Mint ismert, múlt év augusztusában a CATL egy 3000 milliárd forintos (7,34 milliárd euró) beruházást jelentett be Debrecenben, aminek keretében a vállalat megépíti második európai üzemét a németországi akkumulátorgyár után. A debreceni üzem évi 100 gigawattóra teljesítménnyel fog működni.

A helyszín kiválasztását illetően a CATL közügyekért felelős vezetője a Portfolio beszámolója szerint elmondta: Magyarország több szempontból is optimális helyszínt kínál a beruházásra, többek között:

• az autóipar nagy múltra tekint vissza, az ország jelenleg is több autógyárnak ad otthont;
• az akkumulátorgyártáshoz szükséges alapanyagok jelentős része akadály nélkül beszerezhető;
• ezzel együtt a CATL a Debrecenben épülő gyárból a rugalmasan ki tudja majd szolgálni a folyamatosan változó európai megrendelői igényeket.

Debrecen, mint az ország második legnagyobb városa, különösen kedvező befektetési környezettel és infrastrukturális adottságokkal rendelkezik. A Déli Ipari Parkra kitérve Szilágyi Balázs jelezte, a cég a döntés meghozása előtt mérlegelte a debreceni önkormányzat, valamint a kormány törekvéseit a fejlesztések tekintetében. Emellett bizonyos fokú garanciákat kapott arra, hogy a tevékenységét megfelelően tudja végezni – vagyis a megvásárolt területen kívül infrastrukturális fejlesztésekre is sor kerül majd. Ebbe beletartozik a vízellátás, az áramellátás, a közúti, és a vasúti kapcsolat fejlesztése.

Debrecen eleve vasúti csomópont 150 éve, de közúton is nagyon jól megközelíthető gyakorlatilag Európában bármilyen célpont

– mondta a város logisztikai adottságairól a vezető.

Kiderült az is, hogy a teljes projekt három fázisból áll. Szilágyi Balázs mások mellett elmondta, hogy a cég tavaly már kapott egy földmunkákra és mélyalapozásra vonatkozó engedélyt, és az ehhez kapcsolódó munkálatok már tavaly novemberben elindultak. Úgy számolnak, hogy idén áprilisban véget ér a tereprendezés, illetve a cölöpözés is megvalósulhat tavasszal, miután az ehhez szükséges engedélyekkel rendelkeznek.

A következő szakaszban a magasépítés következik majd, ehhez viszont az engedélyezési folyamat valamivel összetettebb. Ezzel kapcsolatban két fontos lépésen túl van a cég: megszerezte az iparbiztonsági engedélyt, valamint az egységes környezethasználati engedélyt. A vállalat azzal tervez, hogy hamarosan be fogja tudni adni az építési engedély megszerzésére vonatkozó kérelmet, és az év első felében megkapja a kedvező választ. Ezt követően a második félév elején kezdődhet a magasépítés.

Jövő évben kerülhet sor a berendezések beszerelésére és üzembehelyezésére. Ezzel párhuzamosan a cég a tervek szerint megszerzik a működéshez szükséges engedélyeket, majd indulhat a próbaüzem, amit egy tesztelési fázis követ, ami már jövő év végén megvalósulhat.

„A 2025-ös évben már a tömegtermelésre szeretnénk ráállni”

– ismertette a szakember, hozzátéve: amint elkezdődik az első fázisban a termelés, a vállalat nekikezd a második fázis engedélyeztetésének és építésének, majd ezt követi a harmadik fázis. Így a debreceni üzem építésének három fázisa az évtized végére zárulhat majd le.

Víz és energia

Mint elhangzott, a CATL fontos célja, hogy a teljes gyártási folyamat fenntartható és környezetkímélő módon történjen Debrecenben. Ennek érdekében a gyártási folyamat során keletkező vízigény legalább 70 százalékban újrahasznosított szürke vízből fogják biztosítani, míg az üzem energiaigényének jelentős részét megújuló energiaforrásokból fogják fedezni.

Ami a vizet illeti, 3378 köbméter/nap vízfogyasztással számol a vállalat az első fázisban. A harmadik fázisra ez nagyjából a háromszorosára, vagyis 10 000 köbméter/nap volumenre nő. A víz nagyrészt egyébként a hűtéshez kell, ez durván 70 százalékát teszi ki a vízfelhasználásnak.

Az energia tekintetében az első fázisban az átlagfogyasztás 80 megawatt – itt is igaz, hogy ez a szám háromszorosára fog nőni a gyár három fázisának befejezésével, de az elkészült gyárnak is mindössze 300 megawatt lehet a csúcsfogyasztása. Szilágyi Balázs továbbá elmondta, hogy az összes épület tetejére terveznek napelemeket elhelyezni, amiknek 18 megawatt lesz a kapacitása, emellett pedig a gyáron kívüli zöldenergia-projekteken is dolgozik a cég.

Aggályok

A háttérbeszélgetésen mások mellett az is szóba került, hogy Magyarországon heves tiltakozásokat váltott ki a debreceni akkumulátorgyárról szóló bejelentés. Szilágyi Balázs elmondása szerint ehhez képest Németországban, a vállalat másik európai gyárának helyszínén egyáltalán nem találkoztak hasonlóval. Az egyik kérdéses pont az volt, hogy mégis milyen módon állítja elő az akkumulátorokat cég, viszont amint megkapták az engedélyeket, az ezzel kapcsolatos aggályok is eloszlottak.

A hazai munkaerő kérdésével kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a cég a debreceni gyár esetében is helyben szeretne toborozni. Kezdetben a már eleve a cégnél dolgozókat határozott időre Magyarországra fogják hozni, hogy a hazai munkavállalókat betanítsák. „100-as nagyságrendről beszélünk” – jegyezte meg. Hosszú távon a munkavállalóknak csak néhány százaléka lesz, akik a vállalat központjából érkeznek, olyanok, akik jól ismerik a cég működését – ismerteti a Portfolio sok egyéb mellett.