eur:
389.34
usd:
362.71
bux:
68123.99
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

Berlini fal: 125 életet követelt 28 év alatt

Kereken negyvenöt évvel a hírhedt berlini fal megépítése után még mindig nem tisztázott egyértelműen, hogy hányan vesztették életüket az egykori keletnémet határőrök golyóitól. Egy keddi hivatalos bejelentés szerint azonban százhuszonötre tehető az áldozatok száma.

A potsdami Történelmi Kutatások Központjának igazgatója, Hans-Hermann Hertle berlini sajtóértekezletén a központ legfrissebb vizsgálataira hivatkozva elmondta: a Nyugat-Berlin köré emelt betonfal 1961 és 1989 közötti létezése alatt százhuszonöt olyan személy vesztette életét, akik a falon keresztül igyekeztek átszökni a korábbi Nyugat-Berlinbe.

A néhai keletnémet kommunista pártfőtitkár, Walter Ulbricht vezette hatóságok 1961. augusztus 13-án kezdtek hozzá a fal felépítéséhez, hogy ily módon vessenek véget a keletnémetek nyugatra történő átszökésének. Az egykori NDK létrejötte, 1949 októbere és a fal felhúzása között több mint két millióan szöktek át nyugatnémet területre.

Hertle szavai szerint a kutatók eddig abból indultak ki, hogy az áldozatok száma magasabb. A korábbi adatok azonban többnyire tanúk elmondásain alapultak. Az egykori keletnémet hatóságok, illetve a korábbi NDK hírhedt állambiztonsági minisztériuma teljes mértékben eltitkolta a határőrök kegyetlen mészárlásait, s még az áldozatok hozzátartozóit sem tájékoztatták a történtekről.

A potsdami intézet igazgatója sajtóértekezletén arról számolt be, hogy a százhuszonöt áldozat - mint fogalmazott - tudományosan bizonyított. Az áldozatok többsége 16 és 30 év közötti fiatal férfi, s legtöbben a fal felhúzása utáni első öt évben vesztették életüket - mondta.

Németországban ezekben a napokban emlékeznek meg a negyvenöt évvel ezelőtt történtekről, illetve a berlini fal áldozatairól.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
Szép pluszban zárt Amerika

Szép pluszban zárt Amerika

Vegyes mozgásokat láttunk ma a nemzetközi részvénypiacokon, Európában a befektetők a Fed tegnapi üzeneteit emésztették, miközben tovább dübörgött a gyorsjelentési szezon is, például Európa legnagyobb cége, a gyógyszergyártó Novo Nordisk, valamint a Shell is ma jelentett - mindkét cég megverte az elemzői profitvárakozásokat. A vezető amerikai indexek egy százalék körüli pluszban fejezték be a napot. Ezzel a mai napi izgalmaknak még nincs vége, hiszen az amerikai zárás után jelent majd az Apple is, amely jelenleg a világ második legértékesebb cége a Microsoft után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×