eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Vásárlók a nagykanizsai Tesco áruházban 2015. március 8-án. Ez az utolsó hétvége, amelynek vasárnapján még korlátozás nélkül nyitva tarthatnak az üzletek. Az Országgyűlés 2014. december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így március 15-től vasárnap már nem lehet dolgoztatni az alkalmazottakat a kereskedelemben, pihenőnap jár nekik. A 200 négyzetméternél kisebb üzletek azonban kinyithatnak a hét utolsó napján is, ha csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozik benne.
Nyitókép: Varga György

Nincs megállás: az ősszel ismét jelentősen drágulhatnak az élelmiszerek

A várható, újabb élelmiszerár-emelkedésről az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója beszélt az InfoRádiónak. Hollósi Dávid szerint lehetnek olyan élelmiszerek, amelyek másfélszer annyiba fognak kerülni az idén ősszel, mint egy évvel korábban.

A most a boltokba kerülő élelmiszereket még egy alacsonyabb költségszinten állították elő a termelők – mondta Hollósi Dávid. Azonban az üzemanyagárak növekedése miatt a szakember úgy gondolja, hogy őszre újabb élelmiszerár-emelési hullámmal kell majd szembenéznünk.

"Az általános áremelkedés biztosan két számjegyű lesz" - mondta az MKB Bank és Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

A legnagyobb drágulás Hollósi Dávid szerint azoknál a termékeknél várható, amelyek előállítása több energiát igényel, illetve az aszály, vagy a munkaerőhiány sújtja a termelést. Azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy egyes termékek akár 50 százalékkal is többe fognak kerülni ősszel, mint most, mivel az élelmiszerek ára az átlagos inflációnál gyorsabban emelkedik. A drágulás azonban annak is betudható, hogy az árak már egy jó ideje alig változtak. Az élelmiszer-gazdaságra jellemző egy periódusosság, 10-15 évente van nagyobb ugrás - emlékeztetett.

"Most éppen átlépünk az olcsó élelmiszerek korából egy drágább szakaszba."

Arra számít, hogy az emberek nem az élelmiszer-fogyasztásukat fogják csökkenteni, hanem inkább más termékekből fognak kevesebbet vásárolni.

Az áremelkedés mind a növényi, mind pedig az állati eredetű termékeket érinti. Ennek oka az, hogy az állattenyésztéshez használt gabona ára nagyon megemelkedett. Hollósi Dávid úgy látja, hogy a mostani aratás is ezt erősíti, hiszen már 800 forintos fehér kenyér árak is szóba kerültek. Egyébként nem is a liszt a meghatározó a kenyér áránál, mivel annak több mint a felét a munkabér és az energia költségek adják. De a kertészeti produktumok is drágulni fognak, méghozzá a minőségüktől függően jobban, vagy kevésbé - vélekedett a szakértő.

Átmenetileg még az is elképzelhető, hogy

ősszel egy kiló csirkecomb ára 1500 forint lesz,

mivel ennél a terméknél nem érvényesül az árstop. Emelkedtek az előállítás költségei is, egy-egy csirke tartása már 400 forinttal többe kerül.

Hollósi Dávid felhívta a figyelmet, hogy ugyanez a drágulás megfigyelhető a sertéstenyésztésben is. Míg tavaly egy sertés felnevelése 43 ezer forintba került, az idén már 70-80 ezer forint a tenyésztési költség.

"Valahol a termelőknek is érvényesíteniük kell ezt a megnövekedett költségeiket, mert különben az önköltség alatt fognak értékesíteni. Az pedig már rövid távon is ahhoz vezet, hogy feladják az állattenyésztést" - hangoztatta a InfoRádiónak Hollósi Dávid, az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Száj- és körömfájásjárvány - Irgalmatlan szigor lép életbe az állatok terén

Például minden korlátozás alá eső terület esetében érvényes, hogy azokba fogékony állatokat tilos beszállítani, valamint az állatokat kivinni onnan.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Uniós pénzek tűnnek el a bürokrácia útvesztőjében – meglepő parlamenti jelentés készült

Uniós pénzek tűnnek el a bürokrácia útvesztőjében – meglepő parlamenti jelentés készült

Az Európai Unió költségvetésében párhuzamosan két jelentős cél is hangsúlyosan megjelenik: az innováció ösztönzése és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése. Bár a Horizont Európa és a Kohéziós Politika külön logika mentén működik, a döntéshozók évek óta próbálják összekapcsolni a két forrásrendszert, hogy azok hatékonyabban támogassák egymást. A cél világos: a kutatási kiválóság ne csak a fejlettebb térségek kiváltsága legyen, hanem a leszakadó régiókban is érvényesüljön. Ennek érdekében az EU jogi és adminisztratív eszközökkel is ösztönözni próbálja a szinergiákat, például a források kombinálását vagy a közös pályázati mechanizmusokat – egy friss, az Európai Parlament számára készült jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a gyakorlatban továbbra is komoly akadályok gátolják a két támogatási forma összehangolását, a problémával pedig az Európai polgári vitacsoportok most kezdődő ülésein is hangsúlyosan foglalkoznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×