INFORÁDIÓ
2021. december 3. péntek
Ferenc, Olívia

csehország

választás

andrej babis

petr fiala

kollai istván

mészáros andor

Andrej Babis cseh miniszterelnök a kormányzó ANO mozgalom vezetője (b) és Petr Fiala, a a hárompárti Spolu koalíció vezetője (j) kezet fog a kormányfőjelöltek rádiós vitája előtt Prágában 2021. október 8-án. Csehországban október 8-9-én választják meg a parlamenti alsóház 200 képviselőjét.

Csehország választás után: Andrej Babis egyetlen baklövésétől a süllyedő Kalózokig

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Új kormány alakul a cseh képviselőházi választások után, ellenzékbe került Andrej Babis és pártja, de kik jöhetek helyette és mi segítette őket választási győzelemhez – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Kollai István, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa és Mészáros Andor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének docense.

Kollai István és Mészáros Andor az Arénában
 

Milos Zeman cseh államfőt ezentúl csak az látogathatja meg a prágai központi katonai kórházban, aki erre az elnök kezelőorvosától, egyébként a kórház parancsnokától előzetes engedélyt kap. Azért hozták ezt az intézkedést, mert az elnöki iroda vezetője csütörtökön az orvosok tudta nélkül bevitte az elnökhöz a képviselőház elnökét, és a látogatáskor állítólag nem volt ott senki. Mi folyik Csehországban most?

Mészáros Andor: A választások után sajátos helyzet alakult ki, Milos Zeman köztársasági elnök állapota már korábban megromlott, a választások utáni napon bekerült a kórházba, és ellentmondásos hírek érkeznek az állapotáról. Viszont össze kell hívni a képviselőház alakuló ülését a választások után harminc nappal, és a köztársasági elnök aláírásával össze is hívták november 8-ra a képviselőház alakuló ülését. Viszont felmerült az a kétség, hogy a köztársasági elnök vajon olyan állapotban van-e, hogy ezt megtehette. Ellentmondásos hírek érkeznek.

Kollai István: Az még erősíti az ügy politikai jelentőségét, hogy Zeman elnök, kicsit leegyszerűsítve, inkább Andrej Babissal szimpatizált, és a választások előtt neki volt egy határozott mondata, hogy azt a pártot fogja kormányalakítási joggal megbízni, amelyik megnyeri a választást.

Az Babis pártja. Ha pártot veszünk, akkor ő kapta a legtöbb mandátumot, nem?

Mészáros Andor: Ezen lehet vitatkozni.

Kollai István: Ez volt a választás utáni egy-két napnak a nagy kérdése, emiatt mindenki győztesnek hirdette magát. Andrej Babis a választások után rögtön azt mondta, hogy megkezdi a kormányalakítási tárgyalásokat, ezt mindenki úgy értette, hogy mivel Milos Zeman Babis szoros szövetségese, ezért nem azt fogja nézni, hogy egy három pártból álló koalíció több szavazatot kapott, mint az ANO, hanem arra fog hivatkozni, hogy az ANO az a politikai párt, amelyik a legtöbb szavazatot kapta. Ráadásul az is bonyolítja, hogy hiába kapott a magyarul Együtt, csehül Spolu nevű koalíció több szavazatot, mint az ANO, az ANO-nak mégis 72 mandátuma van a parlamentben, a Spolunak pedig 71, tehát ez is egy újabb érv lehetett volna, hogy miért Andrej Babist kéri fel kormányalakításra.

A köztársasági elnöknek szabad keze van?

Mészáros Andor: Igen, azt kell néznie, hogy kiben látja azt, hogy olyan kormányt fog tudni létrehozni, amelynek esélye van a képviselőházban többséget szerezni.

Ez politikai matematika kérdése meg szövetségkötési képesség kérdése, nem?

Kollai István: Igen, csak annyiban volt jelentősége ennek, hogy akinek a kormányalakítási jogot adja, annak utána politikai manőverezési lehetősége van, ha más nem, időt húzni, és azért volt jelentősége Zeman e kijelentésének, mert már akkor az a kép rajzolódott ki, hogy ezt Babis meg fogja nyerni, de nagyon gondja lesz azzal, hogy kivel kormányozzon. Csak annyiban a kép zavarosabbra sikerült, hogy végül is Andrej Babis nem tudott stabilan nyerni, hanem csak néhány tizedszázalékkal. Én merném azt kijelenteni, hogy elvesztette, hiszen volt egy lista, amely erősebb volt nála. Az a tiszta képlet, hogy ő meg fogja nyerni a választást és majd próbál keresni magának koalíciós partnert, felborulni látszik, valójában az Együtt és az őt követő, a harmadik helyen lévő polgármesterek, kalózok szövetsége valahogy összeállnak. Nekik 108 mandátumuk lenne a 200-ból.

Mészáros Andor: Csehországban nem szokatlan az elhúzódó kormányalakítási tárgyalás. Volt már olyan, hogy a júniusi választások után csak a következő év elejére lett kormány. Most igazándiból arról van csak szó, hogy át kell gondolni, érdemes-e időt húzni, mert három lehetőség van kormányalakításra, de az ANO-nak nincs kivel koalíciót kötni. A győztes és a harmadik helyezett ellenzéki koalíció már megkötötte a koalíciós szerződést, kormányalakításra készül, nem tárgyal Babissal, és Babis vagy az ANO egyik szövetségese sem lépte át a képviselőházba jutás küszöbét.

Olyat azért már láttunk a politikában, hogy politikusok meggondolták magukat és egy megfelelő ajánlatot mérlegelve mégis másképp döntöttek. Ilyen esélye nincs Babisnak?

Mészáros Andor: Az eredményeket látva nincs. A választások előtt felmerült ez a lehetőség. Arról beszéltek, hogy az ANO megnyeri a választást, második helyre fog bejutni ez a Spolu nevű koalíció, és a Polgári Demokrata Pártot le lehet választani erről a koalícióról és vele, illetve a még bejutó valamilyen korábbi koalíciós partnerrel esetleg lehet kormánykoalíciót létrehozni. De mivel a közvélemény-kutatásokhoz képest megfordult az eredmény, az ODS-nek egyáltalán nem érdeke, mert így is, úgy is kormányra kerül.

Kollai István: Nem látom már a politikai racionalitást a nagy időhúzásban. Babis végső soron a koalíciós partnereit kicsit ledarálta, nem véletlen, hogy kiestek a kommunisták és a szocdemek, akik a koalíciós partnerei voltak. Tehát aki bejut a parlamentbe, az nagyon a tűzzel játszik, ha ő Babis mellé kis apródnak odaáll egy kormányba. A másik meg az, hogy a kampányban Babisnak ilyen szófordulatai voltak, hogy öt ellen az egy ellen, tehát kicsit egymásra is tolta ezeket a pártokat. Van még egy harmadik ok, ami gyengíti Babisnak bármiféle mozgásterét, hogy a kalózokat egy ellenpólusként építette föl.

Ki kicsoda a cseh politikában. Kezdjük Babis pártjával. Milyen párt az ANO?

Mészáros Andor: Centristának szokták nevezni, amiben tényleg az az érdekes, hogy bár két ciklust is eltöltött kormányon, mégis folyamatosan meg tudta őrizni azt a képét, hogy a politikán kívüli erő lenne. Folyamatosan az volt a párt szlogenje, hogy mi nem vagyunk politikusok. Andrej Babis is magát üzletemberként, menedzserként jellemezte.

Kollai István: Az ANO azt jelenti, hogy igen, de valójában ez egy rövidítés, az elégedetlen polgárok szövetsége. Ez sokat kifejez abból, hogy Babis hogyan próbálta fölépíteni a maga pártját és karrierjét, a népelégedetlenségre épített. A 2010-es évek első felének csődöt mondó cseh politikai rendszerével szembeni ellenérzésre épített, amiben magát kívülállóként tudta meghatározni és nagyon tudatosan fölépítette a maga imidzséről azt, hogy ő egy nagyon jól menő üzletember, neki semmi szüksége nincs a politikára, ez neki egy passió vagy egy önként vállalt kereszt, és máig ez a népszerűségéhez hozzátesz.

Hogy a drága idejét az ország érdekében áldozza föl?

Mészáros Andor: Igen, és a kampányban is többször kijelentette, ha nem nyer az ANO, nem tud kormányt alakítani, akkor ő kivonul a politikából, visszamegy az üzleti életbe, és ezzel nem az ANO szavazóit, hanem az ellenzéki koalíció szavazóit mobilizálta. Most már azért más a véleménye, lehet, hogy ellenzékbe kell vonulniuk, és most már Andrej Babis is a parlamenti ellenzéki politizálás fontosságát hangsúlyozza.

Egyszemélyes párt az ANO?

Mészáros Andor: Tulajdonképpen igen, és igyekezett Babis a kormányba az ANO-ból elsősorban szakértőket szerepeltetni, nem pártpolitikusokat.

Kollai István: Egy one man show végül is az ő pártja, de mégsem annyira egy személyi, vezérközpontú párt, maga mellé nemcsak szavazógépeket próbált szerezni, hanem szakértőket is. Komolyabb csapatépítés volt körülötte, és ez is hozzátartozik az imidzséhez, sokszor elmondta, hogy végső soron ő nagyon jó cégvezető és össze tud rakni egy jó csapatot. Nem félt attól, hogy egy sikeres miniszter vagy valamiféle pártember körülötte az ő karizmáját vagy népszerűségét csökkentené. De egyetértek, iszonyú baklövés volt a részéről ezt bemondani, hogy ő abbahagyja a politizálást, ha nem lesz miniszterelnök, mert mintha nem érezte volna, hogy nagy elégedetlenség van vele szemben a középosztálybeli körben. Én egyébként centrista populistának mondanám, az én vagyok mindenki ellen annyira erős nála, hogy ezzel végső soron a középosztállyal való kapcsolatát is elvesztette. Olyan nagy tüntetések voltak, amelyek a rendszerváltás óta talán nem voltak, és a prágai eredményeken is látszik, hogy csak harmadik lett, tehát szerintem sokakat mozgósított ez, hogy küldjük nyugdíjba Andrej Babist.

De mi a baja a középosztálynak Babissal?

Kollai István: A középosztály nagyon tág fogalom, ideológiailag és másfajta törésvonalakkal azért sokszor keresztbe van metszve, de ami máig a cseheknél nagyon fontos, hogy ő a kommunista nómenklatúrának volt a tagja. Szereti magát beállítani Babis egy távolról jött ügyes üzletembernek, de ő Észak-Afrikában volt csehszlovák kiküldött diplomata, folyton ott van az ügynökmúlt mögötte. A pozsonyi iratok azt mutatták, hogy ő ügynök volt, ezt máig nem ismeri el, de azért máig a cseh középosztályban az, hogy valaki a normalizáció utáni rendszerrel ilyen szinten együttműködött, az egy vízválasztó, jobban, mint nálunk Magyarországon. Ez az outsider jelleg egy felépített dolog. Ő Csehország negyedik leggazdagabb embere, de nem úgy gazdagodott meg, hogy startupot alapított, hanem végső soron a posztkommunista rendszerváltás utáni összerogyó állammal való különféle zavaros bizniszek révén fért hozzá nagy vegyipari és mezőgazdasági érdekeltségekhez. Igazából vörös bárónak is lehetne akár nevezni.

Ki a második legfontosabb ember a cseh politikában?

Mészáros Andor: A második számú politikus most már valószínűleg a győztes koalíció vezető pártelnöke, Petr Fiala, aki óriási népszerűségnek örvend. Nem úgy indult. Az ODS, a Polgári Demokrata Párt a ’90-es években a függetlenné váló Csehországot irányító egyik legnagyobb párt volt, Václav Klaus pártja, de a 2010-es évekre összezsugorodott, sokszor fennállt az a veszély, hogy kiesik a képviselőházból és végleg eltűnik. A kis párttá vált ODS elnöke lett Petr Fiala, egy egyetemi professzor, történész, aki ennek a választásnak tulajdonképpen a hőse lett. Egy olyan pártot tudott győzelemre vinni, amelyről pár éve már lemondtak.

Ki a harmadik legfontosabb?

Mészáros Andor: Hát ez jó kérdés. A Spulu koalícióban, amely az ODSZ, a Kereszténydemokrata Unió és a Top09 szövetsége, biztos, hogy Petr Fiala a vezető, viszont a másik koalíció esetében mindenféleképpen meg kell a cseh választási rendszernek egy olyan sajátosságát említeni, hogy a választópolgárok pártlistákra szavaznak, de vannak úgynevezett preferenciaszavazatok, tehát mindenki maximum négy olyan politikust kiválaszthat a pártlistáról, aki neki a legszimpatikusabb, és ők felülre kerülhetnek a pártlistákon, és bár a Cseh Kalózpárt és a Polgármesterek Pártjának a koalíciójából a kalózpárt volt az ismertebb, de ezeket a preferenciaszavazatokat most elvesztették. Ezen megy a vita, hogy vajon miért. A kampányban nem hangsúlyozták eléggé, ha elmennek a szavazóik szavazni, ott kifejezetten keressék a listán a kalózpárti neveket, mert különben a Polgármesterek Pártja fog előre kerülni. Végül is csak négy mandátumot szerzett a kalózpárt, pedig nagy innovációja volt a cseh politikának, és Prága főpolgármesterét adja például.

Miért kalózpárt? Volt a kalózpártiságnak egy konjunktúrája néhány évvel ezelőtt, ez még az?

Kollai István: A létező politikai berendezkedéssel szemben álló szavazatokat próbálja összegereblyézni, gyűjteni, akiknek nem felel meg se kormány, se ellenzék, a meglévő vágányról próbálja valahogy a politikai kultúrát kizökkenteni. A kalózpártok spektrumán az egyik legkomolyabbnak számít, és egy személyiség számít, Ivan Bartus népszerű arccá vált a cseh politikában. Rasztahajú, a politikai reklámokban harmonikázva járkált, és azt magyarázta, hogy megtisztítják Csehországot a korrupciótól.

Nem lehet összetéveszteni másik cseh politikussal.

Kollai István: Nem lehet, egy sajátos figura, és ez egy népszerűséget is hozott meg nagy figyelmet, de végső soron borzasztó kudarctörténet az övéké ahhoz képest, hogy honnan indultak fél éve. Eszméletlen népszerűek voltak a koronavírus-válság alatt, ahhoz képest ez az óriási bezuhanás nemcsak népszerűségben és a mandátumszámban egy politikai kudarc. Egy négyfős frakció borzasztó picike, annyira kicsi, hogy végső soron ők kihagyhatók ma a koalícióból. Öt párt állhat össze egy koalícióra, de valójában a kalózok nélkül is össze tudnak állni, tehát négypárti koalíció is lehetséges.

Akkor is megvan a mandátumtöbbség?

Kollai István: Akkor nem 108, akkor 104 képviselőjük van, és ez azért nem lenne egy feltétlenül rossz opció most politikai szempontból, nyilván cserbenhagyása lenne a kalózoknak, de hát a politika egy ilyen terep. Andrej Babis a kampány alatt nagyon felépítette a kalózok negatív képét, ami lehet, hogy a népszerűségcsökkenéshez is hozzájárult, egy olyan ellenpólusként építette fel a kalózokat, ami hozzá képest mindent máshogy szeretne. A migránspártiság teljesen rá lett a kalózokra égetve meg Brüsszel-pártiak, és hogy aki a kalózokat beviszi kormányba, az Csehországnak rosszat akar. Babis annyira sokat épített erre, hogy ha én lennék Petr Fiala helyébe és machiavellista módon gondolkodnék, akkor elgondolkodnék, hogy nem érdemes-e őket kihagyni, mert akkor borzasztó tehertől szabadul meg.

Reális ez?

Mészáros Andor: Sőt, még egy fontos szempont van, ez Prága. A kalózoknak az sem kedvez, hogy pillanatokon belül ellenfelek lesznek, a Spolu nevű koalíció máris kiadta a jelszót, hogy Prága következik. A prágai eredmények borzasztóan meglepők. Az európai nagyvárosok általában baloldali jellegűek, Prága viszont markánsan a jobboldalra szavazott most. A Spolunak negyven százalék fölötti eredményt sikerült elérnie Prágában, a kalózpártot még ez is gyengítheti.

Mitől annyira nem baloldali Prága?

Mészáros Andor: Ezen a választáson tényleg egy Babis‒anti-Babis törésvonal volt, és a prágai választók aszerint szavaztak, hogy ennek a Spolu nevű koalíciónak van a legnagyobb esélye arra, hogy Babist legyőzze, és ennek köszönhető elsősorban ez az eredmény.

Kollai István: Nagyon érdekes az, hogy ilyen konzervatív, liberális együttmozgásoknak milyen lehetősége van a visegrádi térségben. Nagyon meglepő, hogy egy ilyen konzervatív pártot is magába foglaló koalíció ilyen népszerűvé válik Prágában, amely előtte még a kalózokat támogatta. Ott van legitimáló erőnek a Top09, amely egy ilyen liberálisabb párt. Ez a jobboldali liberális koalíciózás, együtt mozgás a politikában, és például Pozsonyban is hasonló folyamatok láthatók, de akár Lengyelországban is.

Ha Petr Fiala kezdheti el a kormányalakítást, akkor összeegyeztethető a koalíció pártjainak programja?

Mészáros Andor: Most az ANO feletti győzelem volt a fontos, ráadásul a koalíción belüli programok már össze vannak egyeztetve. Amikor egyértelművé vált, hogy a Spolu megnyerte a választást, már megszületett egy koalíciós szerződésféle, egy olyan megállapodás, amely kimondta, hogy együtt fognak kormányozni, és a köztársasági elnök kész eredmény elé van állítva, itt van egy kész kormány.

Mi felé fogják kormányozni Csehországot, ha végül kapnak kormányalakítási megbízást?

Mészáros Andor: Nagy változásokra én nem számítok. Most egy nehéz időszak következik mindenféle szempontból. Az európai energiaválság, és a chiphiány a csehországi járműgyártást is rendkívül rosszul érinti. Ráadásul ott van az európai green deal, ami a szénbányászat miatt elég érzékenyen érinti Csehországot. A Spolu politikusai már figyelmeztetnek arra, hogy nehéz időszak következik, másrészről pedig azért a korábbi problémák is könnyebben megoldhatóvá válnak, mondjuk, a cseh–lengyel viszonyra gondolok. A turówi szénbányával kapcsolatban szólalt fel Csehország és született egy olyan európai bírósági döntés, amely alapján be kellene záratni azt a cseh–lengyel határon működő lignitbányát, ami nagyon fontos Lengyelország számára az energia és a munkahelyek miatt is.

Látványos volt a konfliktus, a lengyel vezető nem is jött el egy konferenciára.

Mészáros Andor: Ez egy rendkívül mély konfliktus volt, és már az is felmerült, hogy ez Visegrádra is káros lehet. Petr Fiala sokkal megengedőbben állt ehhez a kérdéshez, és valószínűleg ebben az esetben megegyezés születhet vagy a cseh álláspont puhulhat.

Kollai István: A Babis utáni koalíciót a korrupcióellenes küzdelem teheti koherenssé. Babis is egy korrupcióellenes programmal nyert választást, és ő mint Csehország negyedik leggazdagabb embere ki tudott építeni egy egyensúlyi viszont a többi cseh oligarchával, gazdag üzletemberrel, stabilitokráciát épített ki. A cseheknek ezzel problémájuk volt előtte, hogy a leggazdagabb cseh emberekben árnyékhatalomként a politikát látták, olyan botrányok robbantak ki, amelyekből látszott, hogy vannak az üzletemberek annyira okosak, hogy egyszerre megveszik a kormányt és az ellenzéket, egyszerre tesznek mindkét lóra. Ehhez képest Babis mint tényleg egy outsider és saját forrással rendelkező ember tudta magát felépíteni.

Milyen a cseh kapitalizmus?

Kollai István: Sokkal vitálisabb, mint például a magyar. Talán a 9. vagy 10. leggazdagabb cseh is gazdagabb, mint a leggazdagabb magyar, a vagyonok mértéke más, ez szerintem fontos. A leggazdagabb cseh a világon a 100-on belül van, vagy ott volt Petr Kellner, aki árnyékként ott tornyosult a cseh közélet fölött, mert lehetett tudni, hogy olyan irdatlan vagyona van, amivel nagyon sok mindent megtehet. Babisnak ez egy folyamatos játszma volt, hogy Kellner elégedett is legyen, de azért ne engedjen neki túl sokat. Voltak olyan területek, ahol kifejezetten együtt dolgozott vele, ahol hagyta, például útdíjszedéseknél, hogy koncesszióhoz jusson, de más szempontból vitázott vele. Babis legitimációjához hozzátartozott, hogy végső soron ezt kezelni tudta, mert előtte nem tudták kezelni a sok meggazdagodott embert. Érdekes és a cseheket kicsit kiemeli ebből a közép-kelet-európai vagy orosz típusú oligarchavilágból, hogy ezeknek az üzletembereknek valós üzleti befektetéseik vannak. Tehát nemcsak valamiféle politikai alkuk révén szereztek vagyont, és járadékot szívnak le az államtól, hanem sokuk még visszavezethető a kuponos privatizációra, zöldmezős beruházásként kezdték a saját vagyonukat felépíteni és mennek külföldre is. Sok külföldi befektetésük van, Petr Kellner Kínában nagyon erősen a hitelpiacon építkezett, nagyon sok erőmű-, lottó-, kaszinótársaság Olaszországban, Ausztriában, Németországban tartozik a csehekhez, tehát a cseh nagyvállalkozói kör Nyugaton nyomul. Felkapta a fejét a nyugat-európai közvélemény arra, hogy a Le Monde-ot megvette az egyik cseh mágnás. Azt is látni kell, hogy ezek a cseh úriemberek már rég felvásárolták a cseh médiát. Az egyikük száján ki is csúszott a szó, amikor megvett éppen egy tévét vagy újságot, hogy ez a cseh politikán belül életbiztosítás, így tud jól üzletelni, hogy tudja, Babissal szemben neki is van már médiája. A cseh középosztály ettől lett borzasztóan frusztrált, hogy a feje felett jól menő, gazdag üzletemberek meg politikusok élet-halálharcot vívnak, amiben már nekik nem jut egy újság sem.

Mi a cseh gazdag emberek viszony az új kormányhoz, ha új kormány lesz?

Kollai István: Ez jó kérdés, én nem is tudom, hogy ezt meg lehet-e most válaszolni. A korrupció témája egész Közép-Kelet-Európában egy fejlődési folyamat, hogy a politika, az újonnan jövő generációk mennyire veszik komolyan. Ezek a pártok már jobban összezárnak, a népszerűségük sokkal jobban a korrupció elutasítására épül. Ha valakiről kiderül, hogy korrupt, az sokkal nagyobbat bukna már.

Mészáros Andor: Az is fontos szempont, hogy bizonytalanság van a cseh politikában, ezért most meglepetés történt, az utolsó közvélemény-kutatásokból kiindulva szinte biztosak voltak abban, hogy most egy kicsit szorosabb eredménnyel, de ANO-kormányzat fog alakulni, és Andrej Babis vezetésével folytatja a kormány a munkáját. Ehhez képest történt két meglepetés, az egyik az, hogy a Spolu nevű koalíció minden előrejelzés ellenére több szavazatot kapott, mint az ANO, a másik oldalon pedig az, hogy az ANO egyetlen természetes koalíciós partnere, akivel eddig együtt kormányzott, nem jutott be a képviselőházba, 0,4 tized százalékon múlt. Ezért az is nagyon fontos, hogy kik maradtak ki a képviselőházból: a baloldali pártok, a szociáldemokraták, a kommunista párt a második világháború először kimaradt a képviselőházból, ami szintén nagyon nagy meglepetés volt.

Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018