INFORÁDIÓ
2021. december 6. hétfő
Miklós

baán lászló

szépművészeti múzeum

liget budapest projekt

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a Néprajzi Múzeum építési területén 2020. szeptember 10-én. Elérte legmagasabb pontját a Néprajzi Múzeum új épülete; a Liget Budapest projekt keretében az 56-osok terén készülő múzeumépület idén őszre lesz szerkezetkész állapotban és 2022-től várja majd a látogatókat.

Baán László: a műtárgyakat az emberek mégiscsak élőben szeretnék látni

A kulturális intézmények számára 2020 katasztrofális év volt, de nyártól minden visszaállhat a normális kerékvágásba – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum–Nemzeti Galéria főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorban. A Liget Budapest-projekt miniszteri biztosa beszélt a három felfüggesztett városligeti építkezés sorsáról, a Biodóm jövőjéről és arról is, hogy a főváros egyetlen döntéssel kitilthatná az M3-as autópálya forgalmát a ligeti Kós Károly sétányról.

Baán László az Arénában
 

A múzeumok tavasszal bezárni kényszerültek, aztán jött egy kis fellélegzés, de ősztől újfent zárlat van. Elmaradt látogatók, elmaradt kiállítások és nyilván mindezzel párhuzamosan elmaradt bevételek. Elveszett év 2020?

Vagy legalábbis töredékes év, hiszen amikor az év elején bezárni kényszerültünk, törölni kellett két nagy tervezett kiállításunkat, az angol preraffaelita mozgalmat bemutató tárlatunkat, és ősszel pedig egy nagy Cèzanne-kiállítást. Egyelőre úgy tűnik, hogy sikerült mind a kettőt 2021-re áttenni. Ez igaz egyelőre a nagy egyiptomi tárlatra is, amelyik egy fáraósír megtalálásának, felfedezésének körülményeit mutatja be. Ezt is ősszel tervezzük megnyitni. Úgy számolunk, ahogy most szinte mindenki a világon, hogy tavaszra, nyárra talán normalizálódik a helyzet a vakcinának köszönhetően, de most már az ember semmit nem mert biztosra mondani.

Nyilván a járványhelyzettől függ az is, hogy egyáltalán a múzeum kinyitja-e a kapuit.

Ha az oltások széleskörűen elkezdődnek, akkor valószínűleg elér egy olyan védettségi szintet az átoltottság, hogy újranyithatnak a kulturális intézmények is. Én ezt most valamikor március, talán április magasságára prognosztizálom.

Hogyan lehet egyáltalán egyeztetni, tervezni a következő időszakra?

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a múzeumok zárva vannak, hanem a műtárgykölcsönzés is problematikus, hiszen ahhoz, hogy egy műtárgy elinduljon, restaurátori vizsgálaton kell átesnie. Számos múzeum ténylegesen zárva van, home office-ben dolgoznak szerte a világban, tehát ezek a vizsgálatok sem végezhetők el. Leállt a műtárgykölcsönzés, de most mindenki úgy prognosztizálja, hogy tavasztól, nyártól visszatérhetünk a normális kerékvágásba. Egyébként az újranyitás is siralmas képet mutatott, hiszen tekintettel arra, hogy az idegenforgalom nem igazán indult be, a világ nagy múzeumaiban, és hál’ istennek mi is most már az európai élvonalba tartozunk, 5-10 százalékosra esett vissza a látogatottság. Nyáron, amikor volt egy időszak, amikor lehetett utazni, elvittem a nagyfiamat a Louvre-ba, és a Mona Lisához például nem kellett sorba állni. Aki most ment múzeumba, az biztos, hogy sokkal tágasabb körülményekkel találkozott, de az intézmények számára ez mindenképpen katasztrofális év volt, költségvetési szempontból is.

Azok a múzeumok lehetnek a legnehezebb helyzetben, ahol jellemzően nagyon sok a külföldi látogató. A Szépművészeti is ide sorolható?

Így van, a nagy európai múzeumok látogatóinak jellemzően fele vagy akár még nagyobb hányada is külföldi, hiszen a múzeumok állandó kiállításait a hazai látogatók általában egyszer vagy kétszer nézik meg, ezért mindig az időszakik vonzzák vissza az embereket például a Szépművészetibe is. A külföldi látogatók mellett a járvány fenyegetésében az idősebb látogatók száma is visszaesett, és a szervezett iskolai látogatások száma is töredékére zuhant. Most ezt az átmeneti időszakot kell mindenkinek átvészelnie. A Szépművészeti is nagyon sok új online terméket, ötletet valósított meg. Például most már van online tárlatvezetés, tehát digitális platformon, kisebb csoportban lehet körbejárni műtárgyakat vagy múzeumi egységeket, de azért a múzeumnak mégiscsak az a sajátossága, hogy az emberek élőben szeretnék látni. Online módon eddig is egy adott festményhez már sokkal közelebb lehet férni, mégis az emberek a múzeumban az eredeti műtárggyal akarnak találkozni.

A találkozás élménye marad el, hogy ott állunk az Uffiziban egy Botticelli-kép előtt vagy a Nemzeti Galériában egy Csontváry-kép előtt?

Pontosan, és ez nem pótolható. A múzeumlátogatások száma semmilyen módon nem csökkent korábban a digitális tartalmak mind gazdagabbá válásával, meg vagyok győződve, hogy továbbra is kiegészítő platform marad a digitális tér. Nem pótolható az az élmény, ami helyben adott. Készülünk az újranyitásra, és nemcsak ’21-re, hanem ’22-re is, amikor egy Bosch- és egy El Greco-kiállítással is várjuk a közönséget, és minden remény szerint ’21 második felétől ismét normális ütemrend szerint nyithatunk.

A korábbi tervek között szerepelt egy Szinyei Merse életmű-kiállítás is, hiszen a halálának a 100. évfordulója volt 2020-ban. Szerepel ez még a tervek között?

Ezt is kényszerűen át kellett tennünk, de mindenképpen megvalósítjuk. Igyekszünk külföldi példákkal, analógiákkal gazdagítani ezt az életmű-kiállítást. Eleve nagyon régen, három évtizede volt az utolsó nagy átfogó kiállítás, ez mindenképpen egy reveláció lesz és nagyon látogatott kiállítás lesz, még ha egy évvel el is kellett halasztanunk.

A digitális tartalmakból átvihető valami a járvány utáni békeidőszakra is?

Minden bizonnyal, hiszen nagyon sok iskolai tartalmat is létrehoztunk, ami az oktatásban nagyon jól használható. De azért az a remény, hogy egy ilyen iskolai óra után ez kedvet ad a múzeumba járáshoz, tehát nem a múzeumba járás helyett jön létre egy-egy ilyen óra, hanem pont azért, hogy előkészítsen egy múzeumlátogatást.

Volt kifejezetten olyan digitális tárlat, amit ehhez az online térhez igazítva hoztak létre?

Igen, természetesen. Ezt is persze részben kényszerből, hiszen például a trianoni békediktátum 100. évfordulójára létrejött egy a Kárpát-medence, az egykori Magyarország tájait bemutató tárlat, azt kimondottan már a digitális térre hoztuk létre, vagy például nemrég készült el sok évtizedes munka után a kisszebeni főoltár teljes restaurálása. Fantasztikus munka, ez a középkori Magyarország egyik legnagyobb, legszebb és legfontosabb oltára volt, és a digitális tartalmak előnye, hogy olyan információkkal tudtuk ellátni, például a restaurálás folyamatának a bemutatásával, amely nem helyezhető mellé egy múzeumi látogatásnak, ugyanakkor nagyon izgalmas történeti adalékokat tudtunk hozzátenni a képi világhoz, amelynek azért az élvezetéhez mindenképpen el kell majd jönni a Nemzeti Galériába.

A kényszerű zárva tartás komoly bevételkiesést is jelentett a múzeumok és a kulturális intézmények számára. Kapott anyagi, pénzbeli segítséget a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria is?

Igen, az állam a nagy nemzeti közintézményeket támogatta, azt kell mondanom, hogy nem kerültünk rossz helyzetbe, nem is tudtunk volna enélkül létezni. Nekünk éves szinten több mint egymilliárdos bevételünk van, ennek a 90 százaléka kiesett, és ezt az állam kompenzálta. Nem kényszerültünk olyan intézkedésre, mint például számos nyugat-európai múzeum, ahol jelentős elbocsátások voltak. A kollégáknak meg tudtuk találni azt a munkát, készülve a jövőre, amelyek amúgy is szükséges és szükségszerű. Most például nagy költözésben is vagyunk, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba. Ennek az előkészítésében a stáb nagy része részt vesz.

December elején Korniss Péter fotóművész életművét átfogó archívumát a Szépművészeti Múzeumnak adományozta. Mintegy 34 ezer felvételt tartalmazó anyagról van szó, azért ez nem akármilyen ajándék egy múzeumnak.

Két kiváló művészóriásunktól, Lakner Lászlótól és Korniss Pétertől kaptunk olyan ajándékot, amely hosszú távon gazdagítja a múzeumot és a nagy nemzeti közgyűjteményünket. Korniss Péter adománya azért is rendkívül különleges, mert nem egyszerűen megkaptunk harmincezer felvételt, amit aztán majd valamilyen módon meg kell próbálni kutatóknak rendszerezni, hanem a művész maga pontosan ellátott adatokkal minden egyes felvételt, hol, mikor készült, ki látható rajta. Az ilyen rendszerezett, egységes életművi anyag nagyon ritka a művészettörténetben, egy óriási kincs, ami azt jelenti, hogy ettől kezdve Korniss Péter életművének egésze alaposan kutatható lesz a jövő számára, és ezt a Szépművészeti Múzeum új kutatóintézetében, a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetben fogjuk elhelyezni és tesszük kutathatóvá.

Azért kiállításra is kerül ebből a gyűjteményből?

Mi nem műtárgyakat kaptunk, ez egy archívum, egy kutatási anyag, amely a műtárgyaknak az előképét tartalmazza.

Kiírnak egy novellapályázatot is Korniss Péter műveihez kapcsolódóan. Ismét olyasfajta társművészeti kapcsolódás lehet, mint a Textúra-programok?

Korniss Péter életműve egy rendkívül beszédes életmű, hiszen olyan életeket, életutakat, sorsokat ragad meg az ő művészete az eltűnő paraszti világból, Erdélyből vagy akár az ingázó munkások életéről, amelyek szinte betű után kiáltanak. Biztos vagyok benne, hogy nagyszerű inspirációs anyag lesz a majdani pályázók számára, és nagyon sikeres találkozása lesz a különböző művészeti ágaknak ez a pályázat.

Ejtsünk szót a Szépművészeti Múzeumnak adományozott másik gyűjteményről is!

Lakner László Berlinben élő kortárs művészünk, akinek már volt egy jelentősebb anyaga a Szépművészeti Múzeumban, és ő most több mint negyven művet ajánlott fel ajándékként számunkra, amelynek több mint félmilliárd forint lenne a műkincspiaci értéke, az egyik legdrágább élő kortárs művészünkről van szó. Azért fontos és különleges ez az adomány, mert a nálunk lévő anyaggal együtt az elkövetkezendő években bármikor tudunk akár idehaza, akár külföldön nagy átfogó Lakner László életmű-kiállítást bemutatni.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018