Infostart.hu
eur:
365.39
usd:
325.37
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
A paksi atomerőmű 2018. június 22-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Paks II: aktív törésvonal mozgatta meg az állóvizet

A paksi atomerőmű újabb blokkjai alatt a földtani kutatások alapján egy aktív törésvonal fut. A beruházásért felelős korábbi kormánybiztos az InfoRádiónak azt mondta, a törésvonalak nem jelentenek komoly veszélyt.

Sajtóértesülések szerint problémák lehetnek azzal a területtel, ahol a paksi atomerőmű új blokkjait építhetik meg. A Népszava korábban azt írta, hogy az Országos Atomenergia Hivatal rossz minőségűnek tartja a Paks II-es orosz atomerőműterv úgynevezett létesítési engedélykérelmét. Korábban a Telex közölt cikket arról, hogy az elbírálást végző hivatal több komoly problémára is rámutatott. Nehezményezték például, hogy az egyik tervezett blokk alatt a földtani kutatások szerint aktív törésvonal futhat.

Az ügyben megkerestük Aszódi Attilát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárát, aki szerint a törésvonalak nem jelentenek komoly veszélyt. Mint kiemelte, az erőmű blokkjait ténylegesen megerősítették olyan földrengésekre, amelyek 10 ezer évente, vagy ennél gyakrabban előfordulhatnak. Lezajlott továbbá 2014-15-16-ban egy nagyon részletes vizsgálati program, ami a legkorszerűbb eszközökkel vizsgálta a telephely és környékének a veszélyeztető tényezőit. Ennek keretében a földrengésveszélyt, valamint a vetővonalnak és a talajfolyósodásnak a kérdését is – sorolta Aszódi Attila. A vizsgálat megállapította, hogy Magyarország közepén, abban a régióban, ahol a paksi telephely is található, a korábbi ismereteknek megfelelően ténylegesen van egy törésvonal, ami aktívnak minősíthető. Mindez azt jelenti, hogy

körülbelül 20 ezer évvel ezelőtt volt legutoljára számottevő földrengés és valamekkora elmozdulás ezen vetővonalak mentén

– magyarázta a szakember. Ugyanakkor a vizsgálat azt is megállapította, hogy a paksi vető nem kapabilis, vagyis nem képes arra, hogy egy ott megvalósítandó létesítményben komoly károsodást okozzon. Ezeket az ismereteket, információkat rögzítette a projekt egy úgynevezett telephely engedély kérelemben, ami alapján a az Országos Atomenergia Hivatal akkoriban a telephely engedélyezéshez kapcsolódóan magát a telephely engedélyt kiadta, és ebben megállapította azt, hogy a telephely maga alkalmas arra, hogy ott a két új blokkot elhelyezzék – összegezte Aszódi Attila.

Eközben az ellenzéki pártok tiltakoznak az erőmű létesítésével kapcsolatban. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője munkatársunknak azt mondta, nem szabad megadni az engedélyeket a beruházáshoz.

„Nagyon sok problémát látunk, és nem tartjuk túlzásnak azt mondani, hogy ez a beruházás ezer sebből vérzik”

– fogalmazott az InfoRádiónak. Keresztes László Lóránt emlékeztetett, hogy maga az engedélyeztetési eljárás is több évet csúszott, miután „ismerkedtek az oroszok” a hazai műszaki környezettel. Amit viszont nagyon aggasztónak tart, hogy szerinte számos olyan szakember, geológus van, aki arra hívta föl a figyelmet, hogy az új blokkok építési területén egy aktív törészóna van. Az LMP-s politikus nem tartja megnyugtatónak az illetékesek azon válaszait, amelyek azt állítják, a területen biztonságosan lehet építkezni.

Az ügy előzményéhez tartozik, hogy áprilisban lemondott posztjáról Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, aki 2013 óta irányította a szervezetet. Akkori sajtóértesülések szerint a főigazgató váratlan távozása hátterében egy korrupciós botrány állhatott. Sajtóhírek szerint most az is kiderült, hogy Fichtinger Gyula éppen akkor távozott posztjáról, amikor az általa vezetett hivatalnak el kellett volna bírálnia azt a kérelmet, amely alapján zöld utat kap a két új paksi atomblokk megépítése. A hivatal jelentésében egy olyan kormányrendeletre is hivatkoztak, amely kimondja: olyan helyre tilos atomerőművet építeni, ahol tektonikailag aktív törésvonal található.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×