Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Egy zsűritag kóstol a CBA 2017-es borversenyén a cég alsónémedi logisztikai központjában 2017. március 9-én. A Magyar Bor Akadémia védnökségével zajló versenyen 121 borászat 888 borát értékelik.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Tamás

Borban is elmúlt a magyarok dicsősége a világpiacon - Érdekes grafikont találtunk

Egykor még Magyarország is a legjobbak közé tartozott. Bár az a KGST, a szocializmus időszaka volt.

A Facebookon bukkantunk arra a grafikonra, amely évtizedekre visszamenőleg mutatja, mely országok voltak a világ legnagyobb borexportálói.

Eszerint a múlt század hatvanas éveitől Magyarország is hosszú ideig a legnagyobbak közé tartozott. Sőt a 80-as, 90-es években néha még az első öt legtöbb bort értékesítő állam egyike is volt hazánk. Aztán az évezred vége felé kezdtünk lecsúszni a ranglistán, és többször ki is estünk az első 15-ből.

2021-re pedig végérvényesen lemaradt Magyarország, a hazai borkivitel némileg visszaesett, a korábbi több mint 100 millió literes éves export helyett 2021-ben már csak 97 és fél millió liter jutott külföldre.

És hogy kik a legnagyobb borexportőrök? Az 1960-as években még Algéria állt az élen. Aztán 1970-ben az olaszok letaszították őket az dobogó tetejéről, és 1997-ig stabilan uralták is ezt a pozíciót. Akkor két évre Franciaország vette át a vezetést, majd újból az olaszok lettek a legnagyobb exportőrök. Az ezredfordulón ismét a franciák törtek az élre, de csak öt évig tudták megőrizni az elsőségüket.

2005-től megint Olaszország lett a világ legnagyobb borszállítója. Viszont 2010-től rákapcsoltak a spanyolok, és előbb a franciákat szorították le a dobogó második fokáról, majd 2014-től már ők lettek az elsők a külföldi boreladásokban.

2020-ban egyetlen évre ismét Olaszország vált a világ legnagyobb borexportőrévé, de egy év után megint Spanyolország vette át a vezetést. Olaszország csak kicsivel maradt le, míg a harmadik helyen már évek óta Franciaország áll.

Magyarországot az idők során olyan államok előzték meg, mint például Hollandia, Belgium, vagy Moldova.

Érdekes megfigyelni, milyen dinamikusan fejlődik Chile, Argentína, Ausztrália, Dél-Afrika és az Egyesült Államok borászata is.

Mi pedig legfeljebb csak nosztalgiával gondolhatunk az 1960-as évekre, amikor a magyar bor a világon az ötödik legkeresettebb volt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×