GeoTrendek magazin

Tűzszünetet kötött a Gázai övezetben Izrael és a Hamász. A megállapodás értelmében több 2023 október 7-én foglyul ejtett izraeli túszt szabadon engedtek, és segélyszállítmányok érkeznek az övezetbe. Legutóbb 2023 novemberében került sor fegyverszünetre, ám az nem bizonyult hosszú életűnek. Vajon ezúttal máshogy lesz és végre véget érhet a 15 hónapja tartó háború? Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványi elemzője, Izrael-szakértő a vendégünk.

„A nemzetbiztonság és a világ szabadsága érdekében az Egyesült Államok úgy érzi, hogy a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzés abszolút szükségszerűség” – írta Donald Trump a közösségi portálján még karácsony előtt. A megválasztott amerikai elnök később arról beszélt: nem zár ki katonai, gazdasági lépéseket sem ennek érdekében. A dán kormány és a grönlandi kormányfő kijelentette, hogy a sziget nemeladó. Grönland vezetője aztán pár napja mégis azt mondta: kész tárgyalni Donald Trumppal, de sürgette, hogy tartsák tiszteletben a sziget függetlenségi törekvéseit. De miért kellhet Trumpnak Grönland? Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senoir kutatója a Geo-Trendek vendége.

Jelentősen gyengült a forint az euróval szemben 2024-ben : az év eleji 378 körüli szintről decemberre 415-ös árfolyamig süllyedt. A lejtmenet idén is folytatódik, január 6-án már 416,5 forintot is kértek egy euróért, ami kétéves mélypontnak számít, de a dollár-forint jegyzése is átlépte a bűvös 400-as szintet, amire utoljára 2022 év végén volt példa. A miértekről és a várható kilátásokról beszélgetünk Horváth Sebestyénnel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

2024-ben is folytatódott Európa II. világháború óta legsúlyosabb fegyveres konfliktusa, Oroszország és Ukrajna háborúja. Az Egyesült Államok új elnökeazonban sokak szerint végre békét teremthet. Vajon véget érhetnek a harcok még a háború kitörésének harmadik évfordulója előtt? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a Geo-Trendek vendége.

Míg 2024 második felére kezdett magához térni az európai gazdaság, Magyarország recesszióba került. Idén sorra érkeztek az aggasztó adatok a magyar gazdaság teljesítményéről, csökkent az ipari teljesítmény, a költségvetési hiány viszont nőtt! A hazai valamint a világgazdaság elmúlt egy évéről és a jövő évi kilátásokról is beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával.

Az idén elkészült, az európai versenyképességről szóló Draghi jelentés rámutatott, hogy energiaárak tekintetében Európa jelentős hátrányban van Észak-Amerikához és Kínához képest. Ugyancsak 2024-ben bizonyosodhattunk meg róla, hogy mindez egy határozott zöld átállással megfejelve milyen súlyos gondokat okozhat a gazdaságban, de idén felbukkant újra az olajválság réme, és megugrott áram ára is. 2024 legfontosabb energiapiaci történéseiről beszélgetünk Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével.

Labdarúgó-Európa-bajnokság és a 33. nyári olimpiai játékok. 2024 bőven kínált csemegéket a sportrajongóknak. De vajon mit adott a rendező országoknak? Az év nagy sportrendezvényeinek gazdasági hatásairól beszélgetünk Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatójával.

December 3-a a fogyatékossággal élő emberek világnapja. Az ENSZ azért hozta létre 1992-ben ezt a világnapot, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá vált emberek problémáira. Magyarországon a két évvel ezelőtti népszámláláson körülbelül 290 ezren vallották magukat fogyatékkal élőnek. Munkaerőpiaci helyzetükről, elhelyezkedési esélyeikről beszélgetünk a következő szűk félórában Erdélyi Dórával az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével és Tóth Miklós Bálinttal, a Mathias Corvinus Collegium Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanárával, aki amellett, hogy munkája során foglalkozik a fogyatékkal élők helyzetével, maga is érintett, mozgáskorlátozott.

Kevesebb mint felére csökkent a termékenységi ráta az OECD-országokban 1960 óta. Az OECD országok között az uniós tagállamok mellett ott van például Ausztrália, Kanada, Izrael, az USA, és Törökország is. Tehát az adatok azt mutatják, hogy a népességfogyás nemcsak Európát érinti, hanem globális szinten is jelentkezik. De hogy súlyosbodhat a népességfogyás, miközben egyre gyarapszik a bolygó lakossága? A Geotrendek vendégei Szegedi Andrea, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója és Tatár Mihály, az Alapítvány vezető elemzője, az Oeconomus Demográf című blogjának szerzői.

Folytatódik a választási szuperév Romániában. Vasárnap tartják az elnökválasztás első, december 8-án a második fordulóját, december 1-jén pedig parlamenti választás lesz. Jelöltekről, esélyekről, várható következményekről beszélgetünk Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.

Ha a gazdasági semlegesség talaján állunk, az új gazdaságpolitika a 2025-ös évben fantasztikus eredményeket hozhat – ezt mondta október végén Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában. A miniszterelnök és a kormány tagjai is egyre többet emlegetik a gazdasági semlegességet, amitől komoly gazdasági sikereket várnak. De mit jelent ez pontosan, és sikerülhet-e egy egyre inkább blokkosodó világban mindenkivel üzletelni? Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzője a GeoTrendek vendége.

Donald Trump nyerte az elnökválasztást. Bár a közvélemény-kutatások szoros versenyt jósoltak, a republikánus jelölt végül magabiztos fölénnyel aratott győzelmet. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértőivel értékeljük az elnökválasztás eredményét és azt is latolgatjuk, mit hoz a világnak és Magyarországnak az új Trump-elnökség.

Orosz–ukrán béke egy nap alatt vagy még több támogatás Kijevnek? Kevesebb mint egy hét múlva kiderül, melyik amerikai elnökjelölt külpolitikai elképzelései érnek célba. Mi vár Ukrajnára, a Közel-Keletre, Európára és Magyarországra ha Donald Trump vagy ha Kamala Harris nyeri a jövő heti elnökválasztást? Csenger Ádámmal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével beszélgetünk.

November 5-én kiderül, hogy a demokrata Kamala Harris vagy a republikánus Donald Trump lesz az Egyesült Államok új elnöke. Elemzők szerint az amerikai választókat leginkább a gazdaság állapota és megélhetésük foglalkoztatja, a pénztárcájuk alapján szavaznak majd. De mit ígérnek nekik a jelöltek? Mi lesz a világ legnagyobb gazdaságával és mi a világgazdasággal, ha Kamala, és mi ha Trump nyer? És hoz-e bármi változást az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatokban egy új elnök? Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a Geotrendek vendége.

Bár Magyarországról marginálisnak tűnhet, a nagyhatalmakat egyre jobban érdekli a csendes-óceáni szigetvilág. A felemelkedő Kína itt is nagyobb befolyásra igyekszik szert tenni, az Egyesült Államok és a Nyugat azonban próbálja ezt fékezni. Miért olyan érdekes ez a néhány “Isten háta mögötti” sziget, miért tülekednek értük a nagyhatalmak? És kinek az oldalára állhatnak végül a kis szigetországok? Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzője a GeoTrendek vendége.

A nyersolaj ára két éve nem emelkedett akkorát, mint az elmúlt napokban. A drágulás azután indult el, hogy Izrael megkezdte dél-libanoni offenzíváját. Olajipari elemzők szerint a közel-keleti konfliktus kiszélesedése alaposan megzavarhatja az olajszállításokat a régióból, ami az egekbe repítheti az üzemanyagárakat. Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével beszéljük át a lehetséges forgatókönyveket.

Miközben számos országban a négynapos munkahéttel kísérleteznek, Görögországban nyáron hatnapos munkahetet vezettek be bizonyos vállalatok számára. Hiába tüntettek ellene, a görög kormány visszahozta a hosszabb munkahetet, és számos eredményt vár tőle, például a gazdaság növekedését. Mit nyerhet és mit veszíthet Görögország az intézkedéssel? Egyáltalán mi a gazdaság és mi a munkavállalók számára a legideálisabb, a négy-, az öt- vagy a hatnapos munkahét? Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője a Geotrendek vendége.

Az Egyesült Államok után az Európai Unió is védővámokat vetett ki a kínai elektromos autókra. Július elején 17,4 és 37,6 százalék közötti importvámot vezetett be a korábbi, 10 százalékos általános vámterhen felül. Brüsszel ezzel igyekszik helyzetbe hozni az uniós autóipart, sokak szerint azonban ez az intézkedés visszafelé fog elsülni: kereskedelmi háborút robbant ki Európa és Kína között, hátráltatja az unió klímavédelmi célkitűzéseit, és végső soron európai autógyárak is csak kárvallottjai lesznek. Horváth Sebestyénnel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével beszélgetünk a részletekről.

Ahogy a világban terjednek a zöld technológiák, az előállításukhoz szükséges kritikus fontosságú ásványok iránti igény is nő. Bányászatuk egyre drágább, lelőhelyeik pedig néhány országban koncentrálódnak, ami kockázatot jelent a globális ellátás szempontjából. Sokak szerint a megoldás a tengerek mélyén keresendő, a világ óceánjainak és tengereinek fenekén ugyanis nagy mennyiségben találhatók kritikus ásványok. A kiaknázásukhoz szükséges mélytengeri bányászat megítélése ugyanakkor rendkívül ellentmondásos. Erről beszélgetünk Csenger Ádámmal, az OeconomusGazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével.

Évtizedek óta nem látott bajban van a német gazdaság. A második negyedévben 0,1 százalékkal esett vissza a GDP a tavalyi év hasonló időszakához képest, de az első negyedévben is csak stagnált, mindössze 0,2 százalékkal nőtt, tavaly pedig 0,3 százalékkal zsugorodott. A helyzetet jól mutatja, hogy néhány napja a Volkswagen bejelentette: kész gyárakat bezárni annak érdekében, hogy csökkentse a költségeit, holott a cég 87 éves történetében még egyszer sem tett ilyet Németországban. Mi történik a német gazdaságban és milyen hatása lesz ennek az ezer szállal hozzá kötődő magyarra? Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével keressük a válaszokat.