"A módosítás továbbviszi a nyári költségvetés fő célrendszerét. Nem történt olyan jellegű változtatás, ami alapvetően meghatározta volna támogatáspolitikát, a jóléti törekvéseket, a beruházásokkal, rezsivel kapcsolatos dolgokat" – mondta az InfoRádiónak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
A költségvetés makrogazdasági alapjában vannak lényeges változások. Az inflatórikus környezet nagyon erősen hozzájárult a költségvetési többletbevételekhez, tehát a nyári helyzethez képest a külső körülményekben voltak változások. Volt eközben egy pusztító aszály, és az orosz agresszió következményei is velünk maradtak.
"Olyan nehézségek vannak, ami az energiaárakat, nyersanyagárakat és a globalizációs folyamatokat erőteljesen és átalakítják"
– állapította meg Kovács Árpád, aki már nyáron a költségvetés zárószavazásakor belengette a költségvetés módosításának szükségességét.
Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter 3,5 százalékos hiány tartása mellett kötelezte el magát, ám ez az érték 3,9 százalékra nőtt. Kovács Árpád szerint évről évre vita, hogy a költségvetés megszavazása nyáron még korai. A környezet ilyen mértékű dinamikájára még nem volt példa korábban. A Covid utáni helyzet, és a háború miatt a legfontosabb mutatókban – amelyek az ország pénzügyi stabilitásához kapcsolódnak – vannak változások. A GDP arányos adósságállomány viszont pozitívan változott, hiszen nulla közeli növekedés esetében is lényeges csökkenésre, 70 százalék körüli mértékre számíthatunk.
Az energiaárak alakulása "képtelen helyzetet" teremtett. A magyar gazdaság számára azért rendkívül súlyos, mert kiszolgáltatottak vagyunk az orosz olajnak. "Hiába kapunk különböző szállítás mentességeket, ezk nem ellensúlyozzák az árnövekedéseket" – mondta.
A kormánynak sikerült megállapodnia az Európai Unióval, melynek része, hogy rengeteg beruházást, fejlesztést megelőlegez a kormány. Az már kevésbé világos, hogy a források mikor jutnak el Magyarországra. Kovács Árpád szerint ez kétségtelenül bizonytalansági tényezőt jelent a jövő évi költségvetésben. Az önrész, amit Magyarország ezekre fordít, az 3000 milliárd forint körüli összeg, és a kormány arra számít hogy a második félévben beérkezik az utófinanszírozás. A programok bizonytalanságaival együtt ez 2300 milliárd forintos összeget jelent.
Hozzátette: csak hiedelem, hogy nem jönnek az uniós pénzek, hiszen a területalapú agrárpiaci támogatásokat, úgy 600 milliárdot, rendben megérkeztek. Egyébként körülbelül ennyi volt a befizetésünk is. Emellett még a költségvetésen keresztül is érkezett pénz, így Magyarország a 2022-re számított források kétharmadához hozzájuthatott, ami nagyjából 1600 milliárd forintnyi uniós pénznek felel meg.
A költségvetési módosítás másik része az 1,5 százalékos GDP-növekedés, melyet sokan optimistának tartanak. Kovács Árpád szerint ez az érték a világ nagy értékelő cégeinek becslésével azonos, és konzervatívnak számít. Az Európai Unió saját magára, és ránk nézve is komorabb prognózist jelzett. "Nem zárjuk ki, hogy ennek alapján a költségvetés bizonyos módosításaira még szükség lesz. Nagy szamárság, ha nem megyünk együtt a világpiac világgazdasági makrofolyamataival, és nem próbálunk a körülményekhez alkalmazkodni" – mondta.
Szerinte elképzelhető a nulla körüli technikai recessziós állapot, mely alapján "nagyon nagy kockázatokkal" a 1,5 százalék teljesíthetőnek látszik. A kockázatok elsősorban a magyar gazdaság külpiaci kitettségével függnek össze, hiszen a jövő évi növekedési számok azt veszik figyelembe, hogy Magyarország export-import arányában kedvezőbb folyamatok állnak be - hangsúlyozta a Költségvetési Tanács elnöke.