A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság miatt kellett átszabni a jövő évi büdzsét. Azt írták, "a veszélyhelyzetre való tekintettel a módosítás – a Költségvetési Tanács jóváhagyását követően – kormányrendelettel történt, szem előtt tartva az Országgyűlés által már elfogadott, legfontosabb irányvonalakat."

A Magyar Közlönyben megjelent változtatások értelmében az államháztartás központi alrendszerének 2023-as

• kiadási főösszege a korábbi 33 425 828,9 millió forint helyett 39 758 587,5 millió forint,
• bevételi főösszege a korábbi 31 073 683,2 millió forint helyett 36 358 352,7 millió forint,
• hiánya 2 352 145,7 millió forint helyett 3 400 234,8 millió forint lesz.

Ebből a hazai működési költségvetés

• kiadási főösszege 27 017 355 millió forint helyett 32 492 335,6 millió forint,
• bevételi főösszege 27 017 355 millió forint helyett 32 492 335,6 millió forint,
• az egyenlege pedig továbbra is 0 forint.

Míg a hazai felhalmozási költségvetés

• kiadási főösszege 3 000 539,7 millió forint helyett 3 472 726,6 millió forint,
• bevételi főösszege 1 999 269 millió forint helyett 1 621 525,5 millió forint,
• hiánya 1 001 270,7 millió forint helyett 1 851 201,1 millió forint.

Valamint az európai uniós fejlesztési költségvetés

• kiadási főösszege 3 407 934,2 millió forint helyett 3 793 525,3 millió forint,
• bevételi főösszege 2 057 059,2 millió forint helyett 2 244 491,6 millió forint,
• hiánya 1 350 875 millió forint helyett 1 549 033,7 millió forint.

A jövő évi költségvetés 1,5 százalékos növekedéssel, csökkenő államháztartási hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol a Pénzügyminisztérium közleménye szerint.

A Rezsivédelmi Alap és a központi tartalék jelentős emelésére tekintettel a kormány

a korábban meghatározottnál némileg magasabban, a GDP 3,9 százalékában határozta meg az új hiánycélt,

amely az idei várható hiányhoz képest érdemi csökkenést mutat. A kormány ugyanakkor azt is kikötötte, hogy amennyiben a gazdaság a várható 1,5 százaléknál magasabban bővül, a fennmaradó részt a hiány további csökkentésére kell fordítani.

A 2023 év végi adósságráta 70,2 százalékra javulhat a 2022. december 31-én várható 74 százalékhoz képest. Ez jobb, mint a korábban a jövő évre tervezett 73 százalék.

A kormány a költségvetés új verziójában majdnem négyszeresére emelte a rezsivédelmi alap forrásait: azok összege az eredetileg tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedik. A Költségvetési Tanácsnak a Pénzügyminisztérium korábban nem véletlenül indokolta azzal a módosításokat, hogy ez a büdzsé a "rezsivédelem költségvetése". Megjegyezték: jövőre Magyarország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nő. A rezsivédelmi alap megemelésével a költségvetés továbbra is biztosítja a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges forrásokat az átlagfogyasztás mértékéig.

A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány központi tartalékot is megemelte: a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő a tartalékok összege.

Több befizetést vár el a kormány

A kormány irányítása alá tartozó központi költségvetések fejezetek és elkülönített állami pénzalapok összesen 250 milliárd forintot kötelesek befizetni a Magyar Államkincstárnak 2023. március 16-ig.

A fejezeteket irányító szervek vezetőinek 2023. február 15-ig intézkedési tervet kell készíteni
a Kormány részére arról, hogy e befizetéshez szükséges megtakarítást milyen módon érik el.

A költségvetésről szóló törvényben eredetileg szereplőkkel ellentétben az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2023. évben több mint 31 milliárd forintot (28,4 milliárd helyett) köteles befizetni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba.

Családtámogatások, nyugdíjak, Integritás Hatóság

A módosítás már számol több, a napokban bejelentett új intézkedéssel. Egyrészt azok a fiatal nők, akik gyermeket vállalnak, harmincéves korukig teljes adómentességet kapnak, másrészt januártól 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, a mérték a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik.

Utóbbival 2023-ban a nyugdíjcélú kiadások meghaladják a 6150 milliárd forintot - emlékeztet a tárca közleménye, hozzátéve: a kormány megőrizte a költségvetés emelt forrásait az oktatásban és az egészségügyben is, mindkét ágazatban béremeléseket tartalmaz a büdzsé.

A mostani rendeletben már szerepel az uniós kérésre létrejött Integritás Hatóság, ami 2023-ban 17,1 milliárd forintos működési költségből gazdálkodhat.