INFORÁDIÓ
2022. augusztus 11. csütörtök
Tiborc, Zsuzsanna

mol

benzinár

üzemanyag

árstop

hernádi zsolt

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a rendkívüli Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. március 10-én.

Hernádi Zsolt: fokozatosan ki kellene vezetni az árkorlátozást

Infostart

Az oroszoknak vagy az Európai Uniónak fáj jobban a szankció? Meddig tartható fenn a benzinársapka? A többi között ezekről is kérdezték a Mol elnök-vezérigazgatóját.

Hernádi Zsolt az EU által elfogadott hatodik szankciós csomagot illetően a többi között elmondta: amikor először jelezték a magyar és térségbeli problémákat, szinte mindenhol értetlenség mutatkozott: „Ti nem ítélitek el az Ukrajna elleni agressziót?” – kérdezték. A Mol válasza természetesen, hogy de, és ahol lehet, segít, csak hogy nem lehet meggondolatlanul, rövid távú politikai kérdésként kezelni egy ország, egy térség energiabiztonságát – fejtette ki az elnök-vezérigazgató a Mandinernek adott interjúban.

Szerinte ez az egész nem csak Magyarországról és nem a Molról szól, bár úgy véli, sokan szeretnék úgy beállítani, hogy a vállalat rövid távú profitérdekei állnak mögötte. „Nekünk közép-európai ellátásbiztonsági felelősségtudatunk van” – hangsúlyozta Hernádi Zsolt, ami nagy mértékben meghatározza a mindenkori kormány és a Mol közti kapcsolatot is. Az uniós megállapodást illetően pedig azért sem elégedett, mert abban „vannak elvarratlan szálak”: például korlátozottan lehet majd orosz olajból finomított terméket exportálni, ami miatt szerinte néhány hónap múlva több közép-európai ország nehéz helyzetbe kerülhet. „De több ország fellélegezhet, és persze csöndesen néhány ország is haszonélvezője lesz annak, amit Magyarország Brüsszelben kiharcolt” – fűzte hozzá.

Nem vitás, az Európai Uniónak szíve joga szankciókat hozni az orosz–ukrán háború miatt, ám a tengerpart nélküli országokat nem lehet egy kalap alá venni más államokkal – húzta alá. Hernádi Zsolt szerint tudomásul kell venni, hogy Közép-Európa speciális helyzetben van, és

„senkinek nincs joga agyonütni egy teljes régiót”.

Márpedig a totális embargó ezt jelentette volna – mondta a Mol-vezér emlékeztetve, hogy mások mellett Magyarország is megörökölt egy ellátási rendszert, amiben a szállítási vonalak csak keletről nyugatra tartanak, hiszen „annak idején az egész keleti blokk ellátási energiastruktúrája így épült”.

Mint mondta, a 2009-es gázkrízis hozott némi változást, a Molnál ekkor döntöttek a Magyarországot és Szlovákiát összekötő vezetékszakasz meghosszabbításáról, hogyha bármi történik keleten, az Adriáról felhozott kőolajjal el tudják látni a magyarországi és a szlovákiai finomítónkat. „Százszázalékos ellátást akkor tudunk biztosítani, ha Horvátországban egy 80 kilométeres szakaszt bővítenek, és továbbra is hozhatunk fel orosz kőolajat. Ha a vezetékszakasz nem bővül, akkor 20, illetve 30 százalékkal csökken a finomítók ellátása. Ha pedig orosz olajat sem hozhattunk volna, akkor további 20-30 százalékos teljesítménycsökkenés lenne várható.

Az tényleg atombomba lett volna”

– fogalmazott.

Hernádi Zsolt egyetért azzal, hogy az áremelkedés és az ellátási bizonytalanság az egész világnak gondot okoz. „Európa igen súlyos problémát okozott magának a szankciós csomaggal – amikor évek óta tudjuk, hogy egyre kevesebb beruházás történik az olaj- és gáziparban, nem beszélve a hozzá kapcsolódó infrastruktúrákról” – vélekedett a szakember, aki szerint

a büntetőintézkedés rövid távú hatását nézve sokkal fájdalmasabb az EU-nak, mint Oroszországnak.

A Mol elnök-vezérigazgatója szerint aki egyébként azt mondja, hogy Magyarország cserélje le néhány hónap alatt az Ural típusú olajat nem orosz típusú olajra, annak fogalma sincs a szerves kémiáról. Bár a vállalat elérte, hogy 30-35 százalékban képes alternatív kőolajokat finomítani Magyarországon, a teljes átállás nagyjából 500-700 millió dolláros költséget és két-négy évet igényelne.

Hernádi Zsolt kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy szerinte a hetvenes évek olajválságánál – amikor a kitermelő országok jelentős mennyiségi korlátozást vezettek be, de volt, amikor egész egyszerűen nem volt benzin – durvább és elhúzódóbb is lehet a mostani, hiszen nemcsak az olaj, hanem a gáz és a villamos energia is érintett. „Ez kivédhetetlen hármas hatás” – fogalmazott. A gázra nincs még embargó, de mivel az Északi Áramlat 2-t nem helyezték üzembe, az oroszok pedig csak a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiséget szállítják gázból, ebből is hiány léphet fel. Ráadásul közben a növekvő gazdaságú

Kína 2021-re – Japánt megelőzve – a világ legnagyobb LNG-importőrévé lépett elő.

Az európai piacról nemcsak a cseppfolyós földgáz kitárolásához szükséges kellő számú berendezés hiányzik, hanem a molekulákhoz is igen drágán tud hozzájutni a kontinens. Ezt az energiahordozó-deficitet fejelte most meg az unió az olajembargóval – fejtette ki Hernádi Zsolt hozzátéve: „amint kiépítik a szükséges infrastruktúrát, Moszkva keletre el tudja adni az eddig Európába szállított mennyiséget, így az Ural típusú olaj ára is újra elkezd emelkedni”.

Ársapka

A Mol-vezér a magyarországi üzemanyagárstoppal kapcsolatban elsőként is leszögezte: a vállalat árazása versenyár, nem költségalapú. Ennek az árképzésnek a lényege, hogy lehetővé tegye az importot, és senki ne kerüljön monopol­helyzetbe. Garanciát jelent arra is, hogy egy pillanatnyi ártorzulástól eltekintve az tudjon több jövedelmet realizálni, aki hatékonyabban működteti az üzemeit. Nem szabad mérvadónak tekinteni ezt a pillanatfelvételt, amikor az Ural és a Brent típus árkülönbsége a tízéves átlag tízszerese. Mint ahogy azt sem szabad mérvadónak tekinteni, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit költött a Mol arra, hogy a termékkihozatalával biztosítsa a legjobb finomítók közé kerülést. Mert alapesetben

az Uralból csak sok beruházás árán lehet ugyanazt a hozamot elérni, mint a Brentből.

A kettő közötti árkülönbség pont ezt tükrözi – magyarázta.

Mint mondta, a 480 forintos ár ennek a versenyárlogikának mond ellent azzal, hogy kiszorítja az importot, és felborítja a kereslet-kínálati egyensúlyt. „Ez nemcsak arról szól, hogy mennyivel lehetne több a Molnak a jövedelme, hanem arról is, hogy az egyébként is labilis európai kőolaj- és dízelolajpiacon még egy bizonytalansági tényezőt beállítottunk” – jegyezte meg. Mert szerinte

senkinek ne legyen kétsége,

közép távon azok sem fognak 480 forintért terméket behozni, akiknek hálózatuk van itthon, még akkor sem, ha van megfelelő mennyiségű üzemanyaguk.

Hozzátette: az ársapka és az extra elvonás verseny- és jövedelemkockázat egyben.

„De még egyszer: ez nem a pénzről szól, hanem az ellátásbiztonságról.” Meglátása szerint a magyar piac akkor tud jól működni, ha van benne valamennyi import. Márpedig a nyomott árnak kiszorító hatása van, s ebből az következik, hogy előbb-utóbb hiány keletkezik. Ráadásul egy ilyen hatósági intézkedés egyáltalán nem gondol a rendkívüli helyzetekre, mint amilyen most történik az osztrák finomítóban, hogy késik a karbantartás utáni újraindulás. „Az importpiacon eddig egyedül az OMV maradt talpon, most ő is elesett, nem lesz képes ellátni a kútjait. Nemcsak azért, mert ársapka van, hanem mert nem rendelkezik elegendő mennyiségű áruval” – emelte ki Hernádi Zsolt, aki szerint képtelenség 10-15 százaléknyi árukiesést egyik napról a másikra pótolni. Hangsúlyozta továbbá, hogy

egy ilyen árbeavatkozás csak igen rövid távon tartható fenn.

A jó hír szerinte, hogy a kormány érti az érveiket, és történtek korrekciós lépések is, amelyeknek kedvező hatásuk van: a teherautókat, majd a külföldieket már kivették a kedvez­ményezettek köréből. Úgy gondolja, hogy a július elsejei határidő után ha nem is egy lépésben, fokozatosan ki kellene vezetni az árkorlátozást. Legalábbis ellátásbiztonsági szempontból ezt tartaná célszerűnek.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018