A kormány döntése értelmében február elsejétől érvényes az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstop, a kristálycukor, a búzafinomliszt, az étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, illetve far-hát, valamint a 2,8 százalékos tehéntej árát az október 15-i szinten kell rögzíteni. Az már kiderült, hogy a húsok esetében a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában árusított termékekre is vonatkozik a rendelkezés. Az is eldőlt, hogy abban az üzletben, ahol október 15-én akciós volt valamelyik termék, nem azt, hanem az ahhoz legközelebbi árat kell alkalmazni, ha pedig ilyen nincs, akkor a KSH átlagárát. A rendelkezés szerint a termékekből legalább annyit kell tartani a hét egyes napjain, február 1. és május 1. között, mint tavaly.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arra hívta fel a figyelmet a 24.hu-nak nyilatkozva, hogy a rendelet nem mondja meg, milyen kiszerelésről van szó, a lisztből van egy- és kétkilós, az olajból egy-, két, és ötliteres is. Vámos György szerint mivel csak termék-meghatározás van a rendeletben, kiszereléstől függetlenül mindegyikre be kell tartani az árstopot és a készletezési szabályt. Így tehát a BL55-ös lisztből február 1-től három hónapig az egy- és kétkilóst is árulni kell, legfeljebb az október 15-i teljes árán.

A főtitkár hozzátette: az „árusítási kötelezettségen” készletezési kötelezettséget kell érteni. Ha tavaly hétfőnként átlagban egy üzletnek 1 mázsa lisztje volt készleten, négy szállítótól, akkor most is minden hétfőn legalább ennyit kell tartania, de az mindegy, hogy hány és milyen szállítótól. A hét minden napjának reggelére ugyanígy teljesíteni kell az előző évi aznapra eső átlagkészletnek megfelelő mennyiséget az adott termékekből – tette hozzá. A rendeletben márkára vonatkozó kötöttség nem szerepel, vagyis Vámos György szerint

a kereskedő a korábbitól eltérő márkát is árulhat az említett termékekből.

Az október 15-i árra vonatkozó adatokat a nagyobb üzletek, üzletláncok az online kasszából ki tudják keresni, de a kisebb boltoknál ez nehézségbe ütközhet. Ahhoz, hogy az előírást be tudják tartani, rengeteg adatot kell átnézni és összefésülni, ami nagy adminisztrációs teher, főleg ha nincsenek gépen, egyszerűen lehívható formában az információk.

Vámos György szerint a kisebb üzleteket érheti nagyobb árbevétel-kiesés, mivel jellemzően az átlagár felett árulnak termékeket. Ha pedig nincs meg a szükséges nyilvántartás, még rosszabbul járhatnak, hiszen jó eséllyel a KSH-átlagár még alacsonyabb, így februártól még kevesebbért kell adniuk az érintett termékeket.

Minél kisebb egy bolt, annál nagyobb az esélye, hogy a KSH-s átlagárral rosszabbul jár, mintha megkeresi a saját októberi árát

– mondta a szakember.

A főtitkár biztos abban, hogy az árstopot be fogják tartani a kereskedők, és az is, hogy árbevétel-kiesésük lesz, amit igyekeznek tompítani. Azt szerinte nem tehetik meg az üzletek, hogy más termékek árát emelik, mert ez a vásárlókat elriasztaná. Nem lenne egyszerű olcsó importtal helyettesíteni az árstoppal érintett termékeket, mivel a beszállítók zöme magyar, tartós szerződéssel, de Vámos György nem zárta ki, hogy lesz, aki ezt a megoldást választja. Az üzletek az akciós termékek körének csökkentésével, a beruházások, fejlesztések átütemezésével csökkenthetik a költségeket – tette hozzá.