Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a kereskedelemről szóló törvény módosítását, amelynek célja, hogy az italpiacon segítse a kisebb gyártókat a piacra lépésben, illetve hogy megakadályozza, hogy a nagy gyártók adminisztratív jogi eszközökkel kiszorítsák a versenytársakat. A törvény szerint sör, üdítő- és gyümölcsital, gyümölcslé és gyümölcsnektár, valamint ásványvíz és szikvíz értékesítésekor vendéglátóhelyek italkészleteik legfeljebb 80 százalékát szerezhetik be ugyanazon gyártótól az egyes italkategóriákban. Ezen rendelkezés alól csupán a csapolt sör lehet kivétel, ha az érintett vendéglátóhely biztosítja legalább egy kisüzemi sör folyamatos, csapon történő értékesítését. Emellett minden vendéglátósra kiterjedő, általános kötelezettség, hogy kategóriánként legalább két gyártó termékeit vegye fel az itallapra.

Gyenge Zsolt közölte, már jó néhány vendéglátóhely tulajdonosa érdeklődött az egyesületnél, mert szeretné, ha lenne nála az üzletben kisüzemi sör.

Egyelőre a vendéglátóhelyek 1-3 százalékában jelentek meg a biológiai erjesztéssel készült kisüzemi sörök.

Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő elmondta, az általa benyújtott kereskedelmi törvény módosítása a magyar fogyasztókat akarja védeni. A politikus szerint a fogyasztóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy

• míg a természetes úton, biológiai folyamatokkal erjesztett sör 21-30 nap alatt készül el,
• a nagy sörgyártók olyan sört állítanak elő, amely 8 nap alatt készül el.

Ezért úgy vélte, az utóbbiakra rá kellene írni, hogy ipari termék vagy gyors érlelésű sör.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke elmondta, a kereskedelmi törvény módosítása arra szolgál, hogy a magyar fogyasztóknak legyen választási lehetősége. A törvény 2021. július végéig adott időt arra, hogy a kizárólagos szerződéseket felszámolják azok a HORECA (hotelek, éttermek, kávézók) szektorba tartozó szereplők, amelyek vendéglátóegységet működtetnek és alkoholos vagy nem alkoholos italt forgalmaznak. A hivatal elnöke szerint a vendéglátóhelyeknek sem jó, ha hosszú távon egy adott gyártóhoz kötődnek.

A törvénymódosítás másik célkitűzése pedig az volt, hogy a kisüzemi sörfőzdék hozzáférjenek a piachoz, mert ha nem férnek hozzá és három vagy négy nagy szereplő erőfölényt valósít meg, akkor "annak a levét a magyar fogyasztó issza meg", mert mindez az árakban fog majd lecsapódni.