A kínai techágazat az elmúlt évben korábban nemigen látott változásokon esett át. Szigorodtak a szabályozások, dollármilliárdokat töröltek el a vállalatok piaci értékéből, miközben Peking továbbra is a technológiai önellátásra törekszik.

Azt az öt területet mutatjuk be most, amelyeken a legkomolyabb problémákkal szembesülhet a kínai ipar a 2022-es évben is.

Szigorítások a techszektorban

Tavaly novemberben felfüggesztették a fintechóriás Ant Group világrekordot jelentő tőzsdei bevezetését. Ezt követően Peking komolyan elkezdte regulázni a szektort, új szabályok egész sorát vezette be az internetes platformokra vonatkozó trösztellenes szabályoktól kezdve a megerősített adatvédelmi törvényig. Az e-kereskedelmi óriás Alibaba és a Meituan ételkiszállító cég egyaránt trösztellenes bírsággal szembesült a CNBC cikke szerint.

Ez a cégek leértékelődésével is járt: az Alibaba értéke 41 százalékkal csökkent a történtek miatt.

Kérdéses, hogy a jelenlegi szabályokat követik-e még újak, s ha igen, milyen területen. A techszektor növekedésébe is beleszólhat a határozott beavatkozás, melyről azt sem tudni, milyen cégeket érinthet még.

Félvezetőhiány

Az Amerikával való állandó rivalizálás fontossá tette, hogy a mobiloktól autóig sokféle termékben használt félvezetőkkel is el tudja magát látni az ország. Nehezen tudnak ugyanakkor felérni az USA-hoz és más, piacot domináló országokhoz az ellátási lánc bonyolult mivolta miatt. Az ország legnagyobb chipgyártója, a SMIC például évekkel van lemaradva tajvani és dél-koreai riválisától.

Kína nehezen tudja hazai chipiparát fellendíteni, mivel az amerikai szankciók elzárják a csúcskategóriás chipek készítéséhez szükséges eszközöktől, így a versenyképesség csak álom marad.

Csúcstechnológia

A félvezetők mellett más területeken is szeretne Kína megkerülhetetlen iparági szereplővé válni. Legfrissebb, 14. ötéves tervében azt a célt tűzi ki maga elő az ország, hogy a "tudományos és technológiai önállóságot és önfejlesztést a nemzeti fejlődés stratégiai pillérévé" teszi. Ehhez ugyanakkora csúcstechnológia terén kell bizonyítania: ide tartozik a mesterséges intelligencia mellett az űrutazás is.

Kína jelentős előrelépéseket tett űrkutatásban, többek között saját űrállomást indított. Célja, hogy 2033-ban embert küld a Marsra. Ami a mesterséges intelligenciát illeti, a kínai techóriások a Baidutól a Tencentig komoly befektetéseket eszközölnek a területen.

Elektromos autók

Ezt a területet is priorizálja az ország: az elektromos autók szerepe nagy lehet abban, hogy 2060-ra valóban karbonsemlegessé válhasson az ország. Az állam évek óta komoly támogatást nyújt azoknak a cégeknek, amelyek a területen fejlesztéseket hajtanak végre, ezért is vágott bele ebbe számos cég, bár köztük jó néhány nem tudott egyetlen járművet sem produkálni.

Az országban, amelyben a világon a legnagyobb az elektromos autók piaca, az első félévben 1,1 millió járművet adtak el.

Ez olyan szereplőket is erre a területre vonz, amelyek máshol alkottak korábban maradandót, mint például a Xiaomi vagy a Baidu.

Lassuló gazdaság

Számos tényező, köztük az energiahiány és az ingatlanszektor eladósodása is hozzáadódott az egyéb gazdasági kihívásokhoz, mint amilyen a lassuló fogyasztói kiadás. Ez kezd átszűrődni a vállalati pénzügyi eredményekre is, így az Alibaba például csökkentette a folyó pénzügyi évre vonatkozó bevételi előrejelzését.

James Mitchell, a Tencent stratégiai igazgatója a vállalat eredménybeszámolóján elmondta, hogy várakozásai szerint a reklámtevékenység több negyedévig gyenge marad a makrogazdasági kihívások és az egyes kulcsfontosságú reklámágazatokat érintő szabályozások miatt.