Néhány nap van hátra az országos lista bejelentéséig, szombat 16 óráig ezt meg kell tenni. A határidő jogvesztő. Kész a lista?

Kész lesz egy percen belül. Lesz listánk. Mindenkit meg akarok nyugtatni. Hét, illetve hat párt, hat szereplő a rendszerváltás óta még nem fogott össze, hatalmas feladatot kell ellátnunk. Nagyon sok mindent megcsináltunk már eddig, közös jelöltek vannak a 106 körzetben, megcsináltunk 852 ezer szavazóval egy előválasztást. Ezt hatalmas logisztikát igényelt. Már csak a lista van hátra, ami nagyon fontos egyébként. Sokszor azt mondják, hogy a választókat ez nem érdekli, de ha ez nincs, akkor gyanítom, azonnal kétharmada lenne a Fidesznek, úgyhogy lesz közös listánk is. Ezt minden pártelnöktársam nevében mondhatom.

A hét, amivel kezdte a mondatot, az elszólás volt vagy finom utalás arra, hogy Márki-Zay Péternek is volt még annak idején egy hetedik frakcióra igénye, és akkor nyilván másképp nézett volna ki a lista?

Ez egy hétszereplős modell, de a listát nekünk kell összerakni. Ezt miniszterelnök-jelölt úr is világosan tisztázta. Ő egyébként tett javaslatot is arra, hogy az utolsó helyeket hogyan osszuk el, sorsolással esetleg, hiszen azért itt hét… hat szereplőnek az igényét folyamatosan méltányolni kell, egy olyan képletet összerakni, amelynek alapján ezt meg tudjuk csinálni. Ezt politikailag is és matematikailag is össze kell rakni az induló szervezeteknek, ez nagyon nehéz.

Jó, de gondolom, nem az összes lehetséges listás helyről szól itt a történet, hanem a befutók utolsó helyeiről, nem?

Így van, természetesen.

Hogy számolják, az nagyjából mennyi most?

Nem fogok számot mondani, mert annak már politikai felhangja lenne. Meg fogjuk csinálni a listát, legyen elég ennyi. Ha nem lesz listánk, akkor úgyis meg fogja kérdezni, hogy na, mi történt. De ilyen nem lesz.

Ha nincsen listájuk, akkor neki lehet menni egyáltalán a választásnak?

Be fogjuk jelenteni a listát és meg is lesz időre. Még idejében vagyunk tulajdonképpen.

Min folyik most a vita? A sajtóban rengeteg dolog kiszivárgott, ön egy tiszta forrás ebből a szempontból, mondja meg!

Nem szeretnék annál többet elmondani, amit eddig elmondtam. Van egy politikai ajánlat, amelyet a Párbeszéd nem szeretne elfogadni, és én nem szeretném ezt tovább cizellálni. Meggyőződésem, hogy olyan lista lesz, ahol tükröződik az előválasztás végeredménye vagy akár hozzávesszük a legutóbbi közvélemény-kutatási adatokat vagy a legutóbbi választási eredményeket vagy ennek mixét. Tisztán politikai listaállítás nem lehet, de szerintem ez kevéssé érdekli a választókat. Egy érdekli: lesz lista vagy nem lesz lista.

A hírek szerint a Párbeszédnek mindössze egy befutó helyet akarnak adni, ami az MSZP szerint méltánytalan, merthogy nem számít, hogy kicsik. Nagyjából erről szól most a vita?

Körülbelül igen.

És mindenki más meg csak egyet akar a Párbeszédnek adni?

Körülbelül igen, innen indultunk, de már mozdultak el az álláspontok, úgyhogy ezért mondom biztosan, hogy lesz lista.

Az egyről elmozdultak kettőre az álláspontok?

Minden pártnak megvan a maga jogos igénye, ami még egyszer mondom, azon alapul, hogy milyen előválasztási eredmények születtek. Azért nem lehet büntetni egy kis pártot, mert, mondjuk, arányaiban sok egyéni körzetet nyert. És a Párbeszéd sok egyéni körzetet nyert, nem lehet elvenni a jogos igényeit a listával kapcsolatban.

Ilyenkor arról szól egy vita, hogy melyik politikai párt adjon a szerinte neki járó befutó listás helyekből át egyet a Párbeszédnek?

Erről is szólhatna, de én inkább csak alapelveket szeretnék elmondani, nem lehet figyelmen kívül hagyni a tényeket és a valóságot, az előválasztás eredményeit, a kutatások eredményeit vagy a legutóbbi választások eredményét. Amikor hat szereplő, hat párt összeegyezteti a saját nézeteit, az időbe telik. Ezek azok a tárgyalóasztalnál eldőlő kérdések, amelyeket nem feltétlenül kell a nyilvánosság előtt ennél részletesebben taglalni. Például a német kormánynál, a zöldeknek, a szociáldemokratáknak és a liberálisoknak három hónapjukba telt, mire az egész rendszert összerakták, hogy Angela Merkel után egy új kormány tudjon alakulni, szociáldemokrata kancellárral. Ezek a politikának a teljesen természetes velejárói, és nincs több konfliktus köztünk, mint ami az elmúlt két évet jellemezte.

Az előremozdította a vitát, hogy Karácsony Gergely a hírek szerint négy napig nem volt itthon? A sajtó egy része nagy kedvvel közölte az ő síelős fényképeit.

Szerintem ez irreleváns.

Nem kéne egy párbeszédes vezetőnek ott lennie egy ilyen tárgyaláson?

Nem akarom minősíteni a kérdés felvetését. Társelnöki rendszer van a Párbeszédben is, egyenrangú fél Szabó Tímea és Karácsony Gergely, ráadásul küldhet egy pártvezető maga helyett mandátummal felruházott embert is.

Márki-Zay Péter javaslata, hogy az utolsó befutó helyeket sorsolással válasszák ki, az asztalon van még, vagy félretették?

Nem, abszolút asztalon van, és az MSZP‒Párbeszéd részéről ez egy méltányolható elképzelés lenne, mert ha vannak olyan helyzetek, amikor már nincs olyan matematikai képlet, amely alapján a pártok közti igazságosság érvényesülne, akkor szerintem a sorsra kell bízni a döntést. Ez egy listaállításnál legitim. Nem másról beszélünk, csak a listaállításról.

Azt mondta, Tóth Bertalan, az ön pártelnöktársa is, hogy a közvélemény-kutatási eredményeket, az előválasztás eredményeit és még sok minden mást is figyelembe kell venni ahhoz, hogy reális képet lehessen a hat párt erőviszonyairól alkotni.

Ennek a mixére van szükség, így van.

Melyiknek mekkora a súlya?

Az előválasztást tartom én a magam részéről dominánsnak. Nem régen volt. Azt, hogy 852 ezer leadta a szavazatát, én csodálatos dolognak tartom, mert azt mutatja, hogy a magyar társadalomban van igény a demokráciára, pedig a Fidesz mindent megtesz, hogy leszoktassa a vitáról is, a demokráciáról is a magyar társadalmat. Nem számítottam arra, hogy ilyen sok ember részt fog venni, ezért bizakodó vagyok, hogy azért nem múlik el nyomtalanul ez a 12 év, de van még valamilyen immunrendszere a magyar társadalomnak.

A lista elején a miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter áll, aztán Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Jakab Péter, Fekete-Győr András, Tóth Bertalan és Ungár Péter…

Ez fix.

Mi lesz azokkal, akik már mondták, hogy nem mennek be a parlamentbe? Karácsony Gergely mondta először, aki főpolgármester, és Dobrev Klára is mondta, kicsit később, hogy Brüsszelben marad.

Megvan ennek a teljesen világos jogi szabályozása. Ez egy belföldi tisztségviselőnél, mint Karácsony Gergely is, és egy európai parlamenti képviselőnél némileg eltér, de ők ehhez tartani fogják magukat, már ezt be is jelentették a nyilvánosságban is, tehát mi ezt teljesen evidensnek vesszük.

Szerencsés dolog volt közös államfőjelöltet állítani az azóta eltelt események tükrében?

Szerintem igen. Nagy hiba lenne, ha kihagynánk azt a lehetőséget, hogy szimbolikusan, bár tudjuk, hogy esélyünk sincs valóban köztársasági elnököt adni Magyarországnak, de jelöljünk. A Fidesz meg fogja szavazni saját jelöltjét, de én fontosnak tartom azt, hogy legyen egy olyan figura, aki nem kötődik egyik vagy másik párthoz, még akkor is, ha vannak, akiknek nem tetszik. Pont ez mutatja azt, hogy mi nem az ország egyik felének szeretnénk köztársasági elnököt adni, mint ahogy később majd az alaptörvényt vagy alkotmányt sem az ország egyik felének kell adni, hanem a nemzetet egységben kezeljük.

Iványi Gábor mellett volt az MSZP, vagy a kezdetektől fogva Róna Péter mellett?

Nem, mi Iványi Gábor mellett voltunk. Nem véletlen, hogy 6:1 arányban majdnem átment, de konszenzussal hozzuk a döntéseinket, ehhez tartjuk magunkat. Róna Péter úr is elfogadható számunkra. Szerintem ő nagyon fontos szereplője a magyar közéletnek. Eléggé sajátos véleménye van sok mindenről, ami azt mutatja, hogy képes függetleníteni magát egyik vagy másik politikai oldaltól.

Hogyan tudják azt kezelni, hogy Róna Péter jelölésének hírére Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt gazdasági csapatának egyik tagja, Király Júlia azt mondta, hogy mostantól kezdve ő nem fog ráérni, mert ha kérdést kapna Róna Péterről, nem tudna mást mondani, minthogy „huncut pici gazember”?

Nem tartom ezeket a mondatokat szerencsésnek. Aki egy ilyen feladatot elvállal, annak tudnia kellene azt, hogy mit vállalt, főleg kampányban. Akkor nem kell elvállalni semmilyen szerepet.

Nem tudta, előtte vállalta el Király Júlia.

Mindenkinek tudnia kell, aki a politikai kampányba bármilyen szinten belép, hogy abban vannak jó és olyan dolgok is, amelyek nem tetszenek, hiszen nincsenek tökéletes rendszerek, nincsenek tökéletes kampányok. Olyan nem lesz, hogy majd minden választónak egyszerre fog tetszeni egy miniszterelnök-jelölt. Nyilvánvalóan Király Júliával sem ért mindenki egyet, aki mégis Márki-Zay Péterre fogja leadni a szavazatát, ugye?

Igen, csak hát Király Júlia Márki-Zay Péter gazdasági csapatának tagja, őt Róna Péter korábban a hét főbűnös egyikének nevezte, azért ez elég kemény mondat.

Azt, hogy nekik vannak korábbról személyes sérelmeik, egyéni szoc. problémáiknak tekintem. Úgy gondolom, több fegyelmet kellene tanúsítani mindenkinek ebben a kampányban. Valójában én inkább azt látom, hogy itt mélyebb konfliktusok vannak, mert akik eddig kritizálták Róna Pétert, azokban az közös, hogy fiskális szempontokat akarnak érvényesíteni és számon kérni már egy következő kormányon. Róna Péter úr meg nem feltétlenül önmagában a megszorító politikának a híve.

Egyeztetnek Róna Péterrel arról, hogy abban a 15 perces beszédben, ami neki adatik, ha ő a köztársaságielnök-jelölt, mit fog mondani?

Teljesen normális, hogy egyeztetünk. Ugyanakkor Róna Péter úr fegyelmezett ember, aki látja ennek a hat pártnak azt a közös alapprogramját, amely a jogállamról, a demokráciáról, a korrupciómentességről szól. Azok a közgazdászok, akik megszólaltak Róna Péter ellen vagy akik akár kritizálják sokszor a pénzosztást, nem egyenlők a hat ellenzéki párttal és az egész összefogással.

A hat ellenzéki párt, miután Róna Péter személyében megállapodott, most már teljes testével mögötte áll?

Persze.

És elfogadja a nézeteit gazdaságról, politikáról, bármiről?

Igen, a Jobbik, az MSZP, a DK, a Momentum össze tudta egyeztetni a különböző álláspontjait szakpolitikai területen, társadalompolitikában, gazdaságpolitikában arról, hogy milyen jövőt szeretnénk Magyarországnak, hogy négy év alatt ebből mit lehet elérni. Nagyon messziről indultak ezek a pártok, és én nagyon fontos és jó dolognak tartom azt, hogy a demokrácia keretein belül próbálja ez a hat párt megoldani Magyarország jövőbeli problémáit szakpolitikára lebontva. Hamarosan lesz szakpolitikai programbemutatónk is, amelyből már ízelítőt is kaphatnak Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltünktől. Ugyanígy Róna Péternek is van egy sajátos világlátása, van múltja, de amikor egy új szerepbe helyezkedik valaki, akkor meg kell adni azt a lehetőséget, hogy átgondolva, hogy őt kik kérték fel, hogy kit képvisel, összefésülve ezt a saját álláspontjával, megtalálja azt a közös többszöröst, ami valóban a nemzet egységét tudja kifejezni.

Megbeszélték már, hogy az egyszeri alkalom után is ott marad a hat párt mellett, ha már ekkora bizalmat kapott tőlük?

Róna úr nem is volt nagyon távol, hiszen az LMP alapítványának is volt ő, azt hiszem, a vezetője vagy kuratóriumi tagja. Sokszor elmondta már a véleményét egy zöld párt mellett, és mivel az LMP ennek a hatosfogatnak a tagja, tulajdonképpen félig-meddig benne is volt.

Mennyire fontos a köztársasági elnök személyének kérdése? Márki-Zay Péter, amikor erről faggatták, azt mondta, hogy tulajdonképpen huszadrangú kérdés.

Abban az értelemben érttette miniszterelnök-jelölt úr, hogy biztos, hogy nem ő lesz, tehát tulajdonképpen tét nélküli. Ugyanakkor azért döntött a hat párt úgy, hogy mégiscsak kihasználja azt a lehetőséget, hogy valaki beszéljen Magyarországhoz arról, hogy egy sokszínű közösség vagyunk, mert kell olyan figura, aki egyszerre tud beszélni nagyon széles társadalmi réteghez. És bár nekünk volt olyan álláspontunk korábban, hogy a következő köztársasági elnököket közvetlenül válasszák, de még ez nem így van, ezért Róna urat felkértük erre a pozícióra.

Amikor az volt az álláspontjuk, hogy a következő köztársasági elnököt közvetlenül válasszák, akkor ezzel párhuzamosan egy mostani elnökválasztási bojkott gondolata is ott volt az asztalon. Ez igaz, vagy csak beleképzeljük?

Szerintem beleképzeljük. Itt az volt a döntés, hogy maradunk annál az álláspontnál, hogy szeretnénk egy köztársaságielnök-jelöltet alternatívaként felmutatni a kampányban és Magyarországnak, mert a döntő probléma Novák Katalinnal van. Túlságosan Fidesz-közeli. Az egész karrierje arról szólt, hogy Orbán Viktornak segített. Ő még csak nem is azokhoz tartozik, akik a rendszerváltáskori fideszesek, Navracsics Tibor vagy Stumpf István, akik tanítottak engem is az egyetemen, nekik volt önálló gondolatuk. Néha szembe mentek a fővezérrel is, volt Magyarországról véleményük, de Novák Katalin az a generáció, aki tulajdonképpen tényleg mindent Orbán Viktornak köszönhet.

Azon nem gondolkoztak el, hogy egy új rendszer kialakításának első lépése az, hogy meg kell nyerni a választást?

Dehogynem, azért fogtunk össze.

Orbán Viktor háromszor nyerte meg a választást.

Mert nem volt összefogás.

Nem azért nyerte meg a választást, mert az emberek azt gondolták, hogy az ő jelöltjeire teszik oda az X-et és nem az ellenzéki jelöltekre?

Én nem tagadom, hogy Orbánnak valós politikai támogatottsága van, azokkal soha nem értettem egyet, akik azt mondták, hogy csak az a probléma, hogy nincs tájékoztatva a vidék, a falu. A rendszert átalakította, a választójogi törvényt megváltoztatta, ez is igaz. Ettől még van egy tudatos politikája, ennek van egy viszonylag széles szavazótábora…

Háromszor kétharmad eddig.

Igen, de a torz rendszer miatt is. 52,6 százalék négy évvel ezelőtt ellenük szavazott, nem a Fideszre adta le a többség a voksát.

Meg kell nyerni az egyéni választókerületeket, és akkor ugyanez a szabály önökre is érvényes.

Csak nem voltunk egységesek. A politikai feltételeket kellett megteremtenünk. Azok közé tartozom, kevesen voltunk, akik már a legelején kiabáltuk az ellenzéki oldalon, hogy összefogás kell. Nem véletlen, hogy most fönt vagyunk a versenypályán, nyílt a küzdelem, fej-fej mellett haladunk, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy most sikerüljön, és remélem, sikerülni is fog.

Most hogy látja, több az előnye vagy a hátránya több annak, hogy megcsinálták az előválasztást, ami adott egy világos sorrendet? Adott közös jelölteket, adott miniszterelnök-jelöltet, de a viták attól még ugyanúgy megmaradtak.

Viták mindig is voltak. Dávid Ibolya vagy a Kisgazdapárt elnöke és Orbán Viktor, amikor koalícióban voltak, szintén vitáztak. Ott is volt egy csomó politikai vita, szakpolitikai vita. Valakit még vezetőszáron is elvittek el a Vidékfejlesztési Minisztériumból. Ne csináljunk úgy, mintha most szembesülne az ország, harminc évvel a rendszerváltás után, hogy a politikusok vitáznak egymással. A döntő probléma az, hogy az elmúlt 12 évben megpróbálták leszoktatni az embereket arról, hogy ez létezik. A legnagyobb vita az lenne, ha Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt úrral kiállna végre Orbán Viktor úr, és vitázna.

De ezt a kérdést nem a következő választás fogja eldönteni megint csak négy évre? Ha az emberek azt gondolják, hogy a miniszterelnöknek van igaza, oda, ha önöknek, oda.

Igen, csak azért akkor ne felejtsük el, hogy milyen visszaélések vannak a közmunkásokkal kapcsolatban, hogy a határon túli szavazók levélben szavazhatnak, miközben azoknak, akik Londonban, Berlinben, vagy máshol élnek, sokkal kevesebb lehetőségük van arra, hogy leadják a szavazatukat.

Meg tudják szervezni valahogy?

Maguknak kell megszervezni. Nekünk nincs annyi erőforrásunk, mint a kormánynak, hogy egy egész állami gépezet meg az összes adóforint a rendelkezésükre áll. A mi világunkat, a jobboldali demokratáktól egész a szociáldemokratákig bezárólag a hit, az idea és a saját magunk akarata segíti. Azt látom egyébként, hogy megszervezik, segítik a társaikat, akiknek nincs pénzük 400-500 kilométert utazni a következő olyan külképviseletre, ahol le lehet adni a szavazatot, még anyagilag is támogatják egymást. Mi azért megyünk, hogy biztassuk őket, hogy találkozhassanak velünk, kérték is, hogy menjünk, büszke vagyok rá, hogy találkozhatom velük. Düke tényleg, az ellenzéki szavazóknak sok esetben sokkal nagyobb erőfeszítést kell tenni, ami nem igazságos.

Hogyan szervezik meg a kampányt? A pártok elsősorban a saját közös jelöltjeik mellett fognak kampányolni, vagy mindenhol fognak kampányolni? Nyilván a forrásaik, meg a lábuk nem végtelen.

Nem végtelen, de én is megyek például jobbikos jelölthöz, nyilván megyek a szocialista jelöltekhez, megyek DK-shoz, megyek párbeszédeshez, tehát mindenki kampányol mindenkinél. 106 körzetbe nem tud elmenni egy pártvezető, ezért megosztjuk egymás között a feladatokat. Nyilván figyelembe vesszük a helyi igényeket, hogy ki kit szeretne látni.

Hogy kell ezt felmérni ilyenkor? Ott kell megtolni, ahol az a pici tolás már győzelemre vezethet?

Az első szempont az a mérvadó, a billegő körzetek. Azokon fog múlni a választásnak a sikere. Az is fontos, hogy olyan körzetben, ami biztos, hogy győzelemre van ítéltetve, mindig elmondom a választópolgároknak, hogy ne dőljenek hátra, mert ha megvan a mandátum, a győztes kompenzáció miatt tulajdonképpen a közös listáról is még tudnak segíteni, még egy ellenzéki képviselőt behozni, gyengítve a Fidesz listáját.

Hova kell menni ilyenkor, ha úgy látják, hogy Budapesten nagyon sok helyen biztos befutó jelöltjük van?

Egyértelműen vidékre, vidéki billegő körzetekbe, és oda is megyünk, nagyon aktív a kampány. Az utcán a jelenlét nagyon fontos. A médiaviszonyok nagyon egyoldalúak. Nagyon sok településen lehet érzékelni, a piacokon főleg, amikor egyszerre több emberrel találkozunk és jönnek, mert láttak bennünket a televízióban vagy hallottak valamit rólam a Kossuth Rádióban, amiről én nem is tudok, és megkérdezik a nénik és a bácsik, hogy igaz-e ez. És amikor elmondom két-három mondatban, hogy nem igaz, akkor azt kérdezik, hogy miért mondanak ilyet? És tulajdonképpen ezek azok a bizonytalan szavazók, akik nem echte fideszesek, akik egyébként látják azt, hogy az unokájuknak mégiscsak Londonba kellett menni, mert 2011 óta a felsőoktatásból kivontak egy csomó pénzt a Széll Kálmán tervvel, nem jutott be az egyetemre, mert kevesebb volt az önköltséges hely, de jó tanuló, mégis kiment Londonba és miért ott kell dolgozni? Ezer szituáció van. Nagyon sok olyan szavazó van, aki most fogja eldönteni a következő hetekben, hogy valójában az ellenzékre adja-e a voksát, hogy akar-e változtatni ezen a rendszeren. Orbán nyilvánvalóan azért nem meri a vitát bevállalni, mert nem nagyon tudják megmagyarázni azt, hogy például az Európai Unióban 2010-ben az egy főre vetített GDP tekintetében 23. helyen álltunk és most is ugyanott állunk. Bocsánat, egy hellyel jobbak vagyunk, mert a britek kiléptek. És akkor erre mondja azt Orbán, hogy előre megyünk és nem hátra. Egy helyben toporgunk. De ha az államadósságot nézem, az is 2010-ben 80 százalék volt, aztán ’19-re letornászták 70 százalék körülire, és most megint 80 fölé tendál.

Volt két év járványunk, ahol mindent betoltak a gépekbe, maszkba.

De az a harc, amit egyébként miniszterelnök ezzel kapcsolatban elindított, nem volt sikeres. De ott a demográfia, ami nekik egy iszonyatosan fontos kérdés. 2011. január 1. és 2021. január 1. között több mint 270 ezerrel csökkent magyar népesség, és ebbe még nem raktam bele a Covidot.

Viszont elkezdett növekedni a házasságok száma, meg még a népszaporulat is. Tizedekkel ugyan, és messze van a 2,1-től, de növekszik.

Nem azt mondom, erőfeszítéseket biztos, hogy tesz a kormány, de hát 12 évnek meg kellett volna már mutatnia azt, hogy egyébként képes-e ez a rendszer valami többre és másra, jobbra, mint a rendszerváltás óta bármelyik kormány, vagy akár együttvéve.

A jövedelemkiáramoltató lépések sora, amely most éri az embereket, nem eléggé kézzelfogható?

Nagyon okos dolog. 2017 óta egy viszonylag erősebb bérfelzárkóztatás van. Csak tudja, mi a legrosszabb? Hogy még így is nem az Európai Unióhoz és nem Németországhoz vagy az osztrákokhoz akarom viszonyítani magunkat, mert az egy hosszabb távú folyamat, sok-sok tíz év, sokak szerint száz év, mire eljutunk. A bérkiáramlás, béremelés tekintetében a V4-ekhez képest még így is le vagyunk maradva. A nettó bért tekintve a szlovákok is előttünk vannak, a horvátok is, a lengyelek is, a csehek is. Az a probléma, hogy az olcsó munkaerőre épülő, lebutított oktatással rendelkező társadalom- és gazdaságpolitika nem működik. Ráadásul továbbvitte Orbán a NER-rel ugyanazt a megszorító politikát, ahol is az oktatásból, az egészségügyből, a szociális rendszerből kivontak egy csomó pénzt, amely valójában minden ország és minden nemzet válságállóságát segítené elő. Ha állandóan a működő tőke beáramlását akarjuk, hogy itt aztán lerabolják az olcsó munkaerőt és még többet vigyenek ki ebből az országból, de sem know-how, sem tudás nem képződik. Nem véletlen, hogy nagyon sokan külföldön jobb és több teljesítményre képesek, mint Magyarországon. Mindezt úgy, hogy az elmúlt 12 évben soha nem látott mennyiségű pénz jött az országba.

A járműgyártás például, abban van hozzáadott érték, az ad munkahelyeket, az a jövő egyik iparága.

Nagyobb hozzáadott érték van benne, mint más iparágakban, de mi lenne, ha lenne saját termékünk?

De ez egy kormány dolga? Azt mondani, hogy a kormány csapata összeül, és azt mondja, hogy itt van egy jó kis német gyártmány, mondjuk, az Audi, csináljunk már egy jó kis magyart ahelyett. Ez nem tűnik egy nagyon egyszerű útnak.

Ha az innovációs miniszter, Palkovics úr itt ülne, akkor biztos, hogy azt mondaná, hogy igen. Ez is a feladata.

De Palkovics László nem autót akar gyártani, hanem szoftvert akar gyártani.

Akkor gyártsunk szoftvert. Multinacionális cégekre is szükség van, bár arra már nem, hogy a legkevesebb adót fizessék, mert az igazságtalan, meg az is, hogy mi fizetünk nekik tizenvalahány évre előre, hogy munkahelyeket teremtsenek. Tehát valami hozzáadott értéket elvárhatna, legalábbis a szociáldemokrata énem azt mondja, hogy a működő tőkének hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a magyar társadalomban okos, egészséges munkavállalók legyenek, akik nem a rabszolgatörvény alatt sínylődnek, hanem saját munkajogaik vannak, normálisak. Kell természetesen ez is, de ami itt a döntő probléma, hogy az oktatást taccsra tették az elmúlt 12 évben, és az egy kritikus pontja minden országnak, hogy milyen tudás képződik, milyen szakképzés van, milyen felsőoktatás van, és a közoktatás hogyan néz ki. Ezek mind hozzátesznek ahhoz, hogy Magyarország fejlődő pályára álljon. Tehát nem azt mondom, hogy mindent el kellett volna érnie 12 év alatt Orbánnak, de hogy nem előre megyünk, hanem sok tekintetben a múltba és egy helyben toporgunk, az biztos.

Márki-Zay Péter azt mondta, hogy az ő kezét a sors meg a Jóisten fogta, országértékelő beszédében. Az MSZP-ben azt megemésztették már, hogy Karácsony Gergely nyerésre esélyes pozícióból lépett vissza a miniszterelnök-jelölti versenyben?

Milyen tekintetben fájdalmas ez nekem. Gergelynek és az MSZP‒Párbeszédnek volt egy olyan programja, a szociális demokrácia programja, ami arról szólt, hogy önmagában nem lesz elég helyreállítani Magyarországon a demokráciát és a jogállamot. De ha egy országban nincs szociális állam és nem szakítunk a megszorításokra épülő ismétlődő gazdaságpolitikával, ha nem lesz pedagógusbéremelés, az egészségügyi dolgozóknak a béremelése nem történik meg, akkor Magyarország nem fog tudni megint elkezdeni kijönni a gödörből. Gergellyel nagyon erős politikánk volt. Márki-Zay Péter ezt képviseli, de alapvetően ő, ahogy mondta, a Jóistenre sokszor hivatkozik, ő egy vallásos, keresztény-konzervatív, de demokrata ember. Mint ahogy Németországban az elmúlt évben, például Merkel alatt szociáldemokraták és konzervatívok tudtak együtt működni és kormányozni, bár sokszor ők is vitáztak és messze álltak az álláspontok, de a kompromisszumok és a demokráciatisztelet mentén, a demokrácia keretein belül mégiscsak tudtak egy jó országot csinálni és mentek előrefelé. Nálunk ez a döntő probléma, hogy ezt alapvetően kérdőjelezte meg Orbán.

Töretlen a bizalom Karácsony Gergely iránt a Magyar Szocialista Pártban? Fogják még jelölni bármilyen pozícióra közösen a saját pártjával?

Ehhez főpolgármester úr is kell. Erre akkor tudok majd válaszolni, ha eljutottunk odáig. Most egyelőre Márki-Zay Péter a miniszterelnök-jelöltünk és azt szeretném, hogy ő legyen Magyarország következő miniszterelnök, aki egy jogállampárti demokrata, és világosan elmondta legutóbb a beszédében, de majd legközelebb is meg fogja ismételni, hogy a pedagógusbéreket meg kell emelni, az egészségügyet meg kell erősíteni. Nem normális az, hogy a Fidesz tagadja és mindig is tagadta az egészségügy privatizációját és a magánegészségügy létjogosultságát. Ehhez képest tulajdonképpen egyre nagyobb számban kénytelenek az emberek a magánegészségügyért fizetni, azért a magánegészségügyért, amelyben egyébként Fidesz-közeli cégek egyre nagyobb teret kapnak, az állami egészségügy meg egyre színvonaltalanabb szolgáltatásokat nyújt. De mondhatnám az oktatás területét is, ami a vesszőparipám. Egyre többen fizetnek különóráért, mert az állami iskolarendszer nem képes az alkalmazkodóképességre, ezer oknál fogva.

A különóra már az én időmben, pedig nagyon régen érettségiztem, is volt.

Akkor mi még csak a nyelvórákért, az informatikaóráért fizettünk, de most már, ha valaki akar egy normális eredményt elérni, sajnos a történelemért, a magyarért, mindenért fizetni kell, mert leterheltek a tanárok, nincs elég pedagógus. Országos és rendszerszintű pedagógushiány van. Ez a 12 évnek köszönhető. Még akkor is így van ez, ha ezt a Fidesz tagadja.

Hogyan működik a miniszterelnök árnyékkormánya? Márki-Zay Péter először árnyékkormányról beszélt, aztán pedig arról, hogy igazából egyetlen embernek van ebben biztos pozíciója, Hadházy képviselő úrnak, és vannak szakpolitikai kabinetek. Ezek hogy működnek most?

Ezeknek a szakpolitikai kabineteknek van egy-egy vezetője, de ők inkább koordinátorok, a civilek és a pártok közti szakpolitikai egyeztetéseket menedzselik. Ezek között vannak pártpolitikusok, például az MSZP részéről Komjáthi Imrét emelném ki, aki a munka világát, a szakszervezetek világát koordinálja, ott fogja össze a pártokat és a szakszervezeteket, mondhatnám Komáromi Zoltánt, aki az egészségügy területén ugyanezt a típusú munkát végzi el, de vannak civilek is. A média területén Polyák Gábor urat említhetném, a Mérték Médiaelemző Központ egyik vezetőjét, ők menedzselik ezeket a folyamatokat, a tudásukat ugyanúgy hozzátéve, mint ahogy hozzáteszi az MSZP, a Momentum adott területen a sajátját, és a civil szervezetek is. Ezt a munkát egyébként egy következő kormány már most elkezdte, az érdekegyeztetést, mert nem lehet a meghatározó szakmai szervezetek nélkül kialakítani a következő kormánynak a politikáját.

Mikor lesz az a pillanat, ha lesz, amikor Hadházy Ákos mellé a leendő felelős állami vezetőket is megnevezik?

Ez így van, egyetértek miniszterelnök-jelölt úrral, hogy erre nincs szükség előre. Mindenkinek nagyon keményen dolgoznia kell, nem pozíciókat kell osztani, hanem harcolni kell a választások sikeréért.

Mit csinál egy kampánystáb, ha van közös kampánystábja a miniszterelnök-jelöltnek?

Rengeteg mindent.

Amikor Márki-Zay Péter négerezős viccet mond, akkor azt hogyan tudják kezelni?

Vannak olyan mondatok nyilvánvalóan, amelyekben nem azt akarta mondani, nem úgy akarta mondani. Egy kampánystábnak nagyon sok feladata van. Figyelni kell, hogy kint legyenek a plakátok egészen odáig bezárólag, hogy ki hova menjen a televízióban. De nyilvánvalóan a Fidesztől sem kéri azt számon, hogy egyébként hogyan néz ki a kampánystábja, így szerintem ez sem izgalmasabb.

Én csak arra vagyok kíváncsi, hogy van-e valaki, aki, amikor meghallja, hogy Márki-Zay Péter néger viccet süt el, akkor oda mer állni elé és azt mondja, hogy miniszterelnök-jelölt úr, kérem, többet ilyet ne.

Nyilván, ahogy a Fideszben is van olyan.

Nem szokott négerezős viccet mondani a Fidesz.

Igen, de például ha azt mondja Völner Pál, akit éppen a legnagyobb korrupciós botránnyal valószínűleg el fognak ítélni, reméljük, akkor biztos a Fideszben is van valaki, aki megkérdezte, hogy te, miért mondtad azt, hogy egyébként az Emmi egy trágyadomb, ahol el akartad intézni kenőpénzért azt, hogy egy iskolát ne büntessenek meg.

Ezek a megszólalások kiütik egymást ön szerint?

Ön mondott egy példát, én meg mondtam egy másikat.

Kell a miniszterelnök-jelöltjüket valamilyen módon segíteni abban, hogy kevesebb utólagos magyarázatra legyen szükség, vagy tudatos a technika?

Márki-Zay Péter nem pártember. Ha valami miatt ő kijött az előválasztásból győztesen, az pont azért van, mert elege van az embereknek sokszor abból, hogy a politikusok megmondják a tanult válaszokat. Márki-Zay Péter őszinte ember. Lehet vele egyetérteni, lehet vele nem egyetérteni, de a stratégiai kérdésekben, ami szerintem az embereknek fontos, az egészségügy, az oktatás, a munka világa vagy például a lakhatási válság felszámolása, azt megígérte, hogy ezekre koncentrálni fog.

Látják-e már most, hogy milyen kampányeseményeket építenek fel?

Már meghirdette a békemenet is, hogy békemenetel, mi is meghirdettük, hogy március 15-én mindenkit várunk a Műegyetem elé, a rakpartra, úgyhogy remélem, hogy mi is nagyon sokan leszünk, de alapvetően ez nem számháború.

Nem tart attól, mint a Magyar Szocialista Párt egyik vezetője, hogy a választás után, akárhogy is alakul, fel fog vetődni az a kérdés, hogy a két hasonló karakterű pártból melyik maradhat, a DK vagy az MSZP?

Ezt el fogják dönteni a szavazópolgárok.

De erről pont nem szavaznak.

Dehogynem szavaznak a polgárok! A baloldali emberek nagyon világosan látják, hogy mi van az MSZP-vel és mi van a DK-val. Én messzebbről, madártávlatból szoktam nézni ezt a dolgot. Nem vagyok annak a híve, hogy a két párt veszekedjen, vitatkozzon egymással. Én mindig egyfajta hídpolitikus szerepét próbáltam betölteni pontosan azért, mert ha hidat akarunk képezni a hat párt között, akkor a baloldalon is egyfajta egységnek körvonalazódnia kell. Az MSZP ennek a pártján áll. Nem véletlen, hogy a Párbeszéddel, egy kisebb, de baloldali zöld alakulattal frakciószövetséget alkottunk. Remélem, hogy ezek a szövetségi rendszerek mélyülni fognak a jövőben. Akár vesztünk, akár nyerünk, nagyon komolyan mondom, hogy a pártpolitikai paletta így nem maradhat. Óhatatlanul van egy versenyhátrány. De menjünk korábbra egy pillanatra! Orbánnak 10-12 évébe telt, mire a hazai jobboldalt „egy a tábor egy a zászló” alatt összefésülte. Valakit szép szóval, valakit kevésbé szép szóval. Volt ott sok vita, sok sértődés más jobboldali pártoknak a vezetői részéről, de alapvetően sok idejébe telt Orbánnak, ameddig végigcsinálta. Közben a hazai ellenzék szétaprózódott, az MSZP meg még ketté is szakadt. Ilyenformán nem lehet versenyezni vagy a versenypályára felmenni érdemben. Van feladat. Tehát a pártpolitikai stratégiának biztos, hogy mutatnia kell egyfajta egységességet, de ez a következő éveknek lesz a feladata. Hosszú távon kell gondolkodni az ellenzéki szavazóknak, nemcsak most ebben az évben, április 3-ig. Ha hosszú időre akarjuk távoltartani a Fideszt a kormányzati hatalomtól, márpedig ez a célunk, legalábbis nekem biztosan, akkor ennek a feltételeit meg kell teremteni. A pártoknak, amelyek most összefogtak és a mögöttük lévő társadalmi bázisnak és szavazóknak hosszú távon kell egymás tenyerébe csapni. A másik feltétel, hogy egy új politikai ajánlattal kell élnünk, ez pedig az, hogy az ismétlődő, megszorító politikára épülő gazdaságpolitikát végre el kell felejteni.

Kevesebb pártnak kell lennie az ellenzéki oldalon?

Nem feltétlenül, hanem meg kell találnunk azokat a működési modelleket, az együttműködés új formáit, amelyek összehoznak bennünket.

Pártszövetségek?

Akár például, nem véletlenül mondtam a példát.

De az MSZP‒Párbeszéd jelen pillanatban kisebb, mint a DK egyedül.

És? Ettől még egy pártszövetség.

Képes lesz arra, hogy ő legyen a sűrűsödési pont, amelynél a kristályosodás megindul és a többiek majd odacsapódnak?

Nem feltétlenül mindig a legerősebbnél van a sűrűsödési pont. Pont azt mutatja a hat párt együttműködése, hogy a legerősebb párt a DK, de még ő is sajnos fényévekre van a Fidesztől. Ezért vagyunk együttműködésre kényszerítve. De ezt több DK-s politikus, hovatovább, az elnökük többször elmondta. Lehet sűrűsödési pont, ha a pártok úgy döntenek, hogy együttműködnek. Például egy hatpárti együttműködésben. Lehet sűrűsödési pont, ha hasonló idea mentén gondolkodó, hasonló társadalmi és gazdaságpolitikát valló pártok később úgy gondolják, hogy más típusú együttműködésekre is hajlandók, de ez a jövő zenéje és erről majd a pártok, a párttagságok fognak dönteni. Nem feltétlenül arra gondolok, hogy itt valakinek le kell győznie a másikat, mert az további versenyhátrányt fog okozni. Az együttműködés a demokrácia alapja. Hosszú távon is koalíciós kormányzásokra kell, szerintem, berendezkedni Magyarországon, és azért is jó együttműködni, mert akkor nem egy embernek a tudásától és akaratától függ minden, aki ha adott esetben nem vesz észre valamit, konkrét társadalmi csoportok tudnak a mélybe zuhanni. Az elmúlt 12 évben sajnos láttunk erre példát.