Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Vásárlók a nagykanizsai Tesco áruházban 2015. március 8-án. Ez az utolsó hétvége, amelynek vasárnapján még korlátozás nélkül nyitva tarthatnak az üzletek. Az Országgyűlés 2014. december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így március 15-től vasárnap már nem lehet dolgoztatni az alkalmazottakat a kereskedelemben, pihenőnap jár nekik. A 200 négyzetméternél kisebb üzletek azonban kinyithatnak a hét utolsó napján is, ha csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozik benne.
Nyitókép: Varga György

Nincs megállás: az ősszel ismét jelentősen drágulhatnak az élelmiszerek

A várható, újabb élelmiszerár-emelkedésről az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója beszélt az InfoRádiónak. Hollósi Dávid szerint lehetnek olyan élelmiszerek, amelyek másfélszer annyiba fognak kerülni az idén ősszel, mint egy évvel korábban.

A most a boltokba kerülő élelmiszereket még egy alacsonyabb költségszinten állították elő a termelők – mondta Hollósi Dávid. Azonban az üzemanyagárak növekedése miatt a szakember úgy gondolja, hogy őszre újabb élelmiszerár-emelési hullámmal kell majd szembenéznünk.

"Az általános áremelkedés biztosan két számjegyű lesz" - mondta az MKB Bank és Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

A legnagyobb drágulás Hollósi Dávid szerint azoknál a termékeknél várható, amelyek előállítása több energiát igényel, illetve az aszály, vagy a munkaerőhiány sújtja a termelést. Azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy egyes termékek akár 50 százalékkal is többe fognak kerülni ősszel, mint most, mivel az élelmiszerek ára az átlagos inflációnál gyorsabban emelkedik. A drágulás azonban annak is betudható, hogy az árak már egy jó ideje alig változtak. Az élelmiszer-gazdaságra jellemző egy periódusosság, 10-15 évente van nagyobb ugrás - emlékeztetett.

"Most éppen átlépünk az olcsó élelmiszerek korából egy drágább szakaszba."

Arra számít, hogy az emberek nem az élelmiszer-fogyasztásukat fogják csökkenteni, hanem inkább más termékekből fognak kevesebbet vásárolni.

Az áremelkedés mind a növényi, mind pedig az állati eredetű termékeket érinti. Ennek oka az, hogy az állattenyésztéshez használt gabona ára nagyon megemelkedett. Hollósi Dávid úgy látja, hogy a mostani aratás is ezt erősíti, hiszen már 800 forintos fehér kenyér árak is szóba kerültek. Egyébként nem is a liszt a meghatározó a kenyér áránál, mivel annak több mint a felét a munkabér és az energia költségek adják. De a kertészeti produktumok is drágulni fognak, méghozzá a minőségüktől függően jobban, vagy kevésbé - vélekedett a szakértő.

Átmenetileg még az is elképzelhető, hogy

ősszel egy kiló csirkecomb ára 1500 forint lesz,

mivel ennél a terméknél nem érvényesül az árstop. Emelkedtek az előállítás költségei is, egy-egy csirke tartása már 400 forinttal többe kerül.

Hollósi Dávid felhívta a figyelmet, hogy ugyanez a drágulás megfigyelhető a sertéstenyésztésben is. Míg tavaly egy sertés felnevelése 43 ezer forintba került, az idén már 70-80 ezer forint a tenyésztési költség.

"Valahol a termelőknek is érvényesíteniük kell ezt a megnövekedett költségeiket, mert különben az önköltség alatt fognak értékesíteni. Az pedig már rövid távon is ahhoz vezet, hogy feladják az állattenyésztést" - hangoztatta a InfoRádiónak Hollósi Dávid, az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Timár Szabolcs: a Temu, a Shein és az AliExpress a nagy vesztesek
vámok

Timár Szabolcs: a Temu, a Shein és az AliExpress a nagy vesztesek

A júliusban hatályba lépett új uniós vámszabályok nyertesei az uniós és a hazai webáruházak lehetnek. A PwC Magyarország legfrissebb kutatása szerint a vásárlók jobban megtervezik rendeléseiket, összehasonlítják az ajánlatokat, és a termék ára helyett egyre inkább a teljes végösszeg alapján döntenek – erről Timár Szabolcs, a cég e-kereskedelemmel foglalkozó vezető tanácsadója beszélt az InfoRádióban.

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×