INFORÁDIÓ 
2020. április 9. csütörtök
Erhard

ugron zsolna

irodalom

könyv

Ugron Zsolna, a Várkert Bazár háziasszonya beszél a Családszervezetek I. Adventi Jótékonysági Vásáráról tartott sajtótájékoztatón a fővárosi Várkert Bazár előtt 2016. november 23-án. A Várkert Bazárban november 26-án megrendezendő rendezvényhez, amelynek fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, már több mint 50 szervezet csatlakozott. A rendezvényt színes családi programok kísérik. A befolyt összeget teljes egészében a daganatos gyermekek gyógyulásáért küzdő Őrzők Alapítvány javára fogják felajánlani.

Ugron Zsolna: Attól félek, hogy már nem tudok írni

Infostart / InfoRádió

Írói pánikrohamom van, nagy levegők után kapkodom, és éppen fuldoklom, mert valahogy azt érzem, ha most nem kezdek el írni valamit, akkor valami kicsúszik a kezemből – mondta Ugron Zsolna az InfoRádió Aréna című műsorában. Az írónő arról is beszélt, hogy miért ír nehezen, és arról is, hogy erdélyi írónak, sőt egyáltalán írónak tartja-e magát. Fontosnak tartja a kutatást, a hitelességet, és azt is, hogy megváltoztassa a nők alkotott történelmi sztereotípiát.

Amikor az első könyvet megírta, arról sok helyen mesélt, hogy ez szakácskönyvnek indult, és tulajdonképpen az üknagymamája receptjeit készült kiadni és az ahhoz tartozó anekdotákat. Akkor rögtön azt érezte, hogy érdemes ezt kiadni?

Nem voltak soha ilyen ambícióim, hogy író legyek. Én írtam egy történetet nagyon gyorsan, szerintem négy hét alatt, ami aztán elkezdett járni a maga útján. Nem gondoltam azt, hogy ez egy komoly, szépirodalmi remekmű lesz, egy szórakoztató történetet akartam írni. Az, hogy milyen népszerű lett, egészen döbbenetes volt. Erre szerintem senki nem számított, se a kiadó, se én, senki. Ez bénító is volt egy jó ideig.

Miért?

Ezzel jött rögtön, hogy lehetne folytatni, kellene írni még egy könyvet. És nem biztos, hogy van befolyásom arra, hogy az emberek fejében milyen kép alakul ki rólam. Amikor életemben először találkoztam Vámos Miklóssal egy vacsorán, azt mondta nekem, hogy „azt gondoltam, hogy maga húsz évvel idősebb és egy ilyen gyöngysoros néni”...

Mikor érezte azt, hogy most már ezzel elbír?

Íróilag vagy alkotóilag az Erdélyi menyegző megjelenése után nyugodtam meg. Akkor azt éreztem, hogy ez egy tisztességesen elvégzett, komoly munka, mert nagyon sokat kutattam, és abban tényleg nagyon sok szellemi energia és erőfeszítés van.

Az Úrilányok Erdélyben, most már az ötödik kiadásánál jár. Érzett késztetést, hogy egy picikét átdolgozza?

Megkaptam átdolgozásra, mielőtt megjelent a Librinél. Nem nagyon írtam bele. Kicsit az előszót átírtam, de azt éreztem, hogy vagy teljesen átírom az egészet és lesz belőle egy új könyv, vagy nem nyúlok hozzá. Tehát nem tudtam kicsit hozzányúlni. Ez alapvetően jellemző, nem nagyon tudom visszaolvasni a saját szövegeimet, mert elképesztően frusztrál, nagyon feszült leszek tőle, mert azonnal javítanám, bármelyik könyvemet kinyitom bármelyik oldalon, biztos, hogy találok három olyan dolgot, amit máshogy írtam volna. Nagyon zavar.

A trilógia harmadik darabja még hiányzik. Készülőben van?

Nagyon nehéz, és nagyon régen meg kellett volna már írnom. Valahogy nem akar megszületni. Megvan a történet, megvan a főszereplő, megvan a kérdés, ami foglalkoztat engem ebben a történetben, minden összeállt, de valahogy nehezen íródik. Lehet, hogy ideiglenesen félre kell tenni és valami mást kell írni. Nem akar nagyon valahogy megszületni.

De lehet ilyen, hogy az ember félretesz valamit, nem? A Holló asszony is végül is lendületből jött...

Igen, egy beszélgetés margójára született valójában. Amikor felmerült, miért nem készülnek történelmi filmek Magyarországon, nagyon sokan próbálták Hunyadi történetet különböző módon filmre vinni, dramatizálni, és én egy barátommal beszélgettem, aki éppen producerként részese volt az egyik történetnek, és mondta, hogy a nagyon sokadik forgatókönyvet próbálják megíratni, és nem találják a fogást ezen a sztorin, és akkor elkezdtem magyarázni, hogy persze, mert már megint kifelejtik a nőket a történetből, és szerintem Szilágyi Erzsébet ennek az egész Hunyadi-történetnek a kulcsa. Akkor ez úgy elkenődött, hogy nem, itt Hunyadi a hős, mert mindig a férfi a hős, és mégiscsak ő a nándorfehérvári hős. Ettől olyan ideges lettem, hogy lendületből megírtam a Holló asszonyt, és továbbra is fenntartom, hogy a Hunyadi-történetnek ez a legizgalmasabb része.

Ez egy jól feltárt kor, mi az oka annak, hogy mégis kevés szó esik erről?

Mert mindig a férfiak az érdekesek a történelemben, vagy legalábbis ez jó sokáig így volt. A férfiak írják a történelmet férfiakról. A nők adakozó, jótékonykodó, anya. Ez jó sztereotípia, milyen legyen egy nő? Ez a dolga, legyen aggódó anya, osszon alamizsnát. Szilágyi Erzsébetnek Mátyás uralkodása idején van egy időszak, amikor gyakorlatilag királyi pecsétes aláírási joga van.

Báthory Anna-történet is így indult, nem? Megmutatni, hogy milyen egy erős nő.

Még csak nem is feltétlenül erős nő. Milyen egy nő, akit így egyébként dobál a történelem. És még csak nem is ezekről a kiemelt figurákról van szó, hanem inkább engem az zavar, hogy megtanuljuk, a mesteremberek a városokban céhekbe tömörülnek, de azt soha nem tanuljuk meg, hogy mi történik a mesteremberek feleségeivel. Van egy elképzelés a fejünkben, hogy biztos otthon ülnek és nevelik a gyerekeket, és valószínűleg egyébként nem ezt csinálják, hanem beállnak, dolgoznak, ha arra van szükség. Például sosem tanuljuk meg, hogy az Oszmán Birodalomban is voltak olyan területek, ahol a nőknek egész komoly jogosítványaik voltak, vihettek önállóan üzemeket, vállalkozhattak, kereskedhettek. Sokkal összetettebb a kép, és én ezt akartam megmutatni az erdélyi kötetekben.

Miért fogott történelmi regénybe?

Én szeretek ilyeneket olvasni és kicsit magamnak írtam. Akartam írni egy olyan könyvet, amit én is szívesen olvasnék.

Egy korszak érdekli ilyenkor vagy egy figura?

Egyszer Alföldi Róberttel beszélgettem a kiadónak egy karácsonyi ünnepségén, és ő fogalmazta meg, hogy engem ezek a beöltözős dolgok érdekelnek. Mindegy, hogy történelmi regény vagy fantasy vagy sci-fi vagy utópia, én azt szeretem, ha elvisznek egy másik világba. Íróként az engem körülvevő kortárs valóság nem nagyon érdekel. Olyan kérdésekre keresek választ, amik engem a XXI. században foglalkoztatnak, és ezt próbálom becsomagolni valami mesébe. A szimbólumokat, amik még vannak, jó lenne valahogy életben tartani, meg használni.

Mit jelent a szimbólum?

A Báthoryaknak a sárkányfogak meg a saját farkába harapó sárkány a címerük, ha ezt lerajzolom, ez már önmagában mond valamit. Szerintem csak a mesékkel tudjuk ezeket megőrizni.

Magától értetődő volt, hogy ilyen nyelvezetet kíván egy történelmi regény szövege?

Ez teljesen automatikusan jött. Én annyi forrást olvastam előtte, annyi korabeli szöveget, hogy így kezdtem el írni. Egyszerűen leültem, és így írtam. Egy kicsit archaikusabb volt, egy kicsit több ma már ismeretlen szó volt benne, és Sárközi Bence, aki a Libri Kiadó vegyik vezetőjeként volt a szerkesztője az Erdélyi menyegzőnek, visszaírt, hogy szerinte ezzel ne tegyük próbára az olvasókat, ezért egy kicsit egyszerűsödött a nyelvezete.

Mennyit kell kutatni? Számon kérhető-e egy regényen a hitelesség?

Nem, de nekem így esik jól. Én nagyon élvezem a kutatást, olyan, mint egy történelmi nyomozójáték, megtalálni azokat a hiányzó darabokat. Ezek nagyon kutatott korok, de mindig van egy szelet, amit össze kell rakni. Báthory Annáról az utolsó adat egy 1636-os, de én addig-addig mentem, hogy találtam egy későbbi adatot róla. Valahol a Nyírségben perbe lép egy íródeákja mellett, és befizet nem tudom, mennyi aranyat. Tehát ennyi információ van. Nekem ez így szuperizgalmas, hogy megyek utána, mint egy ilyen vadászkopó, és összeszedem ezeket a részét. Ráadásul elképesztő történeteket lehet találni kutatás közben. Nekem fontos, hogy legyen egyfajta hitelesség, olyannyira, hogy volt olyan fejezet, amit kidobtam, mert kiderült egy forrásból, hogy ez nem úgy történt. Vannak dolgok, amiket megváltoztattam, mert a narratíva miatt szükségem volt rá, de legalább az ismert történelmi adatokat figyelembe veszem és azok a helyükön vannak. Ez egy saját fakszni, nem gondolhatom, hogy ez számon kérhető lenne egy regényen.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018