A Santa Maria della Grazie rendház A da Vinci-kód című könyv és film után különösen népszerűvé vált a turisták körében. Itt található ugyanis Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című festménye, amelyen Dan Brown regénye szerint az egyik apostol valójában Mária Magdolna.

Az egyházat annak ellenére felháborította a gondolat, hogy csak egy ponyvaregényről volt szó. Ilyen előzmények után nem kis erőfeszítésbe került, hogy a radikális filmes forradalmárként ismert Peter Greenaway engedélyt kapjon arra, hogy a festményből multimédiás előadást kreáljon.

A rendező azt mondta, hogy "a laptop-nemzedék" számára csomagolta újra a művet. Modern operazenére, digitális trükkök segítségével háromdimenziós hologramot alkotott a képen látható Krisztusból, majd a tizenhárom alak lassan eltűnt és helyüket krétával rajzolt kontúrjuk váltotta fel - ez egy bűntény helyszínére való utalás volt. Később az apostolok rács mögött tűntek fel.

Volt, aki szerint Greenaway kulturális barbárságot követett el - jegyezte meg a brit Guardian című napilap - de akadtak olyan művészettörténészek, aki örültek, hogy a rendező helyre állította a kép művészi értékét. Sokakat dühített ugyanis, hogy Dan Brown egy krimi kulcsává tette a képet, miközben átsiklott Leonardónak a festménybe foglalt mondanivalóján.

Greenaway másfél éven keresztül tervezte a performance-t, amelyet csak az utolsó pillanatban engedélyeztek. A hatóságok egyrészt a 17 éven át restaurált képet féltették, másrészt attól tartottak, hogy a radikális rendező szentségtörést követ el. Végül néhány milánói közéleti személyiség és szerzetes előtt mutathatta be az előadást - és csak egyetlen estére.

Greenaway azzal válaszolt a bírálóknak, hogy ha Leonardo ma élne, akkor nagyfelbontású kamerákkal és hologramokkal kísérletezne. "Támogatna bennünket, szemben azokkal a tudósokkal, akik azt hiszik, a kép csak az övék és nem az egész világé" - hangsúlyozta.

A Guardian szerint a közönséget lenyűgözte a show. A rendező most egy brit múzeumban, egy másolaton akarja megismételni az előadást, és arra készül, hogy Picasso Guernicáját, Monet, Velázquez és Jackson Pollock műveit is a "laptop-nemzedék" vizuális nyelvére ülteti át.