Szombaton reggel nagy erőkkel folytatódott a több méteres sárréteg alá került faluban a mentés, mintegy 500 katona és civil részvételével. Nehéz munkagépek híján azonban kevés esélyt látnak arra, hogy újabb túlélőket találjanak.

A polgári védelem szerint szombat reggelig 117 túlélőt és 55 holttestet találtak, és 1420 embert, közöttük 246 iskolást tartottak számon eltűntként. A szerencsétlenül járt falu közelében fekvő város, Saint Bernard polgármestere, Maria Lim és Roger Mercado, a térség parlamenti képviselője korábban háromezerre becsülte az eltűntek számát.

A katasztrófa mozgósította a nemzetek közösségét is. Az Egyesült Államok a haditengerészet két hajóját irányította át a térségbe, ami 17 helikoptert és mintegy ezer bevethető katonát jelent. Az ENSZ gyermekalapja, az Unicef és az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési
Szervezete, a USAID orvosságot, élelmiszert és ruhaneműt, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes irodája 50 ezer dollárt és mentőosztagot, a nemzetközi vöröskereszt 128 ezer eurót, Ausztrália pedig 740 ezer amerikai dollárnak megfelelő pénzt küldött a bajbajutottak megsegítésére.

A Leyte szigetén, Manilától 675 kilométerre délkeletre fekvő Guinsaugon falu legalább ötszáz lakóházat és egy iskolát temetett be a két hete szakadó eső nyomán felázott hegyoldalról lezúduló sár, amely helyenként tíz méter vastag rétegben gyűlt össze.

A Fülöp-szigeteken évente átlagosan húsz tájfun, trópusi esőket hozó vihar söpör végig. A viharokban 2004-ben mintegy 1800 ember vesztette életét, 1991 novemberében pedig mintegy 6000 ember halt meg Leyte szigetén egy hasonló sárlavinában; azt is egy trópusi vihar heves esőzései váltották ki.