Teljesen kizárt, hogy újraindítja a kamatcsökkentéseket az MNB kedden - mondta Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a Világgazdaságnak. Az MNB monetáris tanácsa egy hónap múlva tart kamatdöntő ülést, és ez lesz első alkalom, hogy új összetételben határoz a testület a kamatkondíciókról, mióta Varga Mihály volt pénzügyminiszter lett a jegybankelnök. Emellett visszatért a tanácsba Máger Andrea is. Azonban, mint írják, az infláció a személyi változások ellenére továbbra is nehezíti a jegybankárok dolgát.

Az elemző szerint továbbra is a magas infláció az elsődleges probléma, illetve márciusban a hazai kötvényhozamok is jelentősen emelkedtek, a 10 éves közel 50 bázispontot. A februári infláció negatív meglepetést okozott, hiába várta a jegybank, hogy januárban tetőzhet a drágulás Magyarországon, ehhez képest az év első hónapjánál is magasabb, 5,6 százalékra szökött fel a pénzromlás üteme.

Ennél is nagyobb gond, hogy az árnyomás erősödését jelzi az is, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció, ami leginkább leírja az inflációs folyamatokat, tovább gyorsult, és már 6,2 százalékos

- írják. A vártnál rosszabb adatok lépéskényszerbe hozták a kormányt, március közepétől május végéig 30 alapvető élelmiszer árára vetett ki árrésstopot.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője sem hiszi, hogy az új jegybanki vezetés egyből bevezetne egy meglepő kamatcsökkentést. Ez meglepné a piacot és forintgyengülést kockáztatna, miközben egyértelműen kiújult az inflációs probléma. A közgazdász a lapnak azt mondta: "A kamatcsökkentés akkor jöhet majd, ha már jól látszik, hogy az infláció idővel tartósan visszatérhet a jegybanki célsávba, és ezt a piac is elhiszi. Ezt egyelőre még korai lenne kijelenteni". Szerinte a jegybank az infláció gyorsulását látva nem sieti majd el a kamatcsökkentést, ami erősebb szinten tartja a magyar valutát a januári árfolyamhoz képest.

Az MNB tavaly szeptember óta szünetelteti a kamatcsökkentéseket, azóta az alapkamat 6,5 százalékon áll, és valószínű, hogy még hónapokig így marad

- véli a közgazdász. Azt is hozzátette, hogy meglátása szerint a jegybank év vége előtt nem tud kamatot csökkenteni, de erre is csak akkor van érdemi esély, ha az Egyesült Államokban a Fed lazítást tud végrehajtani. 2025 végére 6,25 százalékos, 2026 végére pedig 5,25 százalékos alapkamattal számol a szakértő.

Varga Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi infláció mellet a Fed kamatpályája is fontos szempont, valamint a dollár-forint kamatkülönbözet. A Fed szerdán frissítette a jegybankárok kamatvárakozásait jelző dotplot ábrát, melyen a medián továbbra is összesen 50 bázispontos csökkentést mutat, viszont több jegybankár is feljebb tolta a várakozásait, azaz kevesebb kamatvágásra számít, mint múlt decemberben.

Az elemző szerint ennek hátterében Donald Trump hektikus vámpolitikája és a lépések inflációs hatása áll. A piaci szereplők ennél kicsit nagyobb kamatvágásra számítanak, összesen 67 bázispontos csökkentés van árazva, tehát valószínűbbnek tartják a 3, egyenként 25 bázispontos vágást, mint a 2-t. Arra számít, hogy Magyarországon 2025-ben először csak a harmadik negyedévben lehet szó kamatcsökkentésről, szám szerint 50 bázispontos csökkentésre számít az MNB részéről.