"Vége a bulizásnak" - e szavakkal kommentálta Nancy Pelosi, az amerikai Kongresszus demokrata párti elnöke azt, hogy a két nagy párt megegyezett a Wall Street, és így közvetve más, külföldi intézmények stabilizálásáról is. Pelosi arra utalt, hogy a bankok megmentésének ára a vezetői fizetések és végkielégítések korlátozása, a költekezés szigorú felügyelete és bedőlő lakáshitelek átütemezése lesz.
Pelosi, aki az alku előtt a titoktartást biztosítandó elvetette az összes résztvevőtől a mobiltelefonját és Blackberryjét, azt is keresztülvitte, hogy ha öt éven belül a kimentett bankok nem termelnek profitot, akkor vissza kell adniuk a pénzt a költségvetésnek.
Miközben az amerikaiak úgy ébrednek, hogy valószínűleg a nagy kataklizma nem következik be, a világ más tájain a befektetők már régóta tudják, hogy vége a bulinak. Ázsiában a piacok bizalmatlanságát jelezve, az amerikai mentőcsomag ellenére estek az indexek, és siralmas teljesítménnyel nyitottak hétfőn az európai tőzsdék is.
A londoni Footsie például a délelőtt jelentősnek számító 3 százalékot veszített értékéből, a frankfurti DAX és a párizsi CAC40 is közel hasonló módon teljesített. A brit börzén a fő áldozatok a bankrészvények voltak, miután reggelre megerősítették egy újabb bank, a Bradford and Bingley államosítását. Míg a B and B 80 milliárd dollárra rúgó hiteleit a brit állam, addig fiókhálózatát a spanyol Santander bank vette át.
A Royal Bank of Scotland részvényei a hír nyomán 20 százalékkal értek kevesebbet, mint pénteken, a rivális HBOS több mint nyolc, a Barclays több mint 7 és fél, a Lloyds TSB pedig több mint hat és fél százalékot vesztett. A többi európai index teljesítményét pedig az befolyásolta, hogy Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában bejelentették a megingott bank- és biztosítócsoport, a Fortis részleges államosítását.
Egyes elemzők arról beszélnek, hogy a bankválság még inkább nemzetközivé válik, de felteszik a kérdést: vajon lesz-e hajlandóság Európában az amerikaihoz hasonló radikális mentőakcióra. Az Európai Központi Bank a múlt héten további hiteleket tett hozzáférhetővé a bajba jutott intézményeknek, de kérdés, ezt meddig kell folytatnia.
A brit ellenzéki konzervatívok közben hangosan tiltakoznak amiatt, hogy költségvetési forrásokból - azaz az adófizetők pénzéből - tartsák talpon a Bradford and Bingley bankot. A tengeren túl, az elmúlt héten hasonló módon lázadoztak a Republikánus párt kemény magjában és szocialista módszereket emlegettek. Csakhogy a bankok bedőlése, felvásárlása, vagy a fúziók nemcsak az intézményvezetők jövedelmét befolyásolják, hanem a milliónyi ügyfélét is, akik azzal szembesülhetnek, hogy egyre drágább lesz a hitel és mindez az egész gazdaság teljesítményére kihat.
Súlyos gond merült fel az elektromos autózással kapcsolatban