GeoTrendek magazin

Folytatódik a választási szuperév Romániában. Vasárnap tartják az elnökválasztás első, december 8-án a második fordulóját, december 1-jén pedig parlamenti választás lesz. Jelöltekről, esélyekről, várható következményekről beszélgetünk Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.

Ha a gazdasági semlegesség talaján állunk, az új gazdaságpolitika a 2025-ös évben fantasztikus eredményeket hozhat – ezt mondta október végén Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában. A miniszterelnök és a kormány tagjai is egyre többet emlegetik a gazdasági semlegességet, amitől komoly gazdasági sikereket várnak. De mit jelent ez pontosan, és sikerülhet-e egy egyre inkább blokkosodó világban mindenkivel üzletelni? Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzője a GeoTrendek vendége.

Donald Trump nyerte az elnökválasztást. Bár a közvélemény-kutatások szoros versenyt jósoltak, a republikánus jelölt végül magabiztos fölénnyel aratott győzelmet. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértőivel értékeljük az elnökválasztás eredményét és azt is latolgatjuk, mit hoz a világnak és Magyarországnak az új Trump-elnökség.

Orosz–ukrán béke egy nap alatt vagy még több támogatás Kijevnek? Kevesebb mint egy hét múlva kiderül, melyik amerikai elnökjelölt külpolitikai elképzelései érnek célba. Mi vár Ukrajnára, a Közel-Keletre, Európára és Magyarországra ha Donald Trump vagy ha Kamala Harris nyeri a jövő heti elnökválasztást? Csenger Ádámmal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével beszélgetünk.

November 5-én kiderül, hogy a demokrata Kamala Harris vagy a republikánus Donald Trump lesz az Egyesült Államok új elnöke. Elemzők szerint az amerikai választókat leginkább a gazdaság állapota és megélhetésük foglalkoztatja, a pénztárcájuk alapján szavaznak majd. De mit ígérnek nekik a jelöltek? Mi lesz a világ legnagyobb gazdaságával és mi a világgazdasággal, ha Kamala, és mi ha Trump nyer? És hoz-e bármi változást az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatokban egy új elnök? Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a Geotrendek vendége.

Bár Magyarországról marginálisnak tűnhet, a nagyhatalmakat egyre jobban érdekli a csendes-óceáni szigetvilág. A felemelkedő Kína itt is nagyobb befolyásra igyekszik szert tenni, az Egyesült Államok és a Nyugat azonban próbálja ezt fékezni. Miért olyan érdekes ez a néhány “Isten háta mögötti” sziget, miért tülekednek értük a nagyhatalmak? És kinek az oldalára állhatnak végül a kis szigetországok? Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzője a GeoTrendek vendége.

A nyersolaj ára két éve nem emelkedett akkorát, mint az elmúlt napokban. A drágulás azután indult el, hogy Izrael megkezdte dél-libanoni offenzíváját. Olajipari elemzők szerint a közel-keleti konfliktus kiszélesedése alaposan megzavarhatja az olajszállításokat a régióból, ami az egekbe repítheti az üzemanyagárakat. Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével beszéljük át a lehetséges forgatókönyveket.

Miközben számos országban a négynapos munkahéttel kísérleteznek, Görögországban nyáron hatnapos munkahetet vezettek be bizonyos vállalatok számára. Hiába tüntettek ellene, a görög kormány visszahozta a hosszabb munkahetet, és számos eredményt vár tőle, például a gazdaság növekedését. Mit nyerhet és mit veszíthet Görögország az intézkedéssel? Egyáltalán mi a gazdaság és mi a munkavállalók számára a legideálisabb, a négy-, az öt- vagy a hatnapos munkahét? Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője a Geotrendek vendége.

Az Egyesült Államok után az Európai Unió is védővámokat vetett ki a kínai elektromos autókra. Július elején 17,4 és 37,6 százalék közötti importvámot vezetett be a korábbi, 10 százalékos általános vámterhen felül. Brüsszel ezzel igyekszik helyzetbe hozni az uniós autóipart, sokak szerint azonban ez az intézkedés visszafelé fog elsülni: kereskedelmi háborút robbant ki Európa és Kína között, hátráltatja az unió klímavédelmi célkitűzéseit, és végső soron európai autógyárak is csak kárvallottjai lesznek. Horváth Sebestyénnel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével beszélgetünk a részletekről.

Ahogy a világban terjednek a zöld technológiák, az előállításukhoz szükséges kritikus fontosságú ásványok iránti igény is nő. Bányászatuk egyre drágább, lelőhelyeik pedig néhány országban koncentrálódnak, ami kockázatot jelent a globális ellátás szempontjából. Sokak szerint a megoldás a tengerek mélyén keresendő, a világ óceánjainak és tengereinek fenekén ugyanis nagy mennyiségben találhatók kritikus ásványok. A kiaknázásukhoz szükséges mélytengeri bányászat megítélése ugyanakkor rendkívül ellentmondásos. Erről beszélgetünk Csenger Ádámmal, az OeconomusGazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével.

Évtizedek óta nem látott bajban van a német gazdaság. A második negyedévben 0,1 százalékkal esett vissza a GDP a tavalyi év hasonló időszakához képest, de az első negyedévben is csak stagnált, mindössze 0,2 százalékkal nőtt, tavaly pedig 0,3 százalékkal zsugorodott. A helyzetet jól mutatja, hogy néhány napja a Volkswagen bejelentette: kész gyárakat bezárni annak érdekében, hogy csökkentse a költségeit, holott a cég 87 éves történetében még egyszer sem tett ilyet Németországban. Mi történik a német gazdaságban és milyen hatása lesz ennek az ezer szállal hozzá kötődő magyarra? Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével keressük a válaszokat.

Az utóbbi években turbófokozatba kapcsolt India gazdasága: az idei lehet a harmadik egymást követő év, ami 7 százalékos GDP-növekedést hoz az ország számára. De a folytatás is lendületes lesz, India akár már három éven belül a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válhat. De nemcsak a növekedés, külpolitikája miatt is a címlapokra került az utóbbi időszakban az ország. India miniszterelnöke Moszkvába, majd Kijevbe látogatott az elmúlt hetekben. Indiáról beszélgetünk Tasnádi Zsombor nemzetközi kapcsolatok szakértővel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Ázsia kutatójával

Három hete támadta meg Ukrajna Oroszország Kurszki régióját. Az offenzíva alaposan meglepte Moszkvát, nem is tudták feltartóztatni az ukránokat. Hogy pontosan mekkora orosz területet foglalt el az ukrán hadsereg, nem tudni, de folyamatosan nyomulnak előre, és rengeteg orosz katonát is foglyul ejtettek. Mi lehet a támadás célja, és mi a következménye? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a poszt-szovjet térség szakértője a Geo-Trendek vendége.

Sorra érkeznek az aggasztó adatok a magyar gazdaság teljesítményéről: a második negyedévben a gazdaság negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott, az egy évvel korábbihoz képest 3,7 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene, a költségvetés hiánya pedig már múlt hónap végén elérte a tervezett hiány 97 százalékát. A hazai gazdaság állapotáról beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával.

Július utolsó napján meggyilkolták Iszmail Haníjét, a Hamász politikai szárnyának vezetőjét Teheránban. A merénylet mögött Irán és a Hamász is Izraelt sejti. A zsidó állam hivatalosan nem vállalta azt, csak annyit ismert el, hogy néhány órával korábban Bejrútban megölte a Hezbollah műveleti központjának vezetőjét. Irán azonnal válaszcsapást ígért. Most már tényleg itt az újabb nagy közel-keleti háború? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója a GeoTrendek vendége.

Főzés, mosás, takarítás, a láthatatlan munkának is nevezett háztartási teendők rengeteg energiánkat, időnket viszik el minden nap. Az ilyen feladatok jelentőségét, értékét mutatja, hogy az elvégzett házimunka akár az ország GDP-jének 25 százalékát is kiteheti. Tehát ha a fizetetlen háztartási munka is a GDP része volna, az negyedével magasabb lenne. A háztartási munkára fordított időről és forintosított értékéről is beszélgetünk Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

Július 26-án kezdődik a 33. nyári olimpia. A játékok házigazdája - immár harmadszor- a francia főváros, Párizs lesz. A szervezők látványos, különleges, de egyben felelősségteljesen lebonyolított olimpiára készülnek. Azt ígérik, hogy a korábbi játékokhoz képest felére csökkentik a sportesemény karbonlábnyomát, de a költségekkel is igyekeztek csínján bánni: a létesítmények 95 százaléka már a játékok előtt megvolt. Miért érdemes olimpiát rendezni? Mitől függ egyáltalán a játékok sikere? Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója a vendégünk.

A magyar soros uniós elnökség második napján Kijevben tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. 3 nappal később a magyar kormányfő Moszkvában egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz államfővel, újabb három nap múltán pedig Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott Pekingben. Orbán Viktor szerint az utak célja az volt, hogy előremozdítsa az orosz-ukrán békét. De valóban közvetíthet Magyarország a béke érdekében? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a poszt-szovjet térség szakértője a Geo-Trendek vendége.

Két országban is előrehozott parlamenti választást tartanak a napokban Európában. Az Egyesült Királyságban július 4-én voksolnak, ezt a konzervatív párti kormányfő Rishi Sunak váratlanul május végén jelentette be. Július 7-én Franciaországban pedig a nemzetgyűlési választások már második fordulójára kerül sor. Emmanuel Macron francia elnök azután hirdetett előrehozott választást, hogy pártja a júniusi EP-választáson súlyos vereséget szenvedett. Horváth Sebestyénnel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével beszélgetünk a részletekről.