INFORÁDIÓ 
2020. július 6. hétfő
Csaba

koronavírus

turizmus

idegenforgalom

gál pál zoltán

turisztikai és vendéglátó munkaadók országos szövetsége

Gál Pál Zoltán a fényről az alagút végén, az új utazási szokásokról és a turizmus hangyáiról

Gál Pál Zoltán a fényről az alagút végén, az új utazási szokásokról és a turizmus hangyáiról

Infostart / InfoRádió

A fény látszik az alagút végén, csak az a probléma, hogy nem tudjuk, milyen hosszú az alagút – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gál Pál Zoltán. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke, a Jet Travel Kft. tulajdonos-ügyvezetője beszélt arról is, hogy meddig bírják a munkáltatók és a munkavállalók az idegenforgalomban, hogy a koronavírus hogyan írja majd át az utazási szokásokat és arról is, hogy mikorra lehet ismét jövedelmező az ágazat.

Gál Pál Zoltán az Arénában
 

Milyen most a foglalkoztatási helyzet a turizmusban, amikor a KSH friss adatai szerint áprilisban 97 százalékkal csökkent a szálláshelyek forgalma?

Én is láttam ezt az adatot. A kormányzat nagyon gyorsan reagált, kivételezetten kaptunk járulékkedvezményt, ezért nem kezdtek pánikolni a munkáltatók, megpróbálták megtartani a munkaerőt, hiszen évekig nem volt elég munkaerő, ezért a megszerzett, kitanított munkavállalót mindenki értéknek tekintette. Az első időkben nem is látszott, hogy milyen hosszú lesz ez az időszak, amíg nem lesz kereslet, nincs vendég. A szállodaszövetség felmérése alapján a munkáltatók a munkavállalók 70 százalékát valamilyen módon megtartották, elsősorban a tanulókat, illetve a nyugdíjasokat építették le. A vendéglátásban volt gyorsabb a leépítés, de Budapest és a vidék másképpen reagált: Budapesten tartósabbnak ígérkezik a válság hatása, ezért talán több embert küldtek el.

Milyen az, amikor 70 százalékban meg tudnak tartani munkavállalót úgy, hogy munka lényegében nincs, mert vendég sincs?

Feltalálták magukat a munkáltatók, és előre hozták a karbantartási, adatbázis-rendberakási, előfoglalási, menedzselési feladatokat. Illetve a kurzarbeit-támogatást most már egyre kiterjedtebben veszik igénybe, amikor a munkavállaló kap a magyar államtól jövedelemkiesése után támogatást, és így abban bízik mindenki, hogy az ősz folyamán az így megtartott munkavállalóval önköltségi szinten fog tudni gazdálkodni.

A járulékcsökkentés nem teremt forrást, csak valamit nem kell befizetni. Mennyit kell egy munkaadónak hozzátenni ahhoz, hogy meg tudja tartani a munkavállalóját?

A szakszervezeti közösség nagyon bírálja, rabszolgatörvénynek nevezi a munkaidő-keretes foglalkoztatást. Én azt gondolom, hogy ez nagyon előremutató dolog, hiszen így egy megelőlegezett munkabért oda tudunk adni, amit majd 2021-ben, rosszabb esetben 2022-ben részben le tudnak dolgozni a munkavállalók. Még mindig egyszerűbb volt ez a megoldás, mint ha elküldöm a munkavállalót, elveszítem a kialakult tudását, a kialakult szervezeti struktúrát, és majd az újabb toborzásnál megint költségbe verem magam. Mindenki abban bízott, hogy V-alakú válság lesz, három-négy hónapot kell előfinanszírozni, és a munkáltatók egy része a tartalékokból ezt meg tudta tenni. Az átlagbér a nemzetgazdasági átlag alatt van, de azért 300-400 ezer forintról beszélünk, amit havonta meg kell előlegezni, ha a magasabb béreket vesszük. Ha hat órára átjelentettük, munkaidő-keretes foglalkoztatásra, akkor inkább 200 ezer forint, ezért volt nagyon fontos a járulékkedvezmény.

Hol fog ez megtérülni?

A fény látszik az alagút végén, hiszen itt egy epidemiológiai, adminisztratív akadálya van az utazásnak, csak az a probléma, hogy nem tudjuk, milyen hosszú az alagút. És hosszabbnak tűnik, mint ahogy sokan ezt remélték még márciusban. Lassabban nyílnak ki az ország határai. Nem is arról van szó, hogy Magyarországon a járványhelyzet nem tenné lehetővé, hanem a küldő országok eltérő járványkezelési stratégiái okoznak problémát. Mindenki azt mondja, hogy igazából a vakcina lesz a valós megoldás.

Ha megvan a vakcina, akkor önök szerint automatikusan visszaáll az utazás kedv?

A hivatásturizmusban előbb vissza fog tudni állni a kereslet. Tény, hogy a videokonferenciák, a távmunka részben csökkenti a hivatásturizmust, de az élőerős tárgyalások, a kiállítások, a vásárok, a konferenciák fontos részei a gazdaságnak. Az üdülési turizmus, a klasszikus nyári üdülés esetében azt látjuk, hogy az idei nyár elmegy, csak a jövő nyár az, ami meghozza a lehetőséget. És van az élményturizmus, ide sorolom a sportrendezvényeket, a kulturális turizmust, ott nagyon sok rendezvényt elnapoltak őszre, bizonytalanságban tartják a leendő látogatókat és a szervezőket. Itt is a jövő tavasz lehet nagyon izgalmas, ha van vakcina. A turizmus nagy problémája, szemben a gyáriparral, hogy nem tud raktárra termelni. Ami elmaradt most, az elmaradt. Emiatt lassabb lehet a visszaépülés, a nemzetközi légitársasági elemzések 2022-re datálják, hogy a 2019-es számokat megközelíthetik. Más kérdés, ha a vírus itt marad közöttünk, akkor az emberek lehet, hogy meggondolják, mennyire kell távolra utazni, kell-e annyit utazni. Az is felmerülhet, hogy a légiközlekedés nem lesz annyira olcsó, ezért az, hogy kiugrok Barcelonába két napra, ez a termék elveszik. Ilyen változásokra fel kell készülni. Lehetséges, hogy bizonyos nagy fogadó városok még föl is fognak lélegezni, és élhetőbbé válik az ő életük. A tömegturizmus biztos, hogy picit csökkenni fog, de a társadalmak létszáma nő, és az a középosztály, amely megengedheti magának az utazást, az is gyarapodik, ezért egyszerű demográfiai okokból előbb-utóbb meg fogjuk haladni a 2019-es számokat. Talán nem olyan gyorsan, mint ahogy egy V-alakú válság lefutásában ezt sokan gondolnák.

Mi van, ha nincs vakcina?

Nagyon sokat tanulunk a válság epidemiológiai kezeléséből. Rendelkezésre állnak terápiás módszerek, ágykapacitások, az emberek sokkal körültekintőbben utaznak, a személyes higiéniára is figyelnek. Hiszek abban, hogy van idegenforgalom vakcina nélkül is, de az ember nem tudja azokat a néha túlzásokba eső szabados utazási formákat előnyben részesíteni, mint korábban, hanem inkább kiscsoportos utazások lehetnek, amikor nem a tömegrendezvényekre, a nagy világlátványosságokhoz mennek, hanem inkább a kisebb, izgalmasabb dolgokat nézik meg.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Pexels
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018