A finiséhez érkezett a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása, a közlönyben történő kihirdetése előtti utolsó mozzanatként a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről – írja a portfolio.hu.

A dokumentumból kiolvasható legfontosabb részletek közül talán a legérdekesebb az eredetileg 3,5 százalékosra tervezett hiánycél 3,9-re történő emelése.

Szembetűnő továbbá az is – írják –, hogy

a jövőre 670 milliárd forintra tervezett rezsivédelmi alap 2610 milliárd forintra hízik.

Ez is jól mutatja, hogy nagyon sokba kerül még a módosított rezsicsökkentési rendszer állami finanszírozása is - állapítja meg a portál.

A lakossági energiafogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg a korábbi 600 milliárd forintról 1458,2 milliárd forintra nő.

Az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok energiaszámla-kompenzációja 855 milliárd forintra emelkedett. Itt a KT a dokumentumban megemlíti, hogy szélesebb az érintett intézmények köre.

Szintén a rezsivédelmi alapból fizeti ki az állam a versenyszektornak járó energiakrízis miatti mentőprogramok kiadásait, összesen 279 milliárd forint összegben betervezve. A kiadások fedezetét a 2022. júniusában bevezetett ,,extraprofit'' különadók és a bányajáradék összesen 1411,7 milliárd forint várható bevételeinek az alapba történő becsatomázásával és további 1198,3 milliárd forint központi támogatással teremtik meg.

A jövő évi büdzsét 1,5 százalékos gazdasági növekedésre alapozza a kormány.

Az eredetileg tervezettnél magasabb mértékben emelkednek a nyugdíjak (ez ismert volt, hiszen 15 százalék lesz az év elején várható nyugdíjemelés mértéke), folytatódik a családok támogatása.

A honvédelmi alap kiadási főösszege a módosítás során nem változott

az eredeti költségvetési törvény előirányzatához képest, ugyanakkor az Alap forrásszerkezete igen. Az alap bevételei közül kikerült a pénzügyi tranzakciós illetékbevétel, helyette a pénzügyi szervezetek befizetéseiből származó 358 milliárd forint és a biztosítási adóból várt 219,4 milliárd forint mellett 264,6 milliárd forint összegű, közvetlen központi költségvetési támogatás biztosítja a tervezett 842 milliárd forintos kiadás forrását.

A kormány ugyanakkor változatlanul számol az unióból érkező pénzekkel és a jövő évi büdzsében jelentős e programok központi költségvetésből történő megelőlegezése is.

A most napvilágra került részletek közül talán az a legfontosabb, hogy a rezsivédelmi alap kiadásainak fedezetére milyen új elemeket emel be a kormány, és ez mennyiben épül bevételnövelésre (lásd: a frissen megjelent gyógyszergyártói és biztosítói különadók), valamint a kiadások csökkentésére. Korábban ugyanis a kormány erőteljesen azt hangoztatta, hogy a költségvetés nyár óta megvalósított kiigazítása túlnyomórészt a kiadások lefaragására épít, ezzel is azt üzenve, hogy a kiigazítás szerkezete inkább tekinthető piacbarátnak.

A portfolio.hu szerint, a 2022 tavaszi választások előtt látványosan kiköltekező költségvetési politika nem képes a válságok hatásait igazán tompítani, bár a hiánycél emelésével kísérletet tesz erre. A kormány most abban bízik, hogy ezt még elfogadja a piac, a befektetők és a hitelminősítők. A nagy kérdés viszont az, hogy az új büdzsé is kiállja-e ezt a próbát.