Érdemes mérlegre tenni a 2020 elején beütött, történelmileg kivételes krízishelyzet kezelését annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak a gazdasági válságkezelés eredményei és kudarcai. Ez szükséges ahhoz, hogy azonosítani lehessen a jelenlegi gazdasági helyreállítás erős és gyenge pontjait – írta a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában, melynek mottójául egy Thomas Jefferson-idézetet választott: "Az őszinteség a bölcsesség könyvének első fejezete".
Matolcsy György a kiinduló helyzet értékeléseképp felvázolta, hogy 2020-ban az egy főre jutó magyar GDP az EU-átlag 74,4 százaléka volt, azaz 1,3 százalékponttal javult 2019-hez képest. De még ezzel az eredménnyel is visszacsúsztunk a fejlettségi sor 20. helyéről a 21. helyre, mert a régió többi országa nagyobbat lépett előre, mint Magyarország.
- Lengyelország fejlettsége 3,6 százalékponttal, az EU átlagának 76,4 százalékára nőtt, amivel visszaelőzött minket.
- Csehország 1,3 százalékpontos növekedéssel az EU átlag 94,5 százalékára emelkedett, ezzel megelőzte Olaszországot.
- Románia több mint 2 százalékpontos növekedéssel megelőzte az 1,4 százalékpontot előre lépő Szlovákiát.
Az EU átlagához képest a legfejlettebb országok léptek előre a legtöbbet: Írország 18 százalékponttal, Luxemburg és Dánia 7 százalékponttal, valamint Hollandia 5 százalékponttal növekedett.
Térségünk nyert a déliekhez képest, de nőtt a távolságunk a legfejlettebb EU tagállamokhoz mérten
– értékelt a jegybankelnök.
A magyar válságkezelés eredménye az uniós országok között:
- a GDP növekedés terén 15. helyezés,
- a családok fogyasztását tekintve 5. hely,
- a beruházások terén 20. hely,
ám
- az úgynevezett kormányzati fogyasztás terén csak a 25. helyezés (itt egy felkiáltójellel jelezte Matolcsy György ennek súlyosságát, később külön is visszatér e mutatóra),
- az exportban és a foglalkoztatás terén a 11.,
- a bérek növekedésében a 3. helyet,
- a ledolgozott munkaórák terén a 8. helyet érte el a magyar teljesítmény.
A hitelek kihelyezése jelentősen bővült a válság során (a vállalati hitelállomány közel 10 százalékkal, a háztartásoké közel 9 százalékkal), ami döntőnek bizonyult a gazdasági válság kezelésében - állapítja meg a jegybankelnök.
"Ez azt jelzi, hogy csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze 2020-ban a magyar gazdaság. Ha nem működött volna példásan a magyar pénzügyi rendszer, akkor az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelést könyvelhette volna el Magyarország az Európai Unión belül" - von szigorú mérleget.
Eredmények
Matolcsy György ide sorolta a határozott pénzügyi döntések időben való meghozatalát. "Az eredményes gazdasági válságkezelés legfontosabb forrása volt a pénzügyi rendszer. A két legfontosabb eszköze pedig a hitelmoratórium és az NHP hajrá hitelprogram" - írta. Hozzátette: a kormány, az MNB és a bankrendszer együtt gyorsan és határozottan hozták meg azokat a döntéseket, amelyek a hitelezés terén az EU-n belüli első helyezést hozták az országnak. "Ez tette lehetővé az így is csak közepes, 15-17. helyet érő GDP-teljesítményt."
Mindehhez szerinte kellett az, hogy
- lezajlott a 2010 utáni 12 gazdaságpolitikai fordulatra épülő 12 jegybanki fordulat, ami megteremtette a pénzügyi rendszer mostani teljesítményének lehetőségét.
- a vállalatok és a lakosság bizalma a jövőben és abban, hogy a gazdaság visszaáll a korábbi évtized sikeres működésére.
- megmaradt a foglalkoztatási szint (a kormányzati intézkedések, a hitelek és a fent említett bizalom révén).
- rekord mértékben vonzotta a külföldi tőkét az ország, aminek értéke és fejlett szerkezete már a válságban is erősítő injekciót adott a gazdaságnak. Az igazi növekedési többlet ennek köszönhetően még a következő években várható.
Gyengeségek és kudarcok
A kormány szándéka ellenére sem sikerült dinamizálni az állami beruházásokat - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Szerinte nem segített az sem, hogy 2020 elején visszaemelték az új lakások építésének áfakulcsát, és csak 2021-től csökkent vissza 5 százalékra – szerinte ezt még év közben kellett volna meglépni.
A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a „normál” működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött
– értékelt.
A digitális átállásban való elmaradásunk nem segítette a válságkezelést, ahogy a versenyképességi reformok elmaradása sem.
A mérleg tehát vegyes, a teljesítmény közepes – állapította meg zárásul Matolcsy György.