eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Young woman with red hair buying groceries in a local supermarket, feeling depressed by the high prices in the store and leaning on her shopping cart
Nyitókép: Brothers91/Getty Images

A magyar inflációval lehet a legsúlyosabb gond az EU-ban

Bár a balti országok hivatalos inflációs mutatói még magasabbak a magyarnál, de már a nyári számokból is kiderült, hogy a jóval kevesebb torzító hatást tartalmazó maginflációs mutató idehaza a legcsúnyább.

Jövő héten már az októberi inflációs adatok érkeznek Európában, de az összevetésre lehetőséget adó Eurostat-adatbázis hagyományosan csak néhány héttel a nemzeti adatközlések után válik teljessé, ezért érdemes az ősz eleji képre ránézni – írja a Portfolio.

A harmonizált fogyasztói árindex a három balti országban – Észtország, Lettország és Litvánia – a legmagasabb az EU-ban, elsősorban azért, mert a háztartási energiában és az üzemanyagban sokkal erőteljesebben engedik érvényesülni a világpiaci árváltozásokat, mint más országok, illetve a feldolgozatlan élelmiszerek ársokkja is igen nagy.

A negyedik helyen viszont már Magyarország áll,

nyárhoz képest lehagytuk a listán Csehországot és Bulgáriát.

A portál megjegyzi, a magas magyar árindexért nem a rezsicsökkentés csökkentése a felelős, hiszen a háztartási energia (áram és fűtés) augusztustól bekövetkező drágulása még így sem számít jelentősnek európai összevetésben.

A magas magyar infláció egyik oka a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése. Szeptemberben éves alapon 40 százalék feletti drágulást regisztrált a statisztika, ami toronymagasan a legnagyobb az Európai Unióban. Miután pedig a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása a következő hónapokban a feldolgozott szegmensre is átterjed, ezért nem lehet remélni, hogy az amúgy hektikusan változó idényáras élelmiszerek esetleges korrekciója gyorsan átrendezi az uniós inflációs ranglistát – teszik hozzá.

Még borúsabb a kép

A Portfolio cikke arra is kitér, hogy az Eurostat közölt egy olyan szűrt mutatót is, ami nagyon közel áll a maginfláció koncepciójához: ebben az energiát és a feldolgozatlan élelmiszert kiveszik a kosárból, és úgy nézik az áremelkedést. Akár azt is gondolhatnánk, hogy mivel kikerül az árindexből a feldolgozatlan élelmiszer Magyarországon fájóan gyors drágulásának a hatása, a kép hízelgőbb lesz a szempontunkból. Valójában azonban épp az ellenkezője látszik.

Az így előálló mutató ugyanis az egész EU-ban nálunk a legmagasabb, a második Litvániához képest közel 3 százalékponttal nagyobb, az uniós átlagot pedig bő két és félszer haladja meg.

A magas infláció mögött tehát egyedi okok is meghúzódnak. A gyenge forint az importot drágítja, a választási osztogatás pedig a keresleti oldalról adott támogatást az árak elszaladásának - amivel párhuzamosan a várakozások is elszálltak. Éppen ezért indokoltnak látszik a monetáris politikai szigor, illetve az árfolyam erősítésének igénye – írja a gazadásági portál.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×