GeoTrendek magazin

Úgy tűnik, két globális nagyhatalom is útját állja annak az erőfeszítésnek, hogy a Nyugat elszigetelje Oroszországot a világtól. Kína és India is jelentősen megnövelte az oroszországi vásárlásait. India például a háború kirobbanása előtt mindössze egy százalékát adta az orosz olajexportnak, ez júliusban már tizenhárom százalékra rúgott. Ez pedig sokat segített abban, hogy Oroszország kompenzálja az európai eladásai visszaesését. Moszkva keleti nyitása azonban nem most kezdődött. Hogy miként igyekezett Oroszország szorosabbra fűzni a kapcsolatait Ázsiával, ezt tekintjük át Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

A világ népessége múlt héten átlépte a 8 milliárdot. A bolygó lakossága az elmúlt 70 évben megháromszorozódott, hiszen 1950-ben még 2,5 milliárd lakója volt a Földnek. Az ENSZ szerint mindez a várható élettartam fokozatos emelkedésének köszönhető. De vajon el tud-e tartani minket a Föld, ha még többen leszünk? Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója a Geo-Trendek vendége.

Vasárnap kezdődik a 22. labdarúgó-világbajnokság, melynek házigazdája ezúttal Katar lesz. 8 helyszínen, 32 csapat 64 mérkőzés során csap össze. Az esélyeseket sokan találgatják, mi nem ezt tesszük majd: a vb gazdasági vetületéről beszélgetünk Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Senior elemzőjével.

Az Európai Unió már a 9. szankciós csomagot fontolgatja Oroszország ellen. Ezek hatásáról Magyarországon is vita van. Oroszországnak komoly tapasztalai vannak a büntetőintézkedésekkel kapcsolatban, hiszen az első szankciókat több mint 100 éve vetették ki Moszkva ellen. Hogy milyen hatása volt azóta bevezetett több ezer büntetőintézkedésnek, erről kérdezzük Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját.

Egyre brutálisabb az infláció, 2021 januárjához képest kilencszeresére emelkedett az Európai Unió átlagos pénzromlási üteme. A kelet-közép-európai és Balti-régió országaiban még kiugróbb az infláció. Itthon például szeptemberben 20 százalék felett volt, ami a negyedik legmagasabb az Európai Unióban. Az átlagos 4,5 százalékpontos egy havi magyar emelkedésnél azonban nem lett nagyobb Európa egyetlen országában sem. Sőt még a hiperinflációját már hosszabb ideje cipelő Törökországban is csupán 3,24 százalékpontot ért el a bővülés mértéke. Hogy mi az oka a kiugró magyar értékeknek, erről is kérdezzük Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjét.

A hivatalos adatok szerint eddig 4,4 millió regisztrált menekült érkezett az Európai Unió területére az orosz-ukrán háború február végi kirobbanása óta. A legtöbben Lengyelországban és Németországban találtak menedéket. Hogy ez átok vagy áldás ezen országok munkaerőpiacának, erről kérdezzük Szigethy-Ambrus Nikolettát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjét.

Láttunk már jó szankciókat a világtörténelemben, nem nagyon sokat, az országok óvatosak a szankciókkal, mert tízből kettő-három szokott csak beválni -erről beszélt Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjújában. A miniszterelnök szerint a büntetőintézkedések néha jobban fájnak annak, aki kivetette, mint akire kivetették. Hogy miként működnek a szankciók, és ki milyen eredménnyel vetett ki eddig ilyen nyomásgyakorló intézkedést, erről beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatójával.

A hidegháború 1990-ben véget ért, a világ egy szegletét kivéve: az Északi-sarkvidéket. Itt tovább folytatódott az eljegesedés az amerikai és orosz kapcsolatban. Az Egyesült Államok és Oroszország is megszerezné a területet. De vajon miért ilyen értékes az Arktisz? Hoz-e változást a sarkvidéken az orosz–ukrán háború? És mit mutat meg a terület helyzete az eddigi világrend átalakulásából? A műsor vendége Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Senior elemzője.

Tízévi mélypontra lassulhat jövőre a közép- és kelet-európai uniós tagállamok gazdaságának növekedése az energiaellátási válság miatt – áll a Fitch Ratings friss előrejelzésében. Eközben a régiós országok inflációjának mediánüteme idén 13,1 százalék lesz, az 1990-es vége óta a leggyorsabb. A lassuló gazdaság és az emelkedő infláció miatt egyre többen emlegetik, hogy 40 év után visszatér a jegybankárok rémálma, a stagfláció. Hogy mi ez és mi lehet belőle a kiút, erről kérdezzük Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjét.

A túlnyomó többség az Oroszországhoz csatlakozásra szavazott az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régiókban megtartott népszavazásokon. A Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megye oroszbarát vezetése múlt héten kezdeményezett referendumot. Egy nappal később Oroszországban részleges mozgósítást rendeltek el. Hogy mi jöhet most a háborúban, erről beszélgetünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.

Tartósan beépült az otthoni munkavégzés a vállalatok foglalkoztatási gyakorlatába és a munkavállalók alkalmazási elvárásaiba a müncheni IFO gazdaságkutató intézet 27 országban végzett friss felmérése alapján. A leghosszabb átlagos otthoni munkavégzés, heti két teljes nap az Egyesült Királyságban és Ausztráliában lett gyakorlat. Magyarország Törökországgal és Brazíliával osztozik a negyedik helyen heti 1,7 napos átlaggal. De mi lesz a home office-szal az energiaválságban? A cégek spórolás miatt - inkább otthoni munkavégzésre rendelik a munkavállalókat? Akar-e valaki otthon dolgozni ilyen gáz és áramárak mellett? Erről és a 4 napos munkahétről is beszélgetünk Flór Nándorral, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső elemzőjével és Pentz Thomassal a Cubicfox Kft. ügyvezetőjével.

Egyre vénebb a vén kontinens. 2020-ban már az EU népességének 20,6 százaléka volt 65 éves, vagy annál idősebb. Nem csak a születéskor várható élettartam nőtt Európában, de csökken a születésszám is. Mindez pedig egyre nagyobb gondokat okoz a munkaerőpiacon. Az előrejelzések szerint 2050-re a munkavállalási korú népesség nagysága várhatóan 18 %-kal csökken majd, mindennek pedig a gazdaságra is negatív hatása lesz. Egyes vélemények szerint ugyanakkor az orosz-ukrán háborúnak erre pozitív hatása lehet. Hogy miért? Ezt is megkérdezzük Pásztor Szabolcstól, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatójától.

Augusztus 30-án, 92 éves korában meghalt Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára. Az ő nevéhez fűződik a peresztrojka és a glasznoszty jelszavával meghirdetett reformpolitika, a szovjet csapatok afganisztáni csapatkivonása. Kulcsszerepe volt a hidegháború lezárásában, a német újraegyesülésben, a Varsói Szerződés katonai blokk feloszlatásában és a Szovjetunió széthullásában is. Róla beszélgetünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.

Az elmúlt napokban ismét 410 forint fölé gyengült a forint az euróval szemben. Míg az év elején 370 forint alatt volt egy euró, március elején már 400 forint volt, július 6-án pedig elérte az eddigi történelmi mélypontot: 416 forintot kértek egy euróért. Hogyha évtizedes távlatokban nézzük, még látványosabb a forint gyengülése: a 2000-es évek elején még megközelítőleg 250 forintot kellett adni egy euróért, az euró/forint árfolyam tehát bő 20 év alatt több mint 50 százalékot emelkedett. Hogy miért, erről beszélgetünk Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével

Az IMF adatai szerint több mint 220 százalékos volt idén áprilisban a szudáni infláció. Az érték sokat javult tavalyhoz képest, hiszen akkor 382 százalékos éves inflációt mértek, ami a világ legrosszabb 2021-es pénzromlási adatának számít. De nem csak Szudánban extrém magas a drágulás: Zimbabwében 191 százalékos, és Etiópiában is 34 százalékos inflációt regisztráltak. Mi az oka a szélsőséges afrikai adatoknak, és miként érint ez majd minket Magyarországon? Erről beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatójával.

Néhány hete zöld utat kapott a hatalmas német haderőfejlesztés, a Bundestag után ugyanis a Bundesrat is hozzájárult a kormány százmilliárd eurós programjához. De nem csak Németországban indult intenzív modernizáció: Franciaországtól Szerbiáig Európa szinte minden országában gigászi összegeket költenek haderőfejlesztésre. Közben az atomhatalmak a nukleáris fegyvereiket is korszerűsítik. Fegyverkezési verseny zajlik? Hova vezet mindez? Ezeket is megkérdeztük Bendarzsevszkij Antontól, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójától.

Egyelőre nem várható javulás Európa gázellátásában, a Gazprom szerint ugyanis a nyugati szankciók és szerződéses problémák miatt nem lehet visszaszállítani Oroszországba az Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináját. A társaság korábban műszaki problémákra és karbantartásra hivatkozva csökkentette a szállítási kapacitásokat. Közben Európában energiatakarékossági lépésekkel készülnek a télre. De lesz-e elég gáz, erről kérdezzük Német Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjét.

Bejárták a világot azok a 3 hete készült felvételek, amin a srí lankai elnöki rezidenciára betört tüntetők, az ország első emberének medencéjében fürdőznek. A 22 millió lakosú szigetországban május elején hirdetettek szükségállapotot, mert gyakorlatilag csődbe ment. Június végére a helyzet még rosszabb lett, Sri Lanka már az üzemanyagból is kifogyott, és heves tüntetések kezdődtek, az ország vezetői pedig elmenekültek. Srí Lanka példája tanulságul szolgálhat más fejlődő országoknak. Hogy mit rontottak el, azt Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatójával próbáljuk megfejteni.

A Nyugat megpróbálja fenntartani az egypólusú világrendet, amely a globális fejlődés fékje volt, de egy új, igazságosabb korszak van kialakulóban - jelentette ki az orosz elnök egy július 20-i moszkvai fórumon. Vlagyimir Putyin szerint a világtörténelem új szakasza következik, amiben csak a valóban szuverén államokképesek biztosítani a növekedés magas dinamikáját. Hogy miről beszélt pontosan Putyin, és hol lehet Oroszország helye ebben az új korszakban - erről is kérdeztük Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját.

A kormány csaknem egy évtized után átalakítja a rezsicsökkentést, augusztus 1-től átlagfogyasztás felett már piaci árat kell fizetni a gázért és az áramért. A legtöbb magyar fogyasztó így csak most szembesül azzal, hogy jó ideje energiaválság van. Hogy meddig tarthat ez, mi lehet a kiút belőle, és túlélhet-e a rezsicsökkentés még megmaradt része erről is kérdeztük Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Senior elemzőjét.