Megjelent a majomhimlő vírusa az Egyesült Államokban, Kanadában, és most már több európai országban, a szomszédos Ausztriában is regisztrálták. Mennyire kell tartani ettől a betegségtől, netán egy újabb járványhullámtól?

A majomhimlőt az emberiség 1958 óta ismeri, és az elmúlt évtizedekben többször előfordult az, hogy behurcolták az Egyesült Államokba vagy európai országokba. Valószínűleg az emberek egy új vírusbetegség említésekor már megijednek, hogyha azt hallják, hogy a szomszédban felütötte a fejét egy ilyen betegség, de nyugodjon meg mindenki, ez egy teljesen másfajta megbetegedés, ez egy jóindulatú, Afrikából származó zoonózis. Az azt jelenti, hogy bizonyos afrikai állatokban, jellemzően kis állatokban: mókusokban, rágcsálókban ez a vírus ott él.

Elsősorban állatról emberre terjed?

Így van.

És nem is feltétlenül emberek között?

És nem feltétlenül emberre. A majomhimlő elnevezés egy kicsit félrevezető, hiszen először kísérleti majmokban találták meg ezt a betegséget, de akkor is egy kisállatról terjedt a majmokra. Ugyanígy a kisállatokról tud emberre is terjedni. Ezek ritka dolgok még Afrikában is.

Mennyiben rokonítható ez a klasszikus himlővel?

Abszolút rokon, többféle himlővírus van. Van az 1980-ban a Földünkről eltüntetett feketehimlő, van a tehénhimlő és van ez a bizonyos majomhimlő. Amíg létezett a Földön himlő, addig komoly gondot okozott ezeknek a betegségeknek az elkülönítése. Ma már, pláne, hogy a feketehimlő elleni oltásokat megszüntették, biztos, hogy van ennek jelentősége abban, hogy Afrikában is az utóbbi években egyre több ilyen majomhimlő esetet észleltek emberek között.

Ez a gyerekkori himlőoltás ez a feketehimlőoltás?

Ez az az oltás, amit 1980-ig Magyarországon is alkalmaztak.

Most már nem kapják?

Ezt nem kapják. Némi védettséget a majomhimlő ellen, akik 1980 előtt születtek, kaphatnak, bár hangsúlyozom, két különböző vírusról van szó. A feketehimlő elleni oltás körülbelül 85 százalékban véd meg a majomhimlőtől.

Beszéljünk egy kicsit a betegség tüneteiről, ha én jól olvastam, akkor influenzaszerű tünetek, kiütésekkel tetézve.

Valóban, de ez egy nagyon ritka dolog. Ha valaki egy fertőzött állattal találkozik vagy nagyon ritkán egy olyan emberrel, aki majomhimlővel fertőződött, például testnedvekkel, bőrsérülésekkel lehet átvinni egyik emberről a másikra, általában akkor, amikor az illető már beteg. Először magas láza van, utána izom-, ízületi fájdalom, fejfájás jelentkezik, és a második vagy harmadik napon először az arcán és a kezén jelennek meg kiütések, amelyek aztán az egész testén szétterjedhetnek. Ez először piros, aztán hólyagos kiütések lehetnek. Nagyon jellegzetes a kinézete, bár nem mindig jellemző. Általában a fertőzöttek közül azok a betegek fertőznek, akiknek ezek a hólyagok kipukkadnak, de ehhez is egy szoros kontaktus kell. Nem kell félni a majomhimlőtől az emberiségnek, ebből nem lesz koronavírusszerű járvány.

De azért elképzelhető, hogy ez Magyarországon is megjelenik előbb-utóbb?

Az a baj, hogy ez egy 5-21 nap lappangási idejű betegség, és ha valaki Afrikából érkezik Európába vagy véletlenül kapcsolatba kerül majomhimlős emberrel, akkor három hét hosszú idő, el tud jutni egy másik országba, és akkor jelennek meg a tünetei. Elképzelhető, hogy a következő hetekben nemcsak Angliában, hanem néhány más országban is emelkedni fog az esetek száma, de egészen biztos, hogy ebből nagyobb járvány nem lesz. Ilyenkor meg kell keresni az index esetet, aki Afrikából áthozta ezt a betegséget Európába, és át tudta adni más embereknek. A közegészségügyi hatóságok dolga, hogy ezt felderítsék, és akit megtalálnak majomhimlővel fertőzötten, azokat elkülönítsék három hétre.

A WHO himlőfertőzésekben illetékes titkárságának a vezetője azt mondja, nincs bizonyíték arra, hogy a majomhimlővírus mutálódott volna. Ez mit is jelent?

A koronavírusból kiindulva az emberek gondolhatják azt, hogy azért van most ennyi eset Európában, mert a vírus megváltozott, és könnyebben terjed emberről emberre, de ez messze nem biztos, hogy így van, a himlővírusok nem szoktak változni. A feketehimlő egy alapvetően gonosz, nagy halálozással járó betegség volt, a majomhimlő mindig egy enyhe megbetegedés volt. A nyugat-afrikai és a közép-afrikai majomhimlő között is van különbség. A közép-afrikai egy sokkal nagyobb halálozással járó. Ez, ami jelenleg Európában van, a nyugat-afrikaira jellemző, aminek a halálozása néhány százalék, sajnos a kisgyermekeknél szokott jelentkezni.

Hétről hétre egyre kevesebb ember fertőződik meg Magyarországon koronavírussal, csökken a fertőzésben elhunytak száma is, és csökken a szennyvízben a koronavírus örökítőanyaga is. Mondhatjuk mindennek tükrében, hogy lecsengőben van a koronavírus-járvány?

Valószínűleg, hiszen az a tavalyi évben is így volt. Ezeket a hullámokat, amiket mi az elmúlt két évben észleltünk, különböző variánsok okoztak. És az a variáns, ami jelenleg Magyarországon van, az omikron BA-1, BA-2 variáns. Most ezek vannak lecsengőben Magyarországon. De semmi nem tudja azt garantálni, hogy újabb változatok, például a Dél-Afrikában jelenleg járványt okozó BA-4, BA-5 nem fog valamikor ősszel elterjedni Magyarországon. Árgus szemmel figyeli a világ Portugáliát, ahol jelenleg a BA-5-ös változat terjed, és figyelik ennek a vírusnak a tulajdonságait, hogy hány embert betegít meg, mennyien kerülnek kórházba, mennyien kerülnek intenzív osztályra. Magyarországon még egyelőre ez nincsen, talán ősszel lesz.

Azt mutatják az adatok, hogy lecsengőben a járvány. Az önök kórházában most mi az aktuális helyzet?

Valóban sokkal kevesebb a kórházban fekvő fertőzött, sokkal kevesebben vannak intenzív osztályon. Ugyanazt mutatja, amit tavaly nyáron, a járványnak ez a hulláma lecsengőben van már, ezt most ki lehet jelenteni.

Törvényszerű, hogy a nyár, az mindig hoz egy ilyen fellélegzést?

Sajnos nem feltétlenül, elég, ha arra gondolunk, hogy Brazíliában az Amazonas mellett micsoda óriási járványok voltak, amikor nagyon meleg, párás volt a levegő, és a közel-keleti országokban is tudott a járvány tombolni. De úgy tűnik, hogy Európában a nyár meghozza ezt a megkönnyebbülést, nagyon bízom benne, hogy az újabb variánsok nem fognak egyelőre Magyarországra eljutni.

Nyilván mindenki ilyenkor tervezi a nyaralását. Mi az, amit ilyenkor érdemes számba venni?

Szerencsére az európaiak által választott nyaralóhelyeken szerte a világon mindenhol csökken az esetszám. Természetesen érdemes tájékozódni. Egy olyan országban, ahol jelenleg a járvány például felszálló ágban van, meggondolandó, hogy oda utazzunk, még akkor is, ha be vagyunk oltva, hiszen tudjuk, hogy az oltások nem a megfertőződést akadályozzák meg elsősorban, hanem a súlyos lefolyást és a halált.

A napokban feloldották a maszkviselési kötelezettséget a repülőtereken és a repülőjáratokon, de például Olaszország e tekintetben is kivétel, ott még június második feléig a tömegközlekedésen is a maszkviselés előírt. Vajon mire vezethető vissza ez a különbözőség?

Úgy gondolom, hogy a korábbi tapasztalatok játszanak ebben nagy szerepet. Franciaország, Olaszország, Spanyolország, ahol nagyon sok beteg volt nagyon sok halottal nyilván lassabban akarja feloldani az intézkedéseket, de a számok nem hazudnak. Új-Zéland és Ausztrália példája mutatja, hogy ezeket az újabb variánsokat nem lehet lezárásokkal megállítani, illetve olyan extrém lezárásoknak pedig, amiket Kínában, Hong Kongban és a környező egy-két országban csináltak, hatalmas ára van, mind az emberek egyéb egészségi állapotában, mind a mentális állapotában, mind a gazdaság állapotában. Nem biztos, hogy megéri ilyen szigorú lezárásokat alkalmazni.

Most Magyarországon 64-65 százalékos az átoltottság. Európai összevetésben hol állunk ezzel?

A tőlünk keletre fekvő országokban hasonló vagy még rosszabb a helyzet. A klasszikusan egészségtudatos országokban – Svédország, Finnország, Anglia – nagyon magas az átoltottság, de ennek is nagyon sok oka van. Portugáliát szoktam példának hozni, ahol nagyon jól sikerült megválasztani az oltásoknak az arcát. Nagyon jól sikerült megválasztani egy olyan embert, akire az emberek hallgattak. Ő egy katona volt, és az emberek úgy gondolták, hogy a katonának hisznek, és sokkal többen beoltatták magukat. Az emberek úgy gondolták, hogy örüljünk, hogy itt az oltás, és alkalmazzuk azért, hogy ne haljanak meg az emberek.

A Népegészségügyi Központ adatai azt mutatják, hogy elég nagy számban vannak azok, akik nem vették föl a harmadik oltást.

Pedig kell a harmadik oltás. Ahogy gyűlnek a tapasztalatok, látnunk kellett azt, hogy igenis a megfelelő védettség fenntartásához kell a harmadik. A védettség csökken, de ez minden oltásnál így van, 4-5-6 hónappal a második oltás beadása után oly mértékben csökken a védettség, hogy már nem biztonságos. Ráadásul az újabb és újabb variánsok ellen csak az véd meg, ha megfelelő módon át van oltva a társadalom. Ehhez most már a gyerekek oltása is kell. Nemrég bizonyították, hogy az 5-11 éves gyerekeknek is kell a harmadik oltás. Ezek mind az új és újabb tapasztalatokon alapulnak, tehát nem azért van ez, mert mindenáron mindenkit be akarunk oltani, hanem látjuk azt, hogy igenis ennyi oltás véd meg. A negyedik oltás már egy kicsit kétséges, nagyon megoszlanak a vélemények. Van, ahol szabadon bárki felveheti 4-5 hónappal a harmadik után.

Itthon is tulajdonképpen.

Itthon is. És van, ahol azt mondják, hogy negyedik oltást csak immunhiányosoknak, idős embereknek, daganatosoknak, szervátültetetteknek adjanak, vagy olyan embereknek, akik immunkárosító kezelést kapnak.

Nem indokolná a negyedik oltás felvételét, hogy a harmadik oltás óta eltelt, mondjuk, fél év, és akkor már valóban csökken a védettség?

Ez is indokolná, figyelni kell, hogy milyen variánsok jönnek, mert ezek az oltások nem minden variáns ellen védenek meg minket. Eddig a három oltás megvéd minket a súlyos megbetegedéstől és a haláltól. Természetesen nincs 100 százalék.

Akkor is, ha azt a harmadik oltást, mondjuk, egy évvel ezelőtt kapta meg az illető?

Nem, nyilvánvalóan bizonyos idő elteltével a harmadik hatása is csökken, de nincs még elég tapasztalat arra, hogy kijelentsük, igenis kell a negyedik oltás. Egészen biztos, hogy nem ez a megoldás, hogy az embereket három-négyhavonta újra-újra oltogassuk.

Az oltástagadók vagy az oltást megkérdőjelezők vagy a vírustagadók mögött elsősorban félretájékoztatás volt?

Bizonyos csoportok máshonnan tájékozódnak, mint amit a tudósok vagy a szakemberek mondanak. Elősorban a közösségi hálókon terjednek olyan információk, amelyeknek sokszor semmilyen alapjuk nincsen, viszont szimpatikusak egyesek számára. És ha valaki csak onnan tájékozódik, csak ilyen híreket oszt meg, ő már nem fog hinni a szakmai médiának. Ő ezeknek a csoportoknak fog hinni, ezeknek a legújabb híreknek fog hinni, nem is ellenőrzi őket, mert számára szimpatikusabb ezeket sajnos nemcsak hogy elhinni, hanem terjeszteni. Ez a baj, hiszen ahhoz, hogy egy táradalom megvédje magát egy ilyen típusú betegségtől, az kell, hogy minél többen beoltassák magukat. De ez nemcsak nálunk, nagyon sok más országban probléma.

Enyhült ez a fajta bizalmatlanság?

Nem, ez változatlan. Az oltásellenesek legalább 50-60 százalékát nem lehet semmivel meggyőzni. Két év elteltével is képesek ugyanolyan elemi, teljesen hamis információkhoz ragaszkodni, amelyek két évvel ezelőtt voltak.

Aa legtöbbször arra hivatkoznak, hogyan lehet ilyen gyorsan egy oltást kifejleszteni, és azt tömegesen alkalmazni és beadni az oltópontokon.

Ez egy visszatérő probléma volt, de ezzel az égegyadta világon semmi probléma nem volt. Ezek az oltások végigmentek valamennyi fázison, viszont olyan elképesztő mennyiségű szürkeállományt és pénzt öltek ezekbe a fejlesztésekbe, hogy sikerült összecsúsztatni ezeket a vizsgálati periódusokat. Ezek az oltások nem annyira újak, ahogy sokan képzelik. Ezzel a technikával 15-20 éve folynak kísérletek, gondoljunk csak az Ebolára, amit öt-hat évvel ezelőtt ilyen oltások segítségével sikerült Afrikában meggátolni. Vagy gondoljunk arra, hogy ezeknek az oltásoknak a segítségével nemsokára lehet, hogy lesz oltóanyagunk az AIDS ellen, ami ellen harmincöt éve nem sikerült hatékony oltást létrehozni.

Vannak folyamatosan visszajelzések vagy akár kontrollvizsgálatok is a koronavírus elleni oltásokkal kapcsolatosan?

Ilyen a tudomány, változik, újabb ismeretek kerülnek napvilágra. Rengeteget tanultunk ezalatt a két év alatt, és kijelenthetem azt, hogy most már nagyon nagy biztonsággal tudjuk alkalmazni a védőoltásokat. Minden védőoltásnak lehetnek reakciói és lehetnek nemkívánatos mellékhatásaik. De ez eddig is így volt. Itt milliárdos mennyiségben adják be ezeket a védőoltásokat, nyilvánvalóan jóval nagyobb számban észlelünk reakciókat, és az emberiség erre érzékeny. De a tudománynak a másik oldalon kell maradni, nekünk figyelni kell, ellenőrizni kell, változtatni kell dolgokon, de a mi fejünkben az jár, hogy hány millió embernek az életét mentettük meg ezekkel a védőoltásokkal.

Magyarországon is tapasztaltak ilyen kockázati tényezőket?

Nyilvánvalóan, de ez egy kis ország, és borzasztó ritkák ezek a nagyon súlyos mellékhatások vagy reakciók, de mi is találkoztunk ilyennel.

Új oltásfajtákról most mintha kevesebb hír érkezne, pedig gondolom, a nagy gyógyszergyártó cégek laboratóriumában nem karba font kézzel ülnek a kutatók, hanem jelenleg is zajlanak újabb kísérletek.

Valóban, lesznek rendkívül kellemes módon bejuttatható oltások, például orrspray formájában, tapasz formájában, lehet, hogy tabletta formájában.

Ez oltóanyag, csak másképpen kell bejuttatni?

Oltóanyag másképpen. De ne reménykedjünk! Ezek sem fogják azt megakadályozni, hogy mi 100 százalékban ne fertőződjünk meg, de könnyű a bejuttatás, és hasonlóképpen hatékonyak lesznek a súlyos betegség és a halál ellen. És ez a két kombináció már nagyon szimpatikus lesz mindenkinek, hiszen egy orrspray-be nehéz beleképzelni olyan típusú veszélyeket, amiket például az oltásellenesek a jelenlegi oltásokba beleképzelnek.

És a tabletta? A Pfizer tabletta meg is kapta már az uniós engedélyt, de még nincs abban az állapotban, hogy a polcról le lehet venni.

A két év alatt sikerült olyan tablettát is előállítani, ami valóban hatékony a vírus ellen, de ez sem azt akadályozza meg, hogy én ne legyek beteg vagy hogy egyáltalán ne legyek lázas vagy ne menjen rajtam végig a betegség, hanem hogy ne kerüljek kórházba, ne kerüljek intenzív osztályra, és ne haljak meg. És ezek is fantasztikus dolgok, most már nemsokára elérhetők.

A vírusvariánsoknál már megtanulhattuk az elmúlt időszakban a neveket deltától omikronig. Ezek voltaképpen ugyanannak a vírusnak a mutációi?

Valóban. Többféle koronavírus van, de ez az újfajta, a SARS-2 koronavírus, rácsapott az emberiségre, és azóta folyamatosan változik. Rengeteg, több száz ilyen mutáció van, de egyelőre úgy tűnik, hogy ezek a mutációk a vírust úgy változtatják meg, hogy sokkal jobban terjed, de enyhébb lefolyású. Semmi nem garantálja, hogy ez nem fog megfordulni vagy nem üti fel a fejét valahol a világon egy olyan változat, ami esetleg jobban terjed és agresszívebb, ezt nem tudja senki megmondani. A jó hír az, hogy a védőoltások azért valamennyire ezeknek a variánsoknak a súlyos megbetegedést okozó formái ellen védenek.

A természetes védettségről mi mondható el? Aki mondjuk, átesett az omikron fertőzésen, annak vajon oltások nélkül akár milyen védettsége lehet?

Az sem elég. Erre nagyon szemléletes példa volt az omikron és az omikron alvariánsa, a BA-1. Ha valaki megfertőződött az omikronnal, átesett a betegségen, akkor három hét múlva már elkaphatta a BA-1-et. Az egy más kérdés, hogy nyilván volt egy olyan védettsége, hogy nem volt súlyos beteg, de azért meglepő volt, hogy három héttel a gyógyulás után egy újabb variáns meg tudta fertőzni. Ez mutatja ezeknek a variánsoknak a fertőzőképességét.

Voltak olyan vélekedések, miszerint az omikron hozhatja meg a járvány végét éppen a gyors és a tömeges fertőzéssel. Akkor ez valószínűleg nem valós forgatókönyv?

De, elképzelhető. Ha a koronavírus úgy gondolná az elkövetkező fél, egy évben, hogy megmarad az omikron alvariánsainál, akkor bekövetkezne az, hogy nagyon sok ember megfertőződne, enyhe tünetekkel, mindenkinek lenne valamilyen védettsége, akár azért, mert áteshet, akár, mert védőoltást kapott, és a vírus nem nagyon változna tovább, hanem ez az enyhe változat térne vissza pici változásokkal minden évben, mint az influenza. De ez nem biztos, hogy így lesz. Ez az emberiség számára szimpatikus megoldás lenne.

A szakemberek szokták említeni ezt a kifejezést, hogy társadalmi immunitás. Ehhez milyen százalékban kell oltottnak, illetve a betegségen átesettnek lenni?

Ez különböző betegségeknél különböző. A gyerekkori fertőző betegségeknél van olyan szint, ahol 90-95 százalékos átoltottságot vagy átfertőződést kell elérni ahhoz, hogy biztonságban legyen a gyerekeink. Valahol ez jóval alacsonyabb. Ezeknél az újabb fajta koronavírusoknál nem tudjuk megmondani, hiszen itt hiába oltjuk be az egész társadalmat, újabb és újabb variánsok megint felütik a fejüket. Vannak olyan betegségek, amelyeket védőoltásokkal el lehet tüntetni és vannak, amelyeket nem lehet, lásd influenza. Az el lehet tüntetni kategóriába tartozott a feketehimlő, amit 1980-ra végleg sikerült eltüntetni a Föld színéről.

Ehhez mi kellett egyébként? Olyan mértékű átoltottság?

Valóban. Az emberiség összefogott, és mindenki megkapta. Nem kérdezték, hogy milyen mellékhatásai vannak a védőoltásoknak, hanem mindenkit fogtak és beoltottak. És sikerült.

A koronavírus az influenzához hasonlatos vírussá szelídülhet?

Nagyon nehéz ebben állást foglalni, hiszen az első, a távol-keleti koronavírus eltűnt, és senki sem tudja, hogy miért tűnt el és hova lett. A közel-keleti koronavírus velünk maradt, de nem csinál nagyobb járványokat, néhány közel-keleti országot kivéve. És itt a koronavírus, ami világjárványt okozott. Nagyon nem valószínű, hogy eltűnik, ilyen mértékű átoltottságnál én is úgy gondolom, hogy sokkal inkább vissza fog térni, mint például az influenza, de nem tudjuk, hogy mit hoz a tudomány, nem tudjuk, hogy milyen védőoltások vagy olyan technikák lesznek, amelyekkel esetleg sikerülne teljesen eltüntetni a Föld színéről, de nem ez a cél. A cél az, hogy egyre több ember legyen beoltva, és ne okozzon a koronavírus halált.

Mi lehet majd a gyakorlat, hogy ősszel a felső légúti fertőzések időszakában fölvesszük az influenzavírus és ezzel párhuzamosan a koronavírus elleni védőoltást is?

Vagy egy oltásban lesz. Folynak olyan kísérletek is, hogy egy oltás meg fog védeni minket mind a két vírus okozta súlyos szövődményektől. Voltak olyan hipotézisek, hogy a korona elleni védőoltás esetleg véd az influenza ellen. Nemrégiben jelent meg egy tanulmány, ami azt mutatja, hogy aki fölvette az influenzaoltást, az valami védettséggel jelentkezett a koronavírus ellen.

Január elején jöttek azok a hírek, hogy itt van ez az úgynevezett flurona vírus, ami szinte egyesíti az influenza és a koronavírust egy egységben.

Szerencsétlen szó volt a flurona, mert az emberekben azt a látszatot keltette, hogy a két vírus esetleg rekombinálódott, összekapcsolódott vagy genetikai anyagot cserélt, erről szó nincs. Előfordulhat az, hogy egy emberben mind a két vírus jelen legyen, és nem csoda az, hogy ilyenkor a betegség lefolyása sokkal súlyosabb volt, de úgy tűnik, hogy a két nagyobb járvány nem jár együtt, legalábbis az első két év tapasztalata azt mutatja, hogy ahol koronavírus-járvány volt, ott nem tudott nagyobb influenzajárvány kialakulni. Remélem, hogy ezzel nekünk nem kell jövőre szembenéznünk.

Tavaly teljesen elmaradt az influenzajárvány, most azért talán több eset volt, de elmaradt a járvány, holott azért voltak olyan prognózisok, hogy pont azért lehet majd most erőteljesebb, merthogy a tavalyi kimaradt.

Ez egy érdekes dolog, talán többek hordtak maszkot, jobban vigyáztak magukra, nem mentek annyira közösségbe, fertőtlenítettek. Ezek mind-mind olyan dolgok, amik nemcsak a korona, hanem az influenza ellen is hatékonyak. A maszk rendkívül fontos, igenis megvéd a nagyobb járványok ellen.

Ahogy a maszkviselésre vonatkozó szabályokat feloldották, akkor mindenki eldobta a maszkot, nagyon nem szerettük már ezt a maszkviselést.

Az emberek látják a számokat, nagyon sokan be vannak akár három vagy négy oltással oltva, és ők bíznak abban, hogy ez megvédi őket a fertőzéstől, hiszen attól is véd, csak természetesen a 100 százalékosan. És ők úgy gondolják, hogy ők biztonságban vannak és nem hordják. Figyelni kéne. Az idős emberek, a nagyon súlyos alapbetegségben szenvedők, immunhiányosok, mindenképpen vigyázzanak magukra, hiszen tudjuk, hogy náluk még a nagyon sok oltás sem tud létrehozni olyan védettséget, mint az egészséges fiataloknál.

Influenza és koronavírus a szerkezetét vagy jellemzőit tekintve nagyon más a két vírus? Mert a tünetekben azért van számos hasonlóság.

Nagyon más. Az influenzánál az influenza szövődményei veszélyesek, és a baktérium okozta tüdőgyulladás szokta a betegeket sajnos az intenzív osztályra kényszeríteni, míg a koronavírus önmagában gonosz. Rengeteg szervrendszert megtámad, nagyon súlyos poszt-Covid tüneteket okoz, a tüdőt gyakorlatilag teljesen tönkreteszi, tehát sokkal-sokkal gonoszabb vírus, mint az influenza.

Vannak a világnak olyan régiói, ahol mindössze 8-10 százalékos lehet az immunizáltság. A járvány vége nem nagyon érhető el anélkül, hogy nagyobb számban oltóanyagot kapjanak ezek a régiók is?

Az Egészségügyi Világszervezet szerette volna, ha idén nyárra a világ összes országában sikerül elérnie legalább 40-50 százalékos átoltottságot, ez fantasztikus dolog lett volna, nem fog sikerülni. Ráadásul úgy tűnik, hogy a védőoltásoknak az elérhetősége, a gyártása sem elegendő ahhoz, hogy ezt a célt idén nyárra elérjük. Ez nagyon szomorú, mert ez feltételezheti, hogy egy olyan variáns alakul ki, amit nagyon nem szeretne az emberiség. Egyelőre ennek semmi jele nincsen.

Kínai kutatók elvégezték az eddigi leghosszabb követéses poszt-Covid vizsgálatot a közelmúltban, és elég rémisztő adatok jöttek ki, merthogy a kórházban kezelt fertőzötteknek a nagy hányada még két évvel a fertőzés után is valamilyen tünettel küszködött: szédülés, gyengeség, folyamatos fejfájás, alvászavarok. A hazai gyakorlatban mennyire tapasztaljuk a poszt-Covid tüneteket?

A távol-keleti koronavírusnál ugyanilyen poszt-Covid tünetek voltak, de ezek két év alatt elmúltak. Itt úgy tűnik, hogy ez két éven túl is fennmaradhat. Nyilvánvalóan, aki súlyos tünetekkel esik át a koronavírus-fertőzésen, annak súlyosabb poszt-Covid tünetei vannak, viszont aki enyhe tünetekkel esik át, annak is lehet poszt-Covidja hosszú hónapokon vagy akár egy-két éven keresztül. Rettenetesen nehéz megmondani, hogy kinél maradnak meg ezek a tünetek és kinél múlnak el néhány hét, hónap alatt. A leggyakoribb poszt-Covid tünet a fáradtság. A következő a légszomj, hogy nem kap levegőt. Erre ma már remek technikák vannak, amelyek sok embernek segítenek. A következő pedig ez a bizonyos agyi köd, hogy nem tud úgy gondolkodni, mint korábban. A legújabb hír, hogy erre is vannak technikák. Folyamatosan ugyanazon szövegek betanulásával és elmondásával az agyat lehet trenírozni.

Azt tudjuk, hogy gyerekek, fiatalok kevésbé voltak érintettek a fertőzésekben. Azért náluk is jelentkeznek poszt-Covid tünetek?

A gyerekeknél a poszt-Covid kevésbé jellemző, de van. Ha a felnőtteknél azt mondjuk, hogy akár 30-40 százalék lehet, akkor a gyerekeknél ilyen 10-15. Tanulási nehézségekben, fáradtságban, tartós köhögésben nyilvánul meg. Gyerekeknél egyébként gyakoribb lett a sokszervi gyulladásos megbetegedés, ami akár enyhe covid-betegség után alakul ki, egy súlyos, többszervi gyulladás, a gyerek nagyon gyakran kórházba kerül. Nagyon ritkán halálos, de mégis kórházba kerül, tehát egy súlyos betegségről beszélünk. Ez mind azt mutatja, hogy a gyerekeket is igenis kell oltani.

Napjainkban mintha kiesett volna a köztudatból az AIDS- meg a HIV-fertőzés. Kevésbé övezi ezt félelem, mert úgy gondolják az emberek, hogy van erre gyógyszer, hatékony kezelés?

Magyarországon minden évben nagyjából ugyanannyi új fertőzöttet találunk, pár száz eset miatt az emberek nem kapják fel a fejüket. Ráadásul nagyon sokan tudják, hogy most már jól kezelhető a megbetegedés, gyakorlatilag még mindig egy bizonyos rizikócsoportban marad, tehát semmi jelét nem látom annak, hogy kiszabadult volna onnan, és esetleg a drogosok között vagy olyan hölgyek között, akik a testükből élnek, jobban terjedne. Magyarország továbbra is az alacsonyan fertőzött országok között van. És sajnos egy ilyen járvány bőven elvonja a figyelmet róla, de itt van velünk, és nem biztos, hogy az elkövetkező években vagy évtizedekben nem kell kicsit jobban odafigyelnünk rá.

Tavasz vége van, nyár van, a kullancs mekkora veszélyt jelent, és mire érdemes figyelni ilyenkor?

A kullancsok folyamatos veszélyt jelentenek. Elsősorban az agyhártyagyulladásról lehet beszélni, ami védőoltással megelőzhető. Minden tél végén, tavasz elején érdemes meggondolni, hogy mennyit járunk erdőn, mennyire akarjuk magunkat vagy a gyermekeinket ez ellen védeni, és ha fölvesszük az oltást, akkor nagy biztonságban vagyunk. A másik a Lyme-kór, ami ellen nincs még törzskönyvezett védőoltás. Ez ellen viszont a test átvizsgálásával nagyon könnyen lehet védekezni. Ha valaki egy erdei kirándulás után megnézi saját magát és a gyereket, és talán benne egy kullancsot és kiszedi, akkor nagy valószínűséggel ebből semmilyen probléma nem lesz. Ha pedig véletlenül benne marad, és valamikor jó néhány hét múlva észleli, hogy egy nagy piros folt van a bőrén, akkor egy klinikai diagnózissal elmegy az orvoshoz, megkapja az antibiotikumot és meggyógyul. Úgy tűnik, hogy az utóbbi években szaporodnak Magyarországon is a Lyme-kóros esetek, tehát erre tessék odafigyelni! De a Lyme-kór időben jól kezelhető betegség, nem kell félni a kullancsoktól.