Egy három évtizedes program végcéljaként tudtuk azt kitűzni, hogy karbonsemleges irányba mozduljon el a magyar klíma- és energiapolitika, összhangban az Európai Unióval, de ezt a programot nagyon rövid idő, 3-5 év alatt nem lehet végrehajtani – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki Egyetem Zéró Karbon Központjának vezetője. Kaderják Péter egy több évtizedes szisztematikus munkát lát realitásnak, még úgy is, hogy a folyamatokat most sürgeti a háború és az orosz energiától való gyors függetlenedési szándék.

"A mostani ukrán háború arra mutat rá, hogy sok problémánk van, és az alapvető probléma a fosszilis energiahordozókkal van. Ha ugyanis karbonsemleges energiaszektort szeretnénk működtetni, akkor lényegében a fosszilis energiahordozókról kell lemondanunk. A háborúban világossá vált, hogy a fosszilis energiahordozók és azokon belül is az orosz eredetű fosszilis energiahordozók, az olaj, a földgáz kiváltása nemcsak klímapolitikai, hanem energiaellátás-biztonsági és energiaárazási szempontból is fontossá és sürgőssé válik. Ez az erőltetett menet, amiről most Európában szó van – vagyis hogy 2027-ig meg kéne tudnunk szabadulni az orosz energiafüggőségtől –, felgyorsíthatja a zöld átmenetet, ám nagyon vigyázni kell arra, hogy ne következzenek be olyan folyamatok, amelyek e politika hitelességét és politikai támogatottságát alááshatják. Egy olyan rövid távú politika, ami az energiaárakat az egekbe emeli, az nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte nagyon jelentős ellenállást válthat ki" – magyarázta Kaderják Péter.

Több évtizedes időtávban a fosszilis energiahordozókat kell kiváltani.

Ezen termékek használata adja ma a globális energiafelhasználás 80 százalékát, valamint az összes üvegházgáz-kibocsátás 80 százalékát is, vagyis óriási feladatról van szó.

"A célt a megítélésünk szerint úgy lehet elérni, ha mindenekelőtt a villamosenergia-termelésünk karbonkibocsátását csökkentjük. Itt az energiamegtakarítás mellett a nukleáris és a megújuló energia használata játszhatja a döntő szerepet. Ugyan a nukleáris energia felhasználásának jövőjével kapcsolatban is tesz fel kérdéseket a mostani ukrán háború, az viszont egészen bizonyosnak tűnik, hogy az energiahatékonyság és a zöldenergia-felhasználás lehet a kulcsa egy karbonsemleges energiagazdaságnak."

A Budapesti Műszaki Egyetem Zéró Karbon Központjának vezetője rámutatott: ezen a ponton viszont olyan problémákkal szembesül a világ, amire ma még sem műszaki, sem üzleti megoldás nincs. Kérdés egyelőre például, hogy a szél- és a napenergia tömeges felhasználása esetén hogyan lehet ezeket zökkenőmentesen integrálni a villamoshálózatba. Arra sincs még megoldás, hogy miként lehet a maihoz hasonló színvonalú energiaellátásunk, miközben ezek az energiaforrások csak az időjárás függvényében állnak rendelkezésünkre.

Itt döntő szerepet játszhat a jövőben a villamosenergia-tárolás kérdése,

vagyis hogy például a nyári, bőven rendelkezésre álló napenergiát hogyan tudjuk több hónapon keresztül úgy tárolni, hogy télen, amikor nem süt a nap, elővegyük, és felhasználjuk például villamosenergia-termelés céljára – magyarázta Kaderják Péter.