GeoTrendek magazin

Több mint 1600 milliárd dolláros kiesést okozott Oroszország Ukrajna elleni háborúja tavaly a világgazdaságban egy német intézet becslése szerint. Kalkulációjuk alapján idén világszerte további ezermilliárd dollár termeléskiesés várható. Hogy mi történt a gazdaságban és az energiapiacon az orosz támadás megindulása óta és mire kell még készülnünk, erről beszélgetünk Németh Viktóriával, az Oecononomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével és Pásztor Szabolccsal, az alapítvány vezető kutatájóval.

Egy éve 2022. február 24-én támadta meg Oroszország Ukrajnát. Bár villámháborút terveztek, a konfliktus még most is tart, és nem látszik a vége. Az elmúlt 12 hónapról, a következményeiről és a háború lehetséges lezárásáról beszélgetünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.

Tavaly sokan vásároltak aranyat világszerte. Ahogy nagyobb válságok idején, 2022-ben is népszerű volt a nemesfém. Egy év alatt így 18 százalékkal 4741 tonnára emelkedett az arany iránti kereslet, amely megközelítette a 2011-es rekordot, amikor 4746 tonna aranyat vásároltak a világon. Persze nemcsak a lakosság fektetett aranyba, a jegybankok is bevásároltak belőle. Az aranyról beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatójával.

Trump kezdte, Biden folytatja és az ipart érinti, mi az? Az Egyesült Államok újraiparosítása. Idén január elsejétől hatályos az USA-ban az úgynevezett inflációcsökkentési törvény, ami jelentős állami támogatással erősítené a helyi ipart. Egyesek szerint ez Európa elleni gazdasági háborús hadüzenet, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig korszakváltást emleget legutóbbi véleménycikkében. Hogy így van-e, arról Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatójával beszélgetünk.

Görögország számára fontos mérföldkő volt 2022. Athén tavaly februárban, két évvel annak lejárata előtt, visszafizette IMF hitele utolsó részletét. Az örömbe, mégis üröm vegyül: hiszen a romló nemzetközi kilátások 2022-ben éreztették hatásukat a görög gazdaságban, ami egyébként is hatalmas lemaradást halmozott fel. A görög válságkezelés Magyarország számára is fontos tanulságairól beszélgetünk Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

Január elsején Horvátországban nem csak az új évet ünnepelték: az ország az euróövezet tagja lett. Mindez tíz évvel azután történt, hogy Horvátország az unióba lépett. Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjét az euró bevezetése melletti indokokról és a várhatókövetkezményekről is kérdezem, de arról is szó lesz, hogy vajon Magyarország mennyire van távol az euróövezettől.

A szigorúbb monetáris politika, a tartósan magas energiaárak, a háztartások gyenge reáljövedelem-növekedése és a csökkenő bizalom várhatóan mind visszafogják a gazdaság teljesítményét 2023-ban ezt valószínűsíti az OECD az előrejelezésében. AZ IMF is hasonlóan borúlátó. Arról hogy mivárható pontosan a gazdaságban idén a nagyvilágban, Európában és Magyarországon Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatójával beszélgetünk.

Továbbra is feszült a helyzet Koszovóban: a hétvégén a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erő, a KFOR elutasította Belgrád kérését, hogy szerb rendfenntartó erőket vezényeljen Koszovóba. Koszovóban 2022 második felében mérgesedett el a helyzet, miután a helyi hatóságok életbe léptettek egy törvényt, amely rendszámtáblacserére kötelezte a koszovói szerbeket. Azóta egy letartóztatás és lövöldözés is nehezítette Koszovó és Szerbia viszonyát. Újabb fegyveres konfliktus pattanhat ki Európában, újraindul a koszovói háború? Erről beszélgetünk Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

Komoly versenyhátrányba kerülhet Európa a még 2022 augusztusában elfogadott amerikai klímavédelmi csomag miatt. Ez ugyanis olyan az Egyesült Államok piacaira belépni kívánó cégek és vállalkozások részére nyújt támogatást, amik alacsony szén-dioxid kibocsátású termékek, például elektromos autók alkatrészeinek előállításában érdekeltek. A csomag az unió döntéshozóinak körében is felháborodást váltott ki. Hogy mit léphet az EU és milyen hatása lehet a törvénynek az energiaválság kellős közepén, erről kérdezzük Fetter Bálintot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjét.

Február 24-e előtt kevesen gondolták, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, azt pedig még kevesebben, hogy 10 hónappal ezután még mindig tart majd a háború, és talán nincs is olyan, aki sejtené mikor fejeződhet be. A 2022-t és a következő időszakot is meghatározó orosz-ukrán háborúról és következményeiről beszélgetünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.

Energiaválság, infláció, lassuló növekedés és geopolitikai bizonytalanság - ezzel néz szembe Európa és Magyarország. A jelenlegi helyzet mellett a jövő évi kilátásokat is vázolták az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány december 15-i ?A válságok hullámain című konferenciáján. A Geo-Trendekben ennek összefoglalóját hallhatják.

A Világbank adatai szerint a külföldön élő indiaiak 2022-ben mintegy 100 milliárd dollárnyi összeget utaltak vissza a hazájukba, amivel történelmet írtak. Az indiaiak alkotják a világ legnagyobb diaszpóracsoportját, mintegy 18 millió fővel, és egyre nagyobb pénzösszegeket utalnak haza. Ez pedig nemcsak Indiának lehetelőnyös. A kivándorlás és a vendégmunka gazdasági hatásait vesszük górcső alá Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatójával.

Fordulóponthoz ért Európa gazdasága, a harmadik negyedévben már lassult a növekedés az euróövezetben és az Unióban. A háború, a magas infláció és az elszabaduló energiaárak hatása tehát már megmutatkozik. Kérdés, hogy a munkaerőpiacra mikor nyomja rá a bélyegét, hányan veszítik el munkahelyüket a mostani válságban és ebben a helyzetben van-e esély az egyre növekvő megélhetési költségek mellett fizetésemelésre? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

Úgy tűnik, két globális nagyhatalom is útját állja annak az erőfeszítésnek, hogy a Nyugat elszigetelje Oroszországot a világtól. Kína és India is jelentősen megnövelte az oroszországi vásárlásait. India például a háború kirobbanása előtt mindössze egy százalékát adta az orosz olajexportnak, ez júliusban már tizenhárom százalékra rúgott. Ez pedig sokat segített abban, hogy Oroszország kompenzálja az európai eladásai visszaesését. Moszkva keleti nyitása azonban nem most kezdődött. Hogy miként igyekezett Oroszország szorosabbra fűzni a kapcsolatait Ázsiával, ezt tekintjük át Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

A világ népessége múlt héten átlépte a 8 milliárdot. A bolygó lakossága az elmúlt 70 évben megháromszorozódott, hiszen 1950-ben még 2,5 milliárd lakója volt a Földnek. Az ENSZ szerint mindez a várható élettartam fokozatos emelkedésének köszönhető. De vajon el tud-e tartani minket a Föld, ha még többen leszünk? Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója a Geo-Trendek vendége.

Vasárnap kezdődik a 22. labdarúgó-világbajnokság, melynek házigazdája ezúttal Katar lesz. 8 helyszínen, 32 csapat 64 mérkőzés során csap össze. Az esélyeseket sokan találgatják, mi nem ezt tesszük majd: a vb gazdasági vetületéről beszélgetünk Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Senior elemzőjével.

Az Európai Unió már a 9. szankciós csomagot fontolgatja Oroszország ellen. Ezek hatásáról Magyarországon is vita van. Oroszországnak komoly tapasztalai vannak a büntetőintézkedésekkel kapcsolatban, hiszen az első szankciókat több mint 100 éve vetették ki Moszkva ellen. Hogy milyen hatása volt azóta bevezetett több ezer büntetőintézkedésnek, erről kérdezzük Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját.

Egyre brutálisabb az infláció, 2021 januárjához képest kilencszeresére emelkedett az Európai Unió átlagos pénzromlási üteme. A kelet-közép-európai és Balti-régió országaiban még kiugróbb az infláció. Itthon például szeptemberben 20 százalék felett volt, ami a negyedik legmagasabb az Európai Unióban. Az átlagos 4,5 százalékpontos egy havi magyar emelkedésnél azonban nem lett nagyobb Európa egyetlen országában sem. Sőt még a hiperinflációját már hosszabb ideje cipelő Törökországban is csupán 3,24 százalékpontot ért el a bővülés mértéke. Hogy mi az oka a kiugró magyar értékeknek, erről is kérdezzük Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjét.

A hivatalos adatok szerint eddig 4,4 millió regisztrált menekült érkezett az Európai Unió területére az orosz-ukrán háború február végi kirobbanása óta. A legtöbben Lengyelországban és Németországban találtak menedéket. Hogy ez átok vagy áldás ezen országok munkaerőpiacának, erről kérdezzük Szigethy-Ambrus Nikolettát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjét.

Láttunk már jó szankciókat a világtörténelemben, nem nagyon sokat, az országok óvatosak a szankciókkal, mert tízből kettő-három szokott csak beválni -erről beszélt Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjújában. A miniszterelnök szerint a büntetőintézkedések néha jobban fájnak annak, aki kivetette, mint akire kivetették. Hogy miként működnek a szankciók, és ki milyen eredménnyel vetett ki eddig ilyen nyomásgyakorló intézkedést, erről beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatójával.