi Valutaalap megerősítésééről és az adóparadicsomok szigorú ellenőrzéséről - amelyet a kapitalizmus reformját követelő tüntetők is üdvözölnének. Úgy tűnik azonban, hogy utóbbi kérdésben Kína megmakacsolta magát - Nicolas Sarkozy francia elnök szerint Peking Hongkong és Makaó védelmében lép fel.

Hírügynökségek szerint a csúcs részvevői között öt különböző nyilatkozattervezet is kering - végül ezekből kell összeollózni a kompromisszumot. A résztvevők várhatóan a nemzetközi pénzmozgások, így a spekulatív fedezeti alapok szigorúbb ellenőrzéséről, az IMF tőkéjének emeléséről, a nemzetközi kereskedelem élénkítéséről és a bankvezetői fizetések megnyirbálásáról egyeznek meg.

Haza is üzennek

Az adóparadicsomok kérdése nyitott, a Barack Obama által forszírozott gazdaságstimuláló lépések körüli vitát pedig valószínűleg azzal kenik majd el, hogy nem egyeznek meg arról, konkrétan mennyi pénzt kell költeni, hanem közlik: minden ország megteszi, ami tőle telik a fogyasztás ösztönzésére.

Bár angolszász körökben a takarékosságra hajlamosabb németeket és más európaiakat kezdik úgy beállítani, mint akik "nem akarnak segíteni", Berlin valójában kétszer annyit költ gazdasága élénkítésére a következő két évben, mint Nagy-Britannia és feleannyit, mint az Egyesült Államok.

Kommentátorok azt is felvetik, hogy az Obama-Brown duóval szemben ellen-sajtótájékoztatót tartó Angela Merkel német kancellár és különösen Nicolas Sarkozy francia elnök pózol, mivel így akarja megmutatni az elégedetlen francia közvéleménynek, hogy részt akar venni a világgazdaság átformálásában.

És az, hogy mit gondol a közvélemény, roppant fontos - állítja Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki csütörtökön azt írta a Guardian című brit lapban: "ha nem lesznek határozott lépések, akkor növekvő társadalmi elégedetlenséggel, gyenge kormányokkal és a jövőjükben hitüket vesztett társadalmakkal kell szembenézni".