2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat; egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül a járműüzemanyagok 2,7 százalékkal drágultak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adatközléséből, miközben az elemzők ennél alacsonyabb mutatóra számítottak. Tekintettel arra, hogy múlt szeptemberben még épp a jegybanki célon, 3 százalékon volt az infláció, a mostani adat igencsak markáns emelkedésnek számít.

"A drágulás hátterében több tényező áll, de az egyik legfontosabb mindenképp az őszi forintgyengülés volt,

amikor az euró-forint árfolyama a 398-as szintről 410 fölé gyengült, hiszen ez előbb-utóbb az importált termékeken keresztül megjelenik a fogyasztói árakban" – mondta az InfoRádióban az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője, megjegyezve: az emelkedés nem, annak mértéke már inkább meglepő; a ruházkodási cikkeken kívül szinte semminek az ára nem csökkent, mi több, ne nagy mértékben emelkedett volna decemberhez képest.

Azzal kapcsolatban, hogy egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, Varga Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az év elején mindig sor kerül egy átárazásra, ez a korábbi években is megfigyelhető volt, tehát ilyenkor általában magasabb a havi bázisú infláció. Ez tavaly 0,7 százalékos volt, két évvel ezelőtt viszont 2,3 százalékos, ami szintén a jelentős forintgyengülésnek volt részben köszönhető. Míg 2022-ben, a háború kitörése előtt 1,4 százalékos volt januárban a fogyasztói árak emelkedése az előző decemberhez viszonyítva – sorolta.

Az Equilor munkatársa szerint a mostani adatok esetében kiemelendő a szolgáltatások árának 2,2 százalékos emelkedése, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások közel 10 százalékkal, a postai szolgáltatások 6 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 0,2, ezen belül a vezetékes gázért 1,5, az elektromos energiáért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, valamint a üzemanyagárak is jelentősen, 2,7 százalékkal emelkedtek. Utóbbival kapcsolatban bizakodásra adhat okot, hogy január közepén tetőzött a nyersolaj árfolyama, plusz azóta a forint is markánsan erősödött, így februárban szignifikáns csökkenés várható, legalábbis a jelenleg ismert adatok alapján – mondta Varga Zoltán.

Szavai szerint az élelmiszer-infláció „továbbra is robusztus”, éves bázison 6 százalékkal, de havi bázison is közel 2 százalékkal emelkedett; havi összehasonlításban az étolaj, a kávé, a csokoládé és a kakaó is csaknem 5 százalékkal drágult decemberhez képest, de a friss zöldségek ára is több mint 4 százalékkal nőtt, amit „nagyon jelentős” drágulásnak tart a szakértő. „Itt sem találunk olyan kategóriát, ami kismértékben emelkedett volna, vagy esetleg csökkent volna” – tette hozzá.

Az élelmiszer-drágulást illetően emlékeztetett, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter minap már belengette, hogy újra árstopot vezethet be a kormány, aminek eshetőségét a KSH adatközlését követően is megismételte, bár még nem történt hivatalos bejelentés. Mindehhez hozzátartozik, hogy 2022-ben, amikor a korábbi élelmiszer-árstopok érvényben voltak, az MNB készített egy alapos elemzést ennek hatásairól, és arra jutott, hogy a hatósági árak rövid távon képesek mérsékelni az inflációt, de ha túl sokáig fenntartják őket, akkor hosszú távon a helyettesítő termékek nagyobb áremelkedése miatt felfelé mutató kockázatot jelent – tette hozzá az Equilor munkatársa.

„Vészjóslóbb” lehet, hogy a maginfláció – az inflációnak a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított része – 4,7 százalékról 5,8 százalékra ugrott – értékelt Varga Zoltán, emlékeztetve: a mutató nem tartalmazza például a szeszes italok és a dohányáruk változását, amik ára havi bázison másfél, éves bázison 4,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 5,3-mal. Kitért arra is, hogy a szolgáltatások éves bázison 8,5 százalékkal drágultak, ami részint a béremelkedésekkel is magyarázható. „Egész Európában, sőt, az Egyesült Államokban is probléma, hogy a szolgáltatási infláció húzta fel az árakat, ami ellen nehéz tenni, hiszen a reálbéremelkedés automatikusan emeli a szolgáltatások árát, hiszen a költségek nagyobb részét a bérköltség teszi ki ennél a szektornál” – magyarázta.