Jövő héten már az októberi inflációs adatok érkeznek Európában, de az összevetésre lehetőséget adó Eurostat-adatbázis hagyományosan csak néhány héttel a nemzeti adatközlések után válik teljessé, ezért érdemes az ősz eleji képre ránézni – írja a Portfolio.

A harmonizált fogyasztói árindex a három balti országban – Észtország, Lettország és Litvánia – a legmagasabb az EU-ban, elsősorban azért, mert a háztartási energiában és az üzemanyagban sokkal erőteljesebben engedik érvényesülni a világpiaci árváltozásokat, mint más országok, illetve a feldolgozatlan élelmiszerek ársokkja is igen nagy.

A negyedik helyen viszont már Magyarország áll,

nyárhoz képest lehagytuk a listán Csehországot és Bulgáriát.

A portál megjegyzi, a magas magyar árindexért nem a rezsicsökkentés csökkentése a felelős, hiszen a háztartási energia (áram és fűtés) augusztustól bekövetkező drágulása még így sem számít jelentősnek európai összevetésben.

A magas magyar infláció egyik oka a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése. Szeptemberben éves alapon 40 százalék feletti drágulást regisztrált a statisztika, ami toronymagasan a legnagyobb az Európai Unióban. Miután pedig a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása a következő hónapokban a feldolgozott szegmensre is átterjed, ezért nem lehet remélni, hogy az amúgy hektikusan változó idényáras élelmiszerek esetleges korrekciója gyorsan átrendezi az uniós inflációs ranglistát – teszik hozzá.

Még borúsabb a kép

A Portfolio cikke arra is kitér, hogy az Eurostat közölt egy olyan szűrt mutatót is, ami nagyon közel áll a maginfláció koncepciójához: ebben az energiát és a feldolgozatlan élelmiszert kiveszik a kosárból, és úgy nézik az áremelkedést. Akár azt is gondolhatnánk, hogy mivel kikerül az árindexből a feldolgozatlan élelmiszer Magyarországon fájóan gyors drágulásának a hatása, a kép hízelgőbb lesz a szempontunkból. Valójában azonban épp az ellenkezője látszik.

Az így előálló mutató ugyanis az egész EU-ban nálunk a legmagasabb, a második Litvániához képest közel 3 százalékponttal nagyobb, az uniós átlagot pedig bő két és félszer haladja meg.

A magas infláció mögött tehát egyedi okok is meghúzódnak. A gyenge forint az importot drágítja, a választási osztogatás pedig a keresleti oldalról adott támogatást az árak elszaladásának - amivel párhuzamosan a várakozások is elszálltak. Éppen ezért indokoltnak látszik a monetáris politikai szigor, illetve az árfolyam erősítésének igénye – írja a gazadásági portál.