Kelet-Európa szerepe az európai fogyasztók élelmezésében megerősödött az elmúlt évtizedekben a régióban tapasztalható erőteljesen növekvő gabonahozamok miatt. Erről a Scientific Reports folyóiratban írt az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének tudományos főmunkatársa és kutatótársai.

"A térségünk majd minden országa jelentős exportőr gabonából, alapélelmiszerekből és félkész termékekből, és nem igazán találni jelentős importra szoruló államokat. Mindazonáltal az árak itt is nagyon jelentősen megemelkedtek" - fejtette ki.

Pinke Zsolt az InfoRádiónak azt mondta: teljesen más a helyzet azokkal a régiókkal, amelyek eddig alapvetően Ukrajnából importálták a gabonát.

A Fekete-tengeren térsége dúskál a fölösleges, exportálni való élelmiszerben, viszont az exportpiacaikon – amelyek az „ősi” ellátási rendszerek fogyasztási oldalát jelentették, mint a mediterránium, és annak is elsősorban a közel-keleti vagy észak-afrikai térsége – már most nagyon komoly gondok vannak.

Számos észak-afrikai vagy közel-keleti országban egész egyszerűen nincs lehetőség arra, hogy a lakosság ellátását termeléssel biztosítsák, ezért a nagyon látványos sebességgel felépült kelet-európai termelési kapacitásokra ráépítették a saját ellátási rendszerüket. Olyannyira, hogy például a már csaknem százmilliós Egyiptom gabonaellátása akár 70-80 százalékban is a Fekete-tenger térségéből történt eddig. De az említetteken túl a világpiaci árak megugrása is nagyon jelentősen és nagyon érzékenyen érinti ezen fogyasztói rétegek ellátásbiztonságát – fűzte hozzá.

Új útvonalak a szállításban

Az Európai Bizottság közleménye alapján több ezer vasúti kocsi és tehergépjármű várakozik az ukrán oldalon a vámkezelésre, az átlagos várakozási idő a vasúti kocsik esetében jelenleg 16 nap, ám egyes határszakaszokon akár 30 nap is lehet. Adina Valean uniós közlekedési biztos szerint kevesebb mint három hónap alatt 20 millió tonna gabonát kell elszállítani Ukrajnából az uniós infrastruktúra felhasználásával.

Az egyik kihívás a vasúti nyomtávok eltérő szélessége: az uniós vasúthálózat nagy részével nem kompatibilisek az ukrán vasúti kocsik, ezért a legtöbb árut át kell rakodni tehergépkocsikra vagy az uniós szabványos nyomtávnak megfelelő vasúti kocsikra - írta korábban a 24.hu.

Időközben Martin Frick, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) németországi igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy körülbelül 4,5 millió tonna gabona vesztegel ukrajnai kikötőkben és hajókon. Az ukrán tengeri kikötők elérhetetlensége miatt új útvonalként a romániai Konstanca lehet az egyik megoldás. A Telex összefoglalója szerint a romániai Konstanca kikötőjéből már a harmadik, kizárólag ukrán gabonát szállító teherhajó indul el. A három jármű együtt több mint 100 ezer tonnányi, Ukrajnában termett gabonát juttat ki a háború sújtotta övezetből.

Ukrajnai gabonatermesztők és gabonakereskedők tucatjai igyekeznek az Ukrajna délnyugati részén lévő kis dunai kikötővárosokba, Izmajilbe és Renibe szállítani a gabonájukat, ahonnan – aki ahogy tudja – vonatokkal, teherautókkal és bárkákkal szállítják tovább az árut Konstancába. Az összeállítás szerint a vasúti áruszállítás fejlesztésében is nagyot lép előre Románia: bejelentettek egy 200 millió lejes (15,3 milliárd forint) vasútfelújítási programot, aminek keretében a moldovai Giurgiulestit a romániai Galaccal összekötő útvonalat is felújítják, várhatóan már a nyár elejére. Galac dunai kikötője Konstancával együtt válhat az ukrán áruk és nyersanyagok legfőbb regionális áthaladási pontjává.