Szerdán a kormányülés után jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy hat élelmiszer esetében az október közepi árakhoz kell visszatérni február 1-jétől. A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter árult el részleteket.

A döntést úgy indokolta, hogy mivel több termékcsoportnál is már 5 százalékra csökkentették az áfát, ezért sok lehetőség a további áfacsökkentéssel már nem volt az ármérséklésre, túl kicsi árcsökkentést értek volna el ezzel. Mivel pedig elmondása szerint novembertől kezdett Magyarországra begyűrűzni az élelmiszerek inflációja, és decemberben ugrottak meg az árak, az első januári kormányülésen döntöttek, szerb mintára.

A már korábban ismert hat termék mellé még egy, a csirkefarhát is bekerült a miniszter bejelentése szerint, és több tekintetében is pontosítás történt, így most a

• kristálycukor,
• búzafinomliszt (BL55-ös őrlési típusú),
• finomított napraforgó-étolaj,
• sertéscomb (friss és fagyasztott),
• csirkemell és csirkefarhát (friss és fagyasztott - valószínűleg a csontos és filé a is, ez majd a rendeletből kiderül),
• 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tehéntej

tartozik a listába.

Lényeges újdonság, hogy nem egységes árszintet vezetnek be az országban, hanem

minden üzletnek a saját, október közepén alkalmazott árazási szintjére kell visszatérnie.

Ezt az online pénztárgépek által szolgáltatott adatok alapján fogják ellenőrizni. Akkor is ezt az árat kell visszaállítani, ha akkor éppen akciós volt az adott termék.

Többszintű, szigorú, "visszatartó erejű" szankciórendszert tervezett a kormány, ennek része a pénzbírság és a működési engedéllyel kapcsolatos szankció is.

Azért is nem csak áfacsökkentést alkalmaztak az ármérséklésre, mert úgy csak az állam viselte volna a veszteséget, de a kormány "közös" teherviselést szeretne. Ezt azonban próbálták úgy kialakítani, hogy ne tegyen tönkre ágazatokat - ez utóbbival indokolta a miniszter azt is, hogy

a kenyér miért nem került be a listába.

Megjegyezte, bár ez is az alapvető élelmiszerek közé tartozik, ha (az egyik fajta) kenyér árát is maximálták volna, az nagyon súlyos nehézséget okozott volna a pékiparban.

Később rákérdeztek az újságírók

a burgonyára és a tojásra is,

amire Gulyás Gergely úgy válaszolt, hogy első körben a fenti hatot látták megvalósíthatónak.

Gulyás Gergely azt is leszögezte, hogy nem lesz kompenzáció az élelmiszerár-stop miatt.

"Közös teherviselés van. A kiskereskedelmi profit körülbelül 140-150 milliárd forint. Ez az intézkedés bár jelentős hatással jár, biztos, hogy a 20 milliárd forintos hatást nem éri el" - mondta.

Figyelni fogják majd a trükközést is: azt, hogy ne kevesebb/más terméket tegyenek ki az árusok, vagy hogy a kieső profitot más termékekbe beépítsék. "A bankok is tudomásul vették, hogy egy nehéz időszakban részt kell vállalniuk abból, hogy a hiteltörlesztőket befagyasztjuk" - mondta.

A vonatkozó rendelet napokon belül megjelenik a Magyar Közlönyben.

Négy, az inflációt érintő intézkedést hozott eddig a kormány, mondta még a tárcavezető: rezsicsökkentés fenntartása, üzemanyagár-stop, kamatstop és most az élelmiszerárstop. Vizsgálják, mivel lehet küzdeni az áremelkedés ellen és figyelik, mikor tér az vissza a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott toleranciasávba (remélik, hogy azoknak lesz igazuk, akik szerint még az idén visszamegy a 2-4 százalékos sávba a pénzromlás mértéke), de a fenti lista kiterjesztését jelenleg nem tervezik.

A kormány számításai szerint 2 százalékkal lesz alacsonyabb az infláció a négyféle árstop miatt.

Az üzemanyagok árplafonjáról február közepén lehet majd dönteni, Gulyás Gergely szerint bevált az intézkedés.