INFORÁDIÓ
2021. március 8. hétfő
Zoltán

izer norbert

nav

adózás

koronavírus

A kormany.hu által közreadott képen Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján 2020. április 25-én.

Hogyan adózunk 2021-ben? – Izer Norbert a kata-visszaélésekről, az elektronikus fizetésről és a különadók sorsáról

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az adópolitikai elveinken nem változtatott a koronavírus, a hangsúlyt továbbra is a fogyasztási, forgalmi adókra szeretnénk helyezni – mondta Izer Norbert az InfoRádió Aréna című műsorában. A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára beszélt a Covid-intézkedések hatásairól, a kata és a kiva jövőjéről, az szja-csökkentés esélyeiről és a turisztikai szektor megsegítéséről is.

Izer Norbert az Arénában
 

Milyen kihívásokat hozott az adóügyi igazgatásban ez a covidos év?

Ilyen évet még nem tapasztaltunk korábban. Nagyon eltérő kihívásokkal szembesültünk tavasszal és ősszel. Tavasszal igyekeztünk azokat a gazdasági ágazatokat gyors és hatásos segítségben részesíteni, amelyek a legnagyobb vesztesei voltak a gazdaság leállásának. Emellett arra is figyeltünk, hogy olyan adóintézkedések is legyenek, melyek hosszú távon velünk maradnak és hosszú távon segítik a gazdaság versenyképességét. Ősszel annyiban másabb a helyzet, hogy a gazdaság nagy része működőképes. Néhány olyan szektor van, ahol meg kellett szüntetni a munkát, így ezekre fókuszáltunk az adóintézkedésekkel.

A tavasszal rapid segítséget kapó szektorok átvészelték az akkori megállást?

Igen, nagyon határozottan elindult a görbe felfelé. Az online pénztárgépadatokból napi szinten látjuk a fogyasztás alakulását, és nyáron megindult felfelé a forgalom, és a második hullám során jóval kevésbé torpant meg ez a növekedés, mint tavasszal. Működik a gazdaság, működnek a munkahelyek. Nagyon jókor és nagyon hatásosan tudtunk tavasszal segíteni, és tényleg több százezer munkahely megőrzését tudták ezek az intézkedések segíteni.

A tavasszal kényszerből elhalasztott fogyasztás visszajött a nyáron, vagy erre az őszre óvatosabbak maradtunk?

Ez szektoronként eltérő. A gyógyszereknél látszódott készletfelhalmozás, utána viszont visszament a normál kerékvágásba. Más termékeknél fogyasztás-elhalasztás történt, és nem is tudta ezt a gazdaság pótolni, tipikusan ilyen az étterembe járás, a fodrászat, a kozmetika. De az informatikai vagy háztartási eszközöknek a forgalma ősszel jobban megugrott, mint a korábbi időszakban. A szolgáltatói szektorban jellemzően erre nincsen mód.

Ha tavasszal a majdnem teljes zárás idején az azonnali életmentő segítség volt az elv, akkor most mi a segítség elve?

Az adóintézkedések általában gyorsak, és ezért azokat a szektorokat segítettük most adóintézkedésekkel, ahol a kormányzati döntések miatt be kellett zárni bizonyos létesítményeket. Tipikusan ilyenek a turizmus és a hozzá kapcsolódó iparágak meg a kijárási korlátozás miatt leginkább érintett szektorok.

Ebben az évben kitolták a szent adóbevallási határidőket is. Milyen változást tapasztaltak?

Az adóbevallási határidőt is azért tudtuk kitolni, mert rengeteg új információtartalma az adóbevallásoknak sok esetben nincsen, hiszen a forgalmakat menet közben látjuk, az áfabevallások, járulékbevallások havonta megjönnek, az éves adóbevallásnak egy időszakot lezáró funkciója van, és a válsághelyzetben azt gondoltuk, hogy ettől könnyen el lehet tekinteni. Ennek ellenére nagyon sokan éltek az adóbevallás benyújtásának a lehetőségével, de azért a cégek nagyobb része a szeptemberi határidő előtt pár nappal küldte be a bevallását.

A költségvetés számára jelentett likviditási változást a bevallási határidő tolása?

Likviditási szempontból több tízmilliárd forintos hatása van ennek. Az adóintézkedéseinknek a túlnyomó többsége jelentős likviditási többletet hagyott a gazdaságban vagy a gazdálkodóknál, viszont a költségvetés volt abban a helyzetben, hogy ezt megengedhesse magának. Hadd utaljak varra, hogy az év végi adóelőleg-feltöltéseket sem kell már bevallani. Sem a társasági adóban, sem a helyi iparűzési adóban nem kell adóelőleget feltölteni, ezt gyakorlatilag meghitelezi a költségvetés, és elég lesz majd a következő évben, a normál adóbevallási határidőben megfizetni az összeget. Mivel a központi költségvetés likviditása megengedte ezt a nagyvonalú döntést, ezért a gazdaság szereplőinél tudtuk hagyni ezt a 200 milliárd forintot.

Mostantól kezdve már mindig így lesz?

Így van. Ezek olyan intézkedések, amelyek velünk maradnak, tehát az adóelőleg-feltöltés jogintézménye megszűnt.

Elképzelhető-e, hogy máskor is élnek az adóbevallási határidő hosszabbításának eszközével, vagy ez rendkívüli helyzetre van fönntartva?

Rendkívül helyzetben kellett ezt a rendkívül lépést megtennünk. A magyar adórendszer elég cizellált, emiatt, ha valami stabilitást lehet benne megtartani, az segíti a gazdálkodók működését. Egy jól bejáratott, fix határidő segíti a tisztánlátást és a szabályok követését, nem szerencsés a határidő módosítása minden évben. Az idei év azért volt különleges, mert a beszámoló összeállítása, az éves adóbevallások elkészítése fizikai jelenlétet is igényelhet, egyeztetni kell a könyvelővel, a cégvezetővel, a számlákat össze kellett gyűjteni. A tavaszi vírushelyzetre való tekintettel úgy ítéltük meg, hogy ennek a kockázata sokkal nagyobb, mint az az előny, amit az adóbevallásokból lehet kapni. Viszont a jövő évre most nem látom szükségszerűnek, hogy a határidőket módosítsuk.

Az adópolitikai irányelveken változtatott-e ez a Covid-helyzet?

Az adópolitikai elveinken nem változtatott a koronavírus, a jövedelemadókat a lehető legkevésbé terheljük, és abban egy előre kiszámítható csökkentési ütemtervet szeretnénk megvalósítani. A hangsúlyt a fogyasztási, forgalmi adókra szeretnénk helyezni. Tipikusan ilyen az áfa, a jövedéki adó vagy a népegészségügyi termékadó. Adóemelésről itt sincsen szó. Ha a jövedelemadókat csökkentjük, akkor arányosan a forgalmi adók felé terelődik el az adórendszer súlypontja. Ezen nem kívánunk változtatni a jövőben sem. Amiben viszont megerősített bennünket ez a koronavírus okozta helyzet, gazdasági válság, hogy még inkább szeretnénk hagyatkozni a digitális megoldásokra, a valós idejű adatszolgáltatásokra és az ez alapján történő döntéshozatalra.

Hogy néz ki most a jövedelemadó-csökkentés ütemezése?

Az idei év után jövőre nagyon nehéz bármit prognosztizálni, de eddig a hatéves bér- és adómegállapodást, amit kötöttünk a vállalati szféra és a munkavállalók képviselőivel, következetesen be tudtuk tartani. Idén júliusban újabb 2 százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke annak ellenére, hogy a csökkentés feltétele még nem teljesült. Az adópolitikának a célja továbbra is az, hogy le tudjuk vinni a szocho kulcsát 11,5 százalékra. Ha a költségvetési mozgástér, illetve a gazdaság jövő évi növekedése ezt lehetővé teszi, ezeket a lépéseket kell első körben megtennünk.

Személyi jövedelemadó, társasági adó további mérséklése napirenden van még?

Ezek soha nem kerültek le a napirendről, de most a munka egyéb adóterhének a csökkentése van igazán áttárgyalva. Az szja és a társasági adó csökkentése viszonylag nagy költségvetési áldozatokat követel, ezért csak akkor lehet megtenni, ha a költségvetés egyensúlya meg tud maradni. Nagyon óvatos és körültekintő mérlegelés után lehet majd meghozni ezeket a döntéseket.

Mi rontja most leginkább a költségvetés egyensúlyát?

A Coviddal kapcsolatos kiadások több száz milliárd forintos lyukat ütöttek a központi költségvetésen. Az egyik része, hogy a forgalom-visszaesés miatt ezermilliárd forint fölötti adóbevétel-kieséssel számolunk idénre. Ezt követik azok az adóintézkedések, amit a tavaszi első hullám idején is megtettünk, ez is több száz milliárd forintos további bevételcsökkenés okozója, és ezen felül vannak még azok a többletkiadások, amelyek a járványhelyzet miatt szükségesek. Még a gazdaságvédelmi alapból is számos olyan intézkedés és beruházás megvalósulása történik, amely szintén nagyon erős kapcsolatban van a válsághelyzettel.

Az államháztartás felől nézve melyek az adórendszer legfontosabb változásai?

Kifejezetten fontosnak tartom a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentését, mert az adó szerkezetét jó irányba mozdítja el, a munka adóterheit szeretnénk csökkenteni. A másik, amit én gazdaságpolitikai szempontból is fontosnak tartok, a beruházásokat segítő intézkedések. Adórendszerben talán korlátozottabb ennek a lehetősége, de amit meg tudtunk tenni, azt megtettük. Például a teljes nyereségét a cég adómentesen félreteheti egy jövőbeni beruházásra. Szintén kiemelném az adóelőleg-feltöltés eltörlését, ez is óriási likviditási segítséget nyújt a gazdaság szereplőinek. Az őszi adóintézkedések közül azokra helyezném a hangsúlyt, amelyek a digitális megoldásokat részesítik előnyben. Ennek az egyik legfontosabb eleme az online számlázás kibővítése. Egy többlépcsős folyamat végén jövő év közepétől már a magánszemélyek és az összes cég számára kiállított számlát látni fogja az adóhatóság, ezeket a számlákat feldolgozza és lehetőség szerint adóbevallást készít belőle. Az adóhatóság most már nemcsak a magánszemélyeknek készítik el az adóbevallását, hanem a cégeknek a legnagyobb adminisztrációt jelentő adóbevallását, az áfabevallást is ki fogja ajánlani.

A beruházási tartaléknál van valami szabály, hogy meddig kell tényleg elkezdeni ezt a beruházást?

A következő négy év, amikor a beruházást meg kell valósítani. A szabályrendszer ilyen szempontból kötött, ezért cserébe viszont most a nyereséget nem kell leadózni.

Ha mindent lát az adóhivatal, akkor kell az adózónak otthon foglalkoznia a bevallással?

Magánszemélynek gyakorlatilag nem kell. Az elmúlt három évben az adóhatóság eSZJA-rendszerével a magánszemélyek adózási adminisztrációját gyakorlatilag lenulláztuk. A következő lépés a vállalkozások adminisztrációja. Az fontos különbség, hogy ezek az adóbevallások, amit az adóhatóság előkészít a vállalkozások számára – ilyen már most is van, ez a jövedéki adó és ilyen lesz jövő év második felétől az áfabevallás –, nem tudnak automatikusan bevallássá válni, tehát ha valaki nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, akkor neki a normál módon az adóbevallását el kell készítenie és be kell küldenie az adóhatósághoz. Ezek a tervezetek, ellentétben az szja-val, az adózó jóváhagyása nélkül nem lesznek érvényes adóbevallások.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: MTI/kormany.hu/Botár Gergely
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018