INFORÁDIÓ
2022. május 20. péntek
Bernát, Felícia

csányi sándor

otp bank

aréna

ukrajna

bank

Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke beszél a szövetség éves közgyűlésén a telki edzőközpontban 2019. május 10-én.

Csányi Sándor: a nehéz pillanatokból a végén vidám pillanatok lehetnek, ha sikeresen oldjuk meg a problémát

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a pénzintézet hazai és nemzetközi terveiről, az orosz–ukrán háború makrogazdasági következményeiről és a gazdasági növekedés lehetséges támaszairól is. Bízik benne, hogy az év végére csökken az infláció, és ezzel párhuzamosan a hitelkamatok is. Kitért az agrárgazdaság helyzetére és a magánegészségüggyel kapcsolatos terveire is. Nagyinterjú.

Harminc éve van az OTP élén. A közgyűlésen a kollégái egy kisfilmmel is meglepték. Azok voltak a legemlékezetesebb, legvidámabb pillanatok vagy van még más is, amire csak ön emlékszik?

Egy rövidfilmbe nyilván nem fér bele minden fontos esemény, de a legfontosabbak belefértek.

A vidám események a legfontosabbak vagy nem feltétlenül azok a legemlékezetesebbek egy vezető számára?

A nehéz pillanatok jobban megmaradnak, mint a vidám pillanatok.

A nehéz pillanatból a végén vidám pillanat lesz, mert elmúlt és megoldotta?

Miután itt ülünk, a bank áll, sikeres, működik, én elnök-vezérigazgatója vagyok most már harminc éve, ez azt mutatja, hogy megoldottuk.

Milyen motivációja van még? A bank áll, harminc éve sikeres, nemzetközileg is sikeres.

Jó lenne még sikeresebbnek lenni, még tovább nőni, haladni a korral és digitalizációban megtartani az első helyet.Úgy érzem, hogy ebben nemcsak Magyarországon vagyunk az élen, de Európában is az elsők között vagyunk. Mindig nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy folyamatosan, évről évre bizonyítsuk, hogy az OTP hatékony és stabil bank. Nem véletlen, hogy például a tavaly az Európai Központi Bank által végzett stresszteszten, ahol az ötven legnagyobb európai bank vett részt, a 12. helyet szereztük meg. Mindezt úgy, hogy a tőke ilyenkor nagy súllyal esik latba, és mi egy nagyon hosszú és sikeres akvizíciós sorozaton vagyunk túl, ami viszont fogyasztotta a tőkét.

A stabilitást, azt nem mutatják meg elég világosan a számok, a stressztesztek eredményei, a különböző szakmai mérések eredményei? A jelentés első felében egy egész fejezet szól arról, hogy milyen elismeréseik vannak.

Ezek, a The Banker vagy a Finance magazin által közölt elismerések inkább az üzleti sikereket, a szolgáltatás színvonalát, az ügyfélelégedettséget veszik figyelembe. Az Európai Központi, Bank viszont inkább felügyeleti szempontból értékel, és a likviditási, tőkemegfelelési, működésbeli hatékonyságot és biztonságot vizsgálja.

Egy vezető számára az ügyfélelégedettség vagy a bankfelügyeleti elégedettség a fontosabb? Hogyan kell ezt súlyozni?

Mind a kettő fontos, mert egy jó banknak alapvető jellemzője az, hogy stabil, likviditási szempontból mindig fizetőkész, tőkehelyzete stabil, és nyilvánvalóan nem lehet sikeres, ha nem tud profitot termelni és nem tudja folyamatosan megtartani vagy növelni a piaci részesedését, ha az ügyfél nem elégedett.

Miben méri a sikert az elnök-vezérigazgató?

A sikert sok mindenben lehet mérni, vannak különböző számszaki indikátorok. Ha a pénzügyi sikert nézzük, akkor tudjuk nézni azt, hogy a tőkére vetítve milyen megtérülést tudunk hozni, tudjuk nézni a piaci részesedésünket, tudjuk nézni a különböző termékszegmensekben, nemcsak általában, tudjuk nézni az ügyfélelégedettséget. Tudjuk mérni azt is, hogy hogyan állunk másokhoz képest ezekben a mutatókban.

Európai szinten méri magát az OTP másokhoz képest ezekben a mutatókban?

Természetesen mérjük magunkat, meg méri az Európai Központi Bank is, és azt tudom mondani, hogy jól állunk.

Április 13-án volt a rendes éves közgyűlés, ahol a részvényeseknek meg később az újságíróknak is elmondta, hogy bár még nem tud konkrétumról, noha szükség lehet költségvetési kiigazításra, reméli, hogy ez nem a bankszektort terhelő különadó lesz. Van új információja?

Nincs.

Vannak tárgyalások arról, hogy ha szükséges a kiigazítás, annak mi legyen a forrása?

Ha jól tudom, a Bankszövetség folytatott tárgyalásokat. Én nem, mert ez a Bankszövetség feladata.

Van véleménye arról, hogy miből lehetne, ha nem a bankokat terhelik meg, pénzt szerezni?

Nagyon sok mindentől függ, hogy milyen kiigazításra van szükség. Függ attól, hogy mikor lesz vége a háborúnak, mert egyértelmű, hogy a háború és főleg az elhúzódó háború egyre mélyebb recessziót tud okozni az európai gazdaságban. Csak nézzük a tegnapi híreket: Bulgáriába és Lengyelországba Oroszország megszüntette a gázszállítást, rögtön 20 százalékkal emelkedett Európában a gáz ára. Nagyon sok minden függ attól, hogy a háború mikor fejeződik be. Nagyon sok függ attól is, hogy az Európai Unióval sikerül-e megállapodni, sikerül-e az európai uniós forrásokhoz hozzájutni. Mindez erősen befolyásolja a költségvetési kiigazítás mértékét, ami számításaink szerint, ha az unióval van megállapodás és nem húzódik el nagyon a háború, akkor 500 milliárd forintnyi idén, ha a két feltétel nem következik be, akkor akár az 1700 milliárdot is elérhet.

Ezek, a háború, meg az unióval történő megállapodás a növekedés legnagyobb kockázatai is?

Azt gondolom, igen, és az energiaárak, az infláció, a költségek emelkedése, ezek mind olyanok, amelyek sok nehézséget okoznak, és nemcsak Magyarországról beszélek, de várhatóan az egész európai gazdaság is lassulásnak néz elébe. Mint ahogy azt gondoltuk Magyarországról is év elején még, hogy 6 százalék körüli növekedés lesz ebben az esztendőben. Ma már azt gondoljuk, hogy 3,5 százalék körüli lesz a növekedés, és ez a háború következménye.

Ha ennyi kockázata van a növekedésnek, akkor valami támasza azért marad?

A növekedésnek természetesen vannak támaszai, hiszen, ha tavaly is nőttek a beruházások, idén is várunk növekedést a beruházásokban. Az elmúlt hónapokban, évben elég nagy vásárlóerő alakult ki, tehát a fogyasztás is növekedni fog. A beruházás, a fogyasztás, az export a fő növekedési hajtóerők. Az exportnál kicsit bonyolultabb a helyzet, hiszen a magyar exportban jelentős arányt képvisel az autóipar, az autógyártás, és sajnos az ellátási láncok már az elmúlt évben is, sőt az elmúlt két évben akadoztak, hiszen kábelkötegek, chipek, különböző alkatrészek nem érkeztek meg, ami miatt, tehát rajta kívülálló okok miatt, nem tudott úgy teljesíteni a magyar autóipar, ahogyan egyébként képes lenne.

Ha az autóipar döcög, akkor kevesebb hitel kell a beruházásokhoz? Így függ össze a bankrendszerrel?

Én most a magyarországi növekedésről beszéltem, tehát arról, hogy ez az exportoldalon a növekedés gátja. Ha a hitelekről beszélünk, akkor a hitelezésben még nem látszik semmiféle lassulás. Az elmúlt években jelentős növekedés volt a lakossági hiteleknél, a jelzálog és a fogyasztási hiteleknél egyaránt, és jelentős növekedés volt a vállalati hiteleknél is. Sőt, az idei év első részében a vállalati hitelezés továbbra is nő. Nyilvánvaló, hogy az emelkedő kamatszintek mellett a jelzáloghitelek növekedése le fog lassulni, de a vállalati szektor egyelőre jól teljesít.

Milyen makroadatokkal számol az OTP erre az évre? Milyen forintárfolyammal terveznek?

Mi 9 százalék körüli inflációval számolunk, 3,5 százalék körüli növekedéssel, és leginkább a fizetési mérlegek hiányát látjuk problémának – ahogy említettem, az export csökkenése és a növekvő energiaszámla miatt –, ami elérheti a 7-8 százalékot is. Ezek a főbb mutatók. Valahol 360 és 390 között, nagyon jó esetben 365 körül, nagyon rossz esetben akár 380-390 között is lehet az euróárfolyam.

Arra kell készülni, hogy napi mozgások lesznek benne?

Az árfolyam nyilván napi szinten mozog, de hogy majd hová áll be, az attól függ, hogy mikor van vége a háborúnak, és sikerül-e az európai uniós pénzekhez hozzájutni. Ha bejönnek az európai uniós támogatások euróban, akkor nyilván erősödni fog a forint.

Milyen volt az OTP 2021-es éve?

A 2021-es évünk jó volt, a tőzsdei eredményünk közel 500 milliárd forintot tett ki, és történelmi esemény, hogy ennek több mint 50 százaléka külföldről származott. Ez egyébként félre is vezeti sokszor a döntéshozókat, mert amikor összeadják a bankok eredményét, akkor nagyon szép szám jön ki, de abból jelentős részt képvisel a nem Magyarországon keletkezett OTP-eredmény. Ez úgy jött ki, hogy az elmúlt évben megvásárolt, de még nem lezárt tranzakciónk, a szlovén, maribori bank, illetve egy albán bank, még nincs benne ezekben a számokban. Ez az arány a külföldi bankok eredményének az aránya. Ebben az évben, külföldi növekedéssel, akár 600 milliárd is lehetett volna az eredmény, de a külföldiek eredményében 70 valahány milliárd forintot az orosz és az ukrán bankoknak a teljesítménye képviselt, és ezek teljesítményének a becslése, vagy tervezése egyelőre elég nagy nehézségekbe ütközik.

Ha a döntéshozó jól el tudná különíteni a hazai, meg a külföldi termelőképességet, akkor esetleg más következtetésekre juthatna, amikor tervez?

Akkor nem tűnne olyan soknak a bankszektor nyeresége.

Általában az összes banké Magyarországon?

Általában az összes banké Magyarországon.

Abból milyen következtetéseket lehetne levonni?

Amikor azt halljuk, hogy nagyon nagy a bankok nyeresége, megnőtt a bankok nyeresége, akkor ebből esetleg az a következtetés vonódik le, hogy a bankszektor nyeresége indokolatlanul magas. Így, ha fölvetődnek ágazati adók, akkor a bankokra gondolni kell, miközben egyébként, ha megnézzük a 2010–2021-es időszakot, akkor a magyar bankok különböző állami intézkedések terheként – díjak, jutalékok, szanálási pénzek – befizettek körülbelül 4200 milliárd forint különadót és különböző egyéb terhet. Devizaátváltásból adódó terheket is viseltünk, és eközben az osztalék nélküli jövedelme a bankszektornak, tehát ami osztalékokat nem tartalmaz, mindösszesen 800 milliárd. Egy-egy évet kiragadva persze, lehet azt mondani, hogy jó éve van a bankszektornak, de ha megnézünk egy tízéves időszakot, és megnézzük, hogy mennyi osztalékot fizettek ki a külföldi bankok külföldre vagy akár mi, az OTP a részvényeseinknek, akkor kiderül, hogy a bankszektor megtérülése a befektetőknek messze átlag alatti.

Mennyi az egészséges bankszektorbéli nyereség? Nyilván a tulajdonosok számára nincs ilyen, mert ők minél többet szeretnének a bankszektorból, azért teszik oda a pénzüket.

Ha azt nézzük, hogy egy kockázatos szektorról és tőkebefektetésről van szó, akkor nyilván függ attól is, hogy mennyi a kötvény kamata. De azért egy 8-10-11 százalék körüli tőkére vetített megtérülés joggal várható el.

Milyen területen tudtak bővülni 2021-ben jelentősebben?

Nagyon örülök, hogy a piaci részesedésünk a vállalati hitelezés területén most már közel 20 százalék. Azt mondhatom, hogy harminc évvel ezelőtt ez gyakorlatilag nem létezett, mert ami volt, az kisvállalkozói hitelünk volt inkább. Nem is vállalati, inkább vállalkozók hitelek voltak ezek. A 90 százalékuk pedig rossz hitel volt. Most pedig nemcsak, hogy bővültünk és növekedett a vállalati hitelállomány, de a hitelek minősége is nagyon jó. Ahol pedig problémák vannak, ott megfelelő tartalékokat képezünk. Ezen túlmenően nagyon népszerűek voltak azok a hitelfajták, amit a növekedés érdekében a jegybank biztosított, a növekedési hitel és az NHP-Hajrá. És most, hogy ezek az infláció emelkedésével kivezetésre kerültek, a helyettük bejövő Széchenyi-kártya nagyon sikeres, abban pedig 50 százalék körüli a piaci részesedésünk a folyósításokból. Szintén sikeresek a lakosság részére nyújtott, államilag támogatott hitelek: a CSOK, a falusi CSOK, a babaváró kölcsön, az nagy sláger a fiatalok között, ezek mind olyan jó termékek, amik azt gondolom, hogy a növekedést is szolgálják, a családoknak is jók és a bankszektor is keres rajta.

Ezek banki termékek vagy állami pénzügyi termékek, amiket a bankok közvetítenek, merthogy van elérésük a lakossághoz?

Ezek mind államilag támogatott hiteltermékek voltak, lakossági vonatkozásban. Ezen túlmenően, nézhetjük a saját termékeket, a személyi hitelek jelentősen nőttek, nagyon örülök, hogy az ügyfelek egyre nagyobb része használ digitális utat a szolgáltatások igénybevételéhez vagy termékeknek a vásárlásához. A személyi kölcsönben pár évvel ezelőtt nulla volt a digitálisan értékesített termék. Most eléri az arány a 20 százalékot, megnőttek a digitális átutalások, a mobilbankhasználatban rövid idő alatt 1,6 millió aktív ügyfelünk lett. Szerencsére, úgy tűnik, a korszerű szolgáltatások és termékek iránt nagyon fogékony a magyar banki közönség.

Miért javult meg a vállalati hitelállomány minősége az OTP-nél?

Ebben szerepe van annak is, hogy jó évek vannak mögöttünk, mármint az ország mögött, és növekedésben mindig jobb a hiteleknek a minősége, mint recesszióban. De nyilván az is benne van, hogy az OTP kockázatkezelése is az elmúlt évtizedekben, években nagyon sokat javult.

Mit vár 2022-re? Április vége van, megkezdtük az évet nagyon csúnya eseményekkel, csakhogy a háborút említsem, meg azt, hogy nincs vége a Covid-járványnak.

A vállalati hitelben a növekedés folytatódni fog, talán kicsit moderáltabban, mint az elmúlt évben. Ahogy mondtam, a jelzáloghiteleknél, általában a lakossági hiteleknél, az emelkedő kamatok miatt csökkenést, a növekedési ütem csökkenését várom. Összességében nem rossz, de nem is túl jó évre számítok a bankszektort illetően.

Az infláció milyen hatással lesz a bankszektorra és benne az OTP-re?

Azt szokták mondani, hogy az infláció általában nem kedvezőtlen, tehát amikor defláció van, sokkal nehezebb a bankszektor helyzete. Nem gondolom azt, hogy ez kiugró eredményt hozna a jelen gazdasági és politikai körülmények között. De abban bízom, hogy a kamatmarzs folyamatos csökkenése talán megáll.

Attól nem tart, hogy az inflációs környezet hatására megnő a kevésbé fizető ügyfelek száma vagy nincs ilyen összefüggés az infláció meg a fizetőképesség között?

Hogyne lenne? Hiszen mindenki elsősorban élelmiszert vásárol, meg kifizeti a háztartása rezsiköltségeit és csak megmaradó pénzből rendezi az adósságait. Azt gondolom, hogy elég jelentősen emelkedett a lakossági vásárlóerő az elmúlt időszakban és így lesz forrása az ügyfeleknek.

A turbulens gazdasági környezet, és az, hogy nem nagyon tudjuk, hogy holnap mi lesz, nem lehet negatív hatással a bankok hitelező tevékenységére?

Ez inkább a megtakarításokban látszik, ilyenkor az emberek többet tesznek félre vagy takarítanak meg, de nyilvánvalóan olyan beruházásokat, amit már elkezdtek, azokat befejeznek, fölösleges kiadásokat meg nem vállalnak, ez az általános jellemző.

Először tartalékolunk, és ha marad valami, akkor tervezünk és ahhoz veszünk fel hitelt?

Egy megalapozott, jól működő családnál általában ez a gondolkodás.

Két hónapja robbant ki az orosz–ukrán háború. Az OTP-nél van ennek hatása a hitelezésre?

Mi közvetlenül érintettek vagyunk Ukrajnában és Oroszországban, tehát azt mondhatom, hogy jelentős hatással van. Mint ahogy kockázatok is vannak, hiszen közel egymilliárd eurónyi tőke van ebben a két országban, és ötmilliárd körüli a mérlegfőösszeg a két országot egyben véve. Annak ellenére, hogy Ukrajnában háború zajlik, a körülbelül 80-85 fiókunkból folyamatosan 60-70 fiókot nyitva tartottunk. A kollégák fantasztikus teljesítményt nyújtottak és nem állt le a hitelezés sem. Sőt, az elmúlt hetekben még nagyobb ütemben újraindítottuk az agrárhitelezést, hiszen Ukrajna jelentős agrárterületekkel rendelkezik, és jelentős igény van rá. Korábban is ezt csináltuk, és megy Oroszországban is, de a szankciók miatt nehezebben működik, és érezni a gazdaságon a háború hatását. Emiatt kicsit még óvatosabbak vagyunk, mint korábban. Oroszországban főleg a fogyasztás-hitelezés terén voltunk jelentősebb piaci szereplők. Ezt a tevékenységet folytatjuk, de visszafogottan és szigorúbb kockázatkezelés mellett.

Visszatérve Ukrajnára, hogyha ott folytatják az agrárhitelezést, akkor az azt jelenti, hogy a hitelkérelmező, meg a bank is bízik abban, hogy be lehet majd vetni a földeket? Mert mi másra vennének föl hitelt?

Bízunk benne, mert vetik be a földeket, tehát dolgoznak az emberek.

Az az információjuk van, hogy dolgoznak, és ahhoz veszik fel a pénzt?

Igen.

És az oroszországi fogyasztási hiteleknél mi a probléma? Az oroszok nagyon szeretnek luxuscikkeket venni, például. Elfogytak?

Az orosz gazdaságban recessziót várok, és ilyenkor több ember veszíti el a munkahelyét, tehát óvatosabbnak kell lennünk.

Ezt hogyan kommunikálják az oroszországi OTP-fiókok? Nem adnak hitelt? Szigorúbb kereseti követelményekhez kötik?

Persze. Van egy úgynevezett scoring rendszerünk, ami automatikusan bírálja a hitelkérelmeket és ebben különböző feltételek vannak. Például, hogy milyen munkahelyen dolgozik, mennyit keres, mióta dolgozik, mennyire stabil környezetben van, és nyilván ezen a pontozáson szigorítunk egy kicsit ilyenkor, és kevesebb kérelem megy át a szűrőn.

Hogyan kell beépíteni az emelkedő jegybanki alapkamatokat a hitelkamatokba, a lakossági meg a vállalati üzletágba?

Beépíteni nem kell, nem is a jegybanki kamat, hanem az ezzel párhuzamosan működő piaci kamat, a BUBOR és az általa közvetített továbbemelkedés az, ami problémát okoz. De a jegybanki kamat nyilván irányadó, az 5,4 százalék elég jelentős növekedés most már az elmúlt évhez képest. Az elmúlt egy évben folyamatosan növekedett, így mondanám, és nyilvánvaló az, hogy a hitelkamatok ezzel párhuzamosan már az elmúlt időszakban is emelkedtek. Számításaink szerint ez év végére a hitelkamatok elérhetik a 7 százalék körüli szintet, viszont ami jó hír, hogy jövőre, sőt, már az idei év második felében is az infláció csökkenésére számítunk, és remélem, hogy ezzel párhuzamosan a kamatok is csökkenni fognak és valamikor jövőre visszamennek az 5 százalék körüli szintre.

Van a hitelkamatoknak a lakosságban meg vállalatoknál olyan szintje, ami már megakadályozza vagy csökkenti a hitelfelvételt?

A hitelkamatok szintje mindig befolyással van a hiteligényre, hiszen egy család vagy vállalat is mérlegeli, hogy azt a plusz terhet, amit egy emelkedő kamat jelent, ki tudja-e fizetni vagy adott esetben, ha beruház, akkor ki tudja-e termelni.

De lakosságinál mennyi lehet? A lakosság nem termel, hanem bérből és fizetésből él. Mennyinél érzik, hogy már az emberek óvatosabbak?

Nem tudok ilyen számot.

A vállalati hitelezésben van egy ilyen szám, ahol a megtérülés, a beruházás már nem forogja ki a kamatot?

Ez megint iparágfüggő, mert van, ahol a befektetésre vetítve el lehet érni 20-30 százalék megtérülést vagy akár többet is. Ha viszont az élelmiszeripart nézem, a magam példáját, az élelmiszeriparban, mondjuk, egy egyszerű húsipari, tejipari terméknél 3-4 százalék maximum, de inkább 3 százalék a haszonkulcs. Ott tehát 10 százalékos kamatú hitelt nehéz fölvenni beruházási célra.

A lakossági betéti kamatok vagy általában a betéti kamatok lehetnek bármikor is pariban, versenyképesek az állampapírok hozamaival?

Lehetnének. Néha megkaptuk azt a vádat, hogy a hitelkamatok emelkedtek, a lakossági betéti kamatok meg nem annyira emelkedtek az elmúlt időszakban, de ennek több oka is van. Csak az OTP példáját hozva, több mint háromezer-milliárd állampapírunk van, ami körülbelül 2‒2,5 százalék közötti hozammal bír. Ezt is figyelembe kell venni, amikor betéti kamatszintet állapítunk meg. A másik pedig, hogy a hitel‒betét arány 75 százalék, tehát a betétek 75 százalékát tudtuk kihelyezni. Ilyenkor az a megfelelő banki magatartás, hogy próbáljuk az ügyfeleket több hozamot biztosító megtakarítási formákba terelni, ezek lehetnek befektetési alapok, lehetnek állampapírok.

Az ügyfelek vevők erre?

Igen.

Nemcsak a prémium ügyfelek tudatosabbak pénzügyileg? El lehet magyarázni, mondjuk, egy internetes felületen vagy egy smartbankon vagy OTP mobilbankon keresztül, hogy mi a helyes irány?

Nem, akinek van megtakarítása, az állampapírokat azért már ismeri.

Melyek azok a termékek, szolgáltatások vagy üzleti területek, amelyek a 2022-es év pillérjei, amire a legjobban számítanak, legnagyobb növekedést várják tőlük?

AZ OTP-n belül a vállalati hitelezés az elsőrangú, a második még mindig, a csökkenő volumen ellenére is, a lakossági jelzáloghitelezés, elsősorban az államilag támogatott termékek esetében. Úgy tűnik, továbbra is óriási az érdeklődés a babaváró hitel iránt, az egy nagyon sikeres államilag támogatott termék. Azt gondolom, hogy a fogyasztás-hitelezés, ami eddig is dinamikusan növekedett, továbbra is növekedési pályán marad.

Az orosz–ukrán háború miatt van az OTP-nek A vagy B forgatókönyve? Nagyon más a helyzet, ha rövid a háború és nagyon más, ha elhúzódik?

Nem csak az OTP-re hat súlyosan, hanem főleg az európai gazdaságra, és ezen keresztül nyilván a magyar gazdaságra is, hiszen a magyar export jelentős része Nyugat-Európába, azon belül Németországba megy. Ránk közvetlenül az orosz és az ukrán bankunk teljesítménye hat. Szerencsére úgy tűnik, mind a két országban jelentős bizalom van az OTP iránt, hiszen növekednek a betétek, a devizabetétek és a rubel- vagy hrivnyabetétek egyaránt. Teljesen meglepő volt, hogy más bankoknál, például Oroszországban, sorban álltak és vették ki a betétet, hozzánk meg hozták a pénzeket, egy hét alatt 11 százalékkal növekedett a betétállomány, tehát a likviditásunk teljesen rendben van. Mind a két bank nagyon jól tőkésített, tehát ha jelentősebb veszteségeket kellene elszenvedni ezekben az országokban, várhatóan akkor is elegendő lenne az ott rendelkezésre álló tőke.

Meg akarják tartani? Mert az oroszról korábban azt mondta, hogy ha megfelelő vevő van, akkor lehet róla tárgyalni.

Igen, Oroszországgal kapcsolatban rengeteg nyomást kapunk, hogy adjuk el az ottani bankot vagy zárjuk be a tevékenységünket, mint ahogy nagyon sok nyugat-európai vállalat is ezt csinálta.

Európai nyomás? Bankfelügyeleti nyomás? Milyen?

Nem, Magyarországon nincs ilyen nyomás. Ebben elsősorban az ukrán kormány részéről kapunk rendszeresen figyelemfelhívást különböző rangú vezetőktől. Ezen túlmenően most a Société Générale adta el a miénknél egy sokkal nagyobb bankját Oroszországban és azonnal emelkedett 8 százalékkal az árfolyama, tehát a befektetők részéről is érzünk ilyen elvárást. De nagyon nehéz eladni egy olyan bankot, ahol jelenleg is van 8750 dolgozónk, korábban több mint tízezer volt. Jelentős fiókhálózattal rendelkezünk, IT-hálózattal, kollégákkal, betétesekkel, hitelezőkkel. De ha találnánk megfelelő partnert, aki érdeklődik és kifizetné az általunk kívánatosnak vélt árat, akkor erősen meggondolnánk, hogy kiszálljunk.

Hogyan lehet ilyenkor kiszámolni a kívánatos árat, amikor jön a nyomás? Ha eladják, akkor valószínűleg emelkedni fog az OTP árfolyama, de azért minden veszteséget nem lehet nyilván lenyelni.

Amikor kívánatos árról beszéltem, akkor nem túl nagy veszteségre gondoltam.

Számot nem lehet mondani?

Ez olyan dolog, amiben nyilván még véletlenül sem adnék tippet bárkinek is, hogy mi az elfogadható.

Ilyenkor az üzleti megfontolás az első vagy az ottani kollégáik iránti lojalitás?

Minden szerepet játszik. Szerepet játszik az ottani kollégákkal kapcsolatos lojalitás, hiszen rendkívül jó menedzsmentje van a banknak. Szerepet játszik az, hogy mit gondolunk a gazdaság jövőjéről. Nem látjuk nagyon fényesnek egyelőre Oroszország várható gazdasági helyzetét. És például az is szerepet játszik, hogy Ukrajnában előkészítés előtt van egy olyan törvény, ami szerint azon vállalatok, akik Oroszországban is jelen vannak, Ukrajnában, magasabb adót kell, hogy fizessenek. Tehát ez így egy csomag, amit figyelembe kell venni a döntésnél.

Kiszámolják, megvárják a törvény életbe lépését vagy kiszámolják, hogy várható? Nyilván a versenytársak is tudják, ez egy árleszorító hatású törvény.

Igen, de csak azért, mert nyomás van, nem szoktunk döntéseket hozni, megvárjuk a megfelelő pillanatot. Akár kiülünk éveket is, de készek vagyunk egy hét alatt is eladni.

Az orosz bank értékéről lehet valamit mondani?

Ha tőkealapon nézzük, akkor 500 millió euró körüli az értéke.

Az ukrán banké?

Az is hasonló.

És az ukrán bank jövedelmezőnek tűnik?

Mind a két országban jelentős jövedelmet realizáltunk, az elmúlt években nagyon magas, főleg Ukrajnában nagyon magas tőkemegtérülésekkel. Itt például mi számolunk ez évben veszteséggel, de az ukrán kollégák csak a mi számításaink töredékével kalkulálnak. Most még nem tudjuk, kinek lesz igaza, most elemezzük, most próbáljuk megítélni, hogy mi a várható veszteség mértéke. Úgy látom, hogy Ukrajnában, ha befejeződik a háború, és ha jelentős európai vagy amerikai segély érkezik az újraépítésre, erős piaci szereplők lehetünk.

Saját megfigyelésünk szerint az Aréna-interjúk után az OTP árfolyama emelkedni szokott, ezt évekre visszamenőleg látjuk. Mennyi most a társaság reális részvényárfolyama, mit gondol?

Annyi, amennyit látunk a tőzsdei záróárban. Ez az elmúlt időszakban 10 300 és 10 900 között mozgott, nem tudtuk áttörni a 11 ezres határt. A háború előtt az előrejelzés, az egyéves ár-várakozása a befektetőknek olyan 22-23 ezer forint volt, ennek tehát bőven alatta vagyunk. Amikor a háború kezdődött, 18 ezer körül volt az árfolyamunk. Mi úgy látjuk, hogy a két országban elszenvedett profitkiesés, tehát ha elveszítettük volna teljes profitunkat a következő évek vonatkozásában, akkor az 15 százalékos árkorrekciót indokolt volna, 2-3 ezer forintot. Ehhez képest estünk 7 ezer forintot, én remélem, hogy viszonylag gyorsan vissza fogunk kapaszkodni a korábbi árszintre.

Ugyanazok a tényezők játszanak? Uniós megállapodás, háború vége, gazdaság helyreállása?

Igen.

Tehát nagyjából az fogja helyreállítani?

Igen.

Vannak-e folyamatban lévő, közeljövőben lezáruló akvizíciói az OTP-nek?

Szlovéniában megvettük a maribori bankot, ami a második legnagyobb bank az országban. Várjuk, körülbelül júniusig, hogy megkapjuk az összes felügyeleti engedélyt, miután eurózónás országról van szó, nemcsak a helyi hatóságoknak, hanem az európai hatóságoknak is jóvá kell hagyni. Akkor júniusban ezeket lezárjuk, és lezárjuk várhatóan az albán banknak a megvételét, amit a görög Alfa Banktól vettünk meg. Persze, nézegetjük, hogy mit lehetne venni, küszöbön volt egy üzbég banknak is a megvásárlása. A háború megindulását követő 3-4. napra volt tervezve, amit kértünk elhalasztani, hogy vegyék tudomásul, hogy egyelőre várnunk kell, hogy felmérjük a károkat, veszteségeket, meg a bank pénzügyi helyzetét, az üzbég kormány ebben nagyon rugalmas volt. Továbbra is szándékunk, hogy megvegyük a bankot, de erről körülbelül 2-3 hónap múlva tudunk döntést hozni.

Jó piac? Szlovénia nem túl nagy ország, de eurózónás ország. Ezek a területek, ezek nagy növekedési potenciállal bírnak?

Üzbegisztán nagy növekedési potenciállal bír, több mint 30 millió lakossal, fiatalokkal, egy demokratizálódó ország, egyre több a vállalkozás, egyre több a beruházás, a banki termékeknek a penetrációja nagyon alacsony, tehát lehet nőni is. Mi lennénk az elsők ott, akik egy állami bankot privatizálnak, tehát lépéselőnyre is szert tudnánk tenni.

Nagyon más az üzbég, meg a magyar banki kultúra? Ezt felmérték már?

Természetesen, sokkal alulfejlettebb, a digitalizáció gyerekcipőben jár. Úgyhogy van lehetőség a fejlesztésre is.

Magyarországi akvizíció vállalati üzletágban napirendben van például?

Mire gondol?

Bármire, amire az OTP-nek pénze van.

Az OTP másik bankot már nehezen vásárolhat. Van egy olyan érzésünk, hogy a Versenyhivatal nem feltétlenül támogatná, főleg a lakossági területen, hiszen elég jelentős a szerepünk. Van egy zöld alapunk, az OTP PortfoLion nevű befektetési alapkezelője, az vásárol elsősorban agráripari cégeket vagy a zöld iparral kapcsolatos, akár hulladékfeldolgozást. Másodlagos hulladékra gondolok, nem háztartásira, hanem mezőgazdasági hulladékfeldolgozásra. De akár említhetném a másik fő iparágát vagy fő területet: Digitalizációval foglalkozó startupok, kisebb vállalkozások felvásárlásában is aktívak vagyunk.

Háztartási hulladékokban nem gondolkodnak? Az nagyon hányatott terület volt az elmúlt néhány évben.

Várhatóan a MOL fogja ezt a területet végezni, nem a mi dolgunk. Itt inkább, amikor hulladékokra gondoltam, a zöld energiára gondoltam elsősorban.

Ehhez megfelelő berendezéseket is tudnak üzemeltetni vagy ezt megint más fogja csinálni?

Ebből van legkevesebb sikeres befektetésünk, még csak keressük a lehetőséget.

Pénzügyi szolgáltatók piacán mi számít az OTP konkurenciájának? A Magyar Bankholding bankjainak fúziója éppen most zajlik, és természetesen ők is komoly digitális fejlesztéseket ígérnek.

Minden bank konkurens természetesen, elsősorban a nagy bankok, nem is a Bankholdingot említeném, mint legerősebb konkurenst. A K&H, az Erste Bank, a Raiffeisen egyelőre erősebb versenyt támasztanak, mint a Bankholding. A méret azért nem minden, de ha három bank egyesül, és az megfelelő fejlesztésen megy keresztül, akkor jelentős szereplő lehet, és ilyen szempontból ővelük is számolunk. De nem az ügyfelek számát, hanem a piacot kell figyelnünk, azt, hogy milyen termékek, szolgáltatások, vagy digitális fejlesztések jelennek meg. Nekünk van egy elég kiélezett stratégiánk arra, mit is akarunk csinálni. Amíg a piac azt igazolja, hogy ez sikeres, addig ezt követjük. Amíg szinte minden piaci szegmensben a piac fölé tudunk nőni, addig nincs okunk változtatni.

Miben látja a legélesebb versenyt? Árazásban, digitális szolgáltatásokban? Mi lehet az OTP versenyelőnye?

Szerintem a legnagyobb versenyelőnyünk talán az, hogy digitalizációban a piac előtt járunk, és elég jó ütemben fejlesztünk, és nemcsak a piacról tudunk kapacitást szerezni, hanem jelentős, több száz, közel ezer saját fejlesztőnk is van. Különböző digitális, digitalizációval foglalkozó cégeket vásároltunk fel nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, és ezek komoly kapacitást jelentenek. Nagyon fontos az, hogy rendkívül fejlett a kockázatkezelésünk, és nagyon jó az értékesítési rendszerünk, úgy a lakossági, mint a vállalati területen. Ha azt kérdezné, mi a gyenge pontunk, akkor nem tudnék most mondani egyetlen területet sem az OTP-n belül, ahol úgy érezném, hogy a piachoz képest iparkodnunk kell, mert gyengébbek vagyunk.

A digitalizáció, az nem azt jelenti, hogy előbb-utóbb a fiókok megszűnnek?

Az én véleményem szerint nem. Ebben persze különböző álláspontok vannak, a fiókokra mindig szükség lesz. Lehet, hogy nem ennyire lesz szükség, meg kétségtelenül nem ilyen funkciókkal lesz feltétlenül szükség rájuk, tehát a rutinműveletek, az átutalások, értékpapírvásárlások, a különböző egyszerűbb személyi hitel vagy más hitelfajták igénylése szerintem előbb-utóbb digitálisan történik. De a bonyolultabb hitelezés, tanácsadás, az mind a fiókban történik majd.

Elég bank van Magyarországon? Sok bank van Magyarországon?

Szerintem még mindig sok bank van Magyarországon. Ha Hollandia GDP-jét nézzük, többszöröse Magyarországnak, a lakossága nem annyira, ott négy bank lefedi a bankpiac 95 százalékát. Magyarországon vagyunk vagy harmincan, pedig 4-5-6 bank bőven elég lenne.

A mezőgazdasági tevékenységeit hogyan érintette, egyrészt a Covid-járvány, másrészt a kitört háború?

A költségek növekedése ugyanúgy érintett bennünket, mint minden más vállalatot a magyar gazdaságban. Drasztikusan megemelkedtek a költségek, és nemcsak az energiaköltségek, nyilván azok a legjelentősebbek, de a különböző csomagolóanyag- és adalékköltségek is. Igazából minden nőtt, ami import, eleve a forintárfolyam gyengülése miatt, de ezenkívül is voltak jelentősebb emelkedések. Ezek ellenére döntést hoztunk arról, hogy az élelmiszeriparban tovább fejlesztünk. A Hungeritnél új baromfivágóhidat akarunk építeni, a Picknél új szalámiüzemet akarunk építeni, és vannak még más beruházások is. Az élelmiszer olyan termék, amire szükség van a világon.

A hústermelésnek és feldolgozásnak mindig megvan csoporton belül a takarmánylába?

Persze, hiszen a takarmány nagy részét megtermeljük mi. Az egy más kérdés, hogy az állatok egy részét mi is vásároljuk piacról, körülbelül, mondjuk, ha egymillió darab sertéssel számolunk a mohácsi vágóhídon, abból 750 000 a saját tenyésztés vagy saját integrációban történő tenyésztés. 250 ezret pedig a piacról vásárolunk, ahol jelentősen érezni a takarmányárak emelkedését. Tehát nem mindegy, milyen költséggel állítjuk elő a takarmányt, az valahol végig kellene, hogy menjen a teljes termékláncon. Most éppen nem megy végig, mert bizonyos termékeken ársapka van, rögzítette a kormány, de egyébként ez jellemző. Főleg az ukrajnai, oroszországi gabonaexport visszaesése növeli várhatóan és jelentősen a gabonák árát, a kukorica árát, ezért arra számítok, hogy még drágább lesz állatot tartani.

Üzleti terveikben az ársapkával meddig számolnak?

Pont ma (április 27-én, a szerk.) hosszabbította meg a kormány. Átmeneti ideig lehet ilyen intézkedésekkel az árakat korlátozni, de tartósan nem, mert akkor az ipar és a kereskedelem is valamilyen módon reagál rá. Most elsősorban a kereskedelmet érinti ez az ársapka, nem az ipart, de már ennek a hatását is látni. Elkezdett nőni az importtermékek aránya, amelyek rosszabb minőségűek, de azokat hozzák be. Az is nagyon fontos, hogy az a két törekvés, hogy Magyarország élelmiszerben önellátó legyen, másrészt viszont ársapkát teszünk az élelmiszerre, tartósan nem fér össze.

Békeidőben, ársapka nélküli időben, elképzelhető, hogy Magyarország élelmiszerből önellátó lesz?

Persze, sőt, nemhogy önellátó: Ha a teljes magyar agráriumot nézzük, és nemcsak az élelmiszert, akkor 3,5 milliárd dolláros az exporttöbblete az elmúlt évben. Magyarország gyakorlatilag mindenben el tudja látni magát, amit ezen az éghajlaton meg lehet termelni.

Csak akkor nincs egzotikum.

Talán egy-két zöldségből, például burgonyából van hiány, de egyébként jó néhány termékben meg többletünk van. Meggyőződésem, hogy a most felborult fizetési mérleg egyensúlyának helyreállásához a magyar élelmiszeripar, a magyar agrárium hozzá tud járulni.

A Bonafarmnak mi a stratégiája erre az évre?

Mi megyünk előre. Fejleszteni akarunk, növelni akarjuk a kapacitásokat, korszerűsíteni akarjuk a kapacitásokat, próbáljuk az energiafelhasználást különböző módon csökkenteni, de nem szeretnénk sem megtorpanni, sem visszafordulni.

Nagy István agrárminiszter ült itt néhány napja, akitől azt kérdeztem, hogy miért nincsenek közraktárak, amiben lehetne tárolni a terményt? Egy időben voltak, most már nincsenek.

Igen, egy időben voltak közraktárak. Legtöbbször a bankok veszítettek is rajta, mert ellopták az abban tárolt terményt.

Igen, ezt mondta a miniszter.

Sokszor a zsákok csak a bejáratnál voltak, mögötte meg egy üres cég. Elég drága is egy közraktárnak az üzemeltetése. Esetleg nemzetbiztonsági indokokból lehet, hogy valamilyen termékre szükség van, de…

Hát pufferelni lehetne, de…

De összességében nem lenne jó, ha közraktárakkal próbálnák ellátni a magyar gazdaságot.

Tavaly óta a Budai Egészségközpont egyedüli tulajdonosa. Milyen tervei vannak?

Egy új kórház építését tervezzük. A meglévő kórház felújítása, megerősítése is szükséges, bizonyos területeken el is kezdődött. Szeretnénk egy sokkal komplettebb szolgáltatást nyújtani. A Budai Egészségközpont egyrészt a privát ellátásról, járóbetegellátásról, másrészt a sebészetben a gerinc-, és ortopéd-sebészetről ismert, ezekben, mondhatom, hogy élen járunk. Vannak ezen kívül különböző más szolgáltatásaink is, de jó néhány szakmának sokkal nagyobb teret szeretnénk adni, és egy komplett szolgáltatást biztosítani a hozzánk forduló betegeknek. Szerintem rendkívül sok fejlesztésre szorul a magyar egészségügy, az államnak ezt nagyon drága finanszírozni, itt közösen kell az állami és a magán-egészségügyet fejleszteni, és akkor gyorsabban lehet eredményt elérni.

A magánegészségügy, az automatikusan a fizetős egészségügy?

Nem automatikusan, itt vannak bizonyos közös területek, azt gondolom. Mondok egy példát. A bonyolult gerincműtéteknek körülbelül a 90-95 százalékát a Budai Egészségközpont végzi el. Egy gerincsebész kiképzése az egyetem után, az körülbelül, amikor már önállóan operálhat, 8-10 év. Teljesen fölösleges lenne egy ilyen kapacitást kiépíteni valahol máshol. Itt például mi állami finanszírozást is kapunk, és az állami finanszírozás terhére ellátjuk az arra rászoruló betegek kezelését, operációját. S nemcsak itt, vannak olyan országok, például Szlovákia, ahol nem is végeznek bizonyos műtéteket az országon belül, mert nincs annyi esetszám, hogy érdemes legyen arra kapacitást létrehozni, hanem szerződést kötnek környező országokban lévő intézményekkel, például velünk is. Azt gondolom, hogy bizonyos területeket és bizonyos szintig meg kell tartani, az állami egészségügyi ellátást bizonyos területeken lehet kooperációban csinálni, és nyilván megmarad a fizetős lába is a privát egészségügynek.

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Kapcsolódó hang

Csányi Sándor az Arénában
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018