Sarkalatos pontjához érkezett a sokszor szélmalomharcnak tűnő küzdelem a drogkartellek ellen Mexikóban.

A szeptember 15-i, civilek elleni, végzetes gránáttámadás Nyugat-Mexikóban sokak számára igencsak kérdésessé tette Felipe Calderon konzervatív párti elnök két éve meghirdetett harcának értelmét a drogkereskedelem ellen. A 2006 decemberében megválasztott elnöknek ugyanakkor nincs sok esélye arra, hogy presztízsveszteség nélkül meghátráljon.

A nyolc ember halálát követelő merénylet, amelyet a függetlenség napjának ünneplése közben követtek el a Calderon szülővárosában, Michoacanban, igencsak megülte a közvélemény gyomrát, amely egyre nehezebben viseli a kegyetlen konfliktust.

Calderonék zéró toleranciát hirdettek a drogvilág ellen, és kizártak mindennemű "békekötést" a mexikóban eluralkodó alvilági szervezetekkel. Egy biztonságpolitikai elemző, Jorge Chabat a múlt héten mérhetetlen bölcsességgel azt nyilatkozta az El Universal című lapnak, hogy "két lehetőség van: harcolni ellenük vagy nem harcolni ellenük".

A csatából való kihátrálás ráadásul elmélyítené a korrupciót és veszélyesen legyengítené a kormányt. A küzdelem melletti kitartás viszont biztosan mégtöbb vérhez vezet.

Ezrek vesztek oda

A kábítószer-kereskedő bandák közti leszámolások eddig háromezer ember életét követelték, és tovább fokozták az emberrablások és egyéb bűncselekmények miatt már így is meglehetősen rémült hangulatot az országban.

A szeptember 15-i moreliai leszámolás óta az elnök és kormánya ígéretet tett, hogy tovább folytatja az elkeseredett küzdelmet, és arra kérte a lakosságot, fogjon össze az ellenséggel szemben, amely szavai szerint a nemzet biztonságát veszélyezteti.

Pénteken a hatóságok közölték, letartóztattak három embert, akit a merénylet végrehajtásával gyanúsítanak. Állítólag a Zetas nevű alvilági szervezet tagjai, ami a Golf-kartell fegyveres szárnya. Õk azok, akik rendszeresen lefejezik áldozataikat.

Eddig a "drogháború" sikerre vitele érdekében negyvenezer katonát toboroztak, és ötezer fővel növelték a rendőrség létszámát. Sokakat letartóztattak, valamint rengeteg drogot és pénzt foglaltak le. A legújabb fogás egy 26 millió dolláros zsákmány volt az északi Sinaloa államban.

Újabb Szomália?

Az államügyész, Eduardo Medina Mora egy múlt heti televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy Calderon, amikor hivatalba lépett, deklarálta, hogy hosszú csata áll előtte. A felmérések szerint ugyan a mexikóiak általánosságban támogatják az elnök harcát, de kételkednek konkrét lépéseinek sikerességében.

Az elnök szeptember 23-án New Yorkba látogatott, és arra kérte az Egyesült Államok kormányát, segítsen befagyasztani a Mexikóba irányuló illegális fegyverkereskedelmet a határon át. Hozzátette, nagy árat fizet Mexikó a amerikaiak mérhetetlen drogfogyasztásáért.

Egy múlt heti kongresszusi meghallgatás alkalmával az is kiderült, hogy a hírszerzésnek jóval több ügynökre lenne szüksége, mint ahányan most a rendelkezésére állnak. Így nem tud elég információt sem gyűjteni egy igazán hatékony, országos szervezett bűnözés elleni föllépéshez.

Juan Camillo Mourino belügyminiszter pedig megerősítette, amit mindenki sejtett: a drogbandáknak már a rendőrségben is vannak beépített emberei, így a hatóságok nem tudják teljes mértékben garantálni a közbiztonságot. Kifejezte abbéli aggodalmát is, hogy júliusban a drogpénzek befolyásolják a 2009 júniusában esedékes időközi kongresszusi választásokat is.

Támadják

A kampány tovább nehezítheti Felipe Calderon dolgát, mivel az ellenzék elsősorban az ő bűnözésellenes harcát fogja támadni kritikáival, és így fog politikai tőkét gyűjteni magának. Amikor például múlt héten a belügyminiszter, az államügyész és a közbiztonság feje, Genaro Garcia Lona megjelent a kongresszus előtt, az ellenzék csípős megjegyzések közepette követelte lemondásukat.

Mindemögött ott húzódik az is, hogy a baloldali Demokratikus Forradalom Pártja (PRD), a kongresszus alsóházának második legnagyobb politikai ereje nem hajlandó elismerni Calderont mint elnököt, mivel úgy tartja, a konzervatívok csaltak a 2006-os választásokon. A párt támogatói közül sokan úgy válik, az elnök csak a legitimáció megszerzése miatt kezdte meg a "drogháborút".

Mexikóban 1920-tól az ezredfordulóig a marxista Intézményes Forradalmi Párt (PRI) volt hatalmon. 2000-ben azonban a konzervatívok, a PAN nyerte meg a választásokat, és 2006-ban tovább erősítette pozícióit. Ekkor vette át a PRI addigi második helyét a PRD, a PRI pedig visszacsúszott a harmadik helyre. Így az intézményes forradalmárokat megelőző demokratikus forradalmárok nyilván szeretnék tovább erősíteni pozícióikat.

Mindeközben egyes elemzők szerint már a mexikói állam létét és szuverenitását veszélyezteti a drogbandák uralma, ami egy újabb Szomália rémképét vetíti elénk, ha nem sikerül megküzdeni a szervezett alvilággal. Egy felmérésben pedig a megkérdezettek kétharmada nyilatkozott úgy, a gránáttámadás után félve lép az utcára.