Jól haladnak a paksi atomerőmű bővítésének előkészítő munkálatai, és a következő időszakban a kivitelező tíz újabb tervet és engedélykérelmet fog benyújtani az illetékes hatóságoknak – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a miniszter a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről bejelentkezve arról számolt be, hogy a nap folyamán Moszkvába utazik, ahol Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójával fog egyeztetni a munkálatok pontos menetrendjéről. Fontosnak nevezte, hogy sikerüljön tartani az előzetes terveket, s így Magyarország teljesíteni tudja az európai klímacélokkal kapcsolatos vállalásokat. Ezzel kapcsolatban pedig hangsúlyozta, hogy a nukleáris energia "tiszta, olcsó és biztonságos előállítási módja az energiaszükséglet fedezésének".

Szijjártó Péter elmondta, hogy jól haladnak az előkészítő munkálatok, ugyanis

a kivitelező már 519 engedélyt megszerzett,

ezek között volt a környezetvédelmi és a telephely-engedély.

"Tavaly elkészült a több mint 300 ezer oldalas létesítési engedélykérelem, amellyel kapcsolatban az Országos Atomenergia Hivatal nemrég hiánypótlást rendelt el. Ezt a következő hónapokban természetesen el fogjuk végezni, és ezzel párhuzamosan benyújtunk tíz újabb tervet és engedélykérelmet, például az alaplemezre és a reaktortartályra vonatkozóan" – közölte.

Tájékoztatása szerint emellett huszonhat épület felépítésére már jóváhagyták az engedélyt, ezek közül ötnek már zajlik is az építése.

A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy Magyarország csaknem negyven éve használ atomenergiát, amellyel kapcsolatban kifejezetten pozitívak a tapasztalatok az elmúlt időszakból. Ez ugyanis hozzájárult a környezet védelméhez, a rezsicsökkentés vívmányainak fenntartásához, illetve az ország energiaellátásának biztosításához, ezért is döntöttek úgy, hogy növelik a nukleáris energia részarányát a magyar energiamixben.

Végezetül elmondta, Alekszej Lihacsovval arról is tárgyalni fognak, hogy a Magyarországon létrejött oktatási-képzési kapacitásokat milyen módon lehet egy nemzetközi rendszer részévé tenni. Erre szerinte azért lenne szükség, hogy ha valahol a világban atomerőmű építésébe kezdenek, akkor az annak működtetéséhez szükséges mérnökök, szakemberek képzése legalább részben Magyarországon történjen. Hozzátette, a kormány legutóbb Bangladessel kötött ilyen megállapodást, és hasonlóról tárgyal Egyiptommal is.