eur:
411.41
usd:
393.62
bux:
79598.73
2024. november 25. hétfő Katalin
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozójának megnyitóján a Magyar Nemzeti Bankban 2017. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Erős szavakkal értékelte Matolcsy György a magyar válságkezelés sikereit és kudarcait

A jegybankelnök szerint csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze 2020-ban a magyar gazdaság.

Érdemes mérlegre tenni a 2020 elején beütött, történelmileg kivételes krízishelyzet kezelését annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak a gazdasági válságkezelés eredményei és kudarcai. Ez szükséges ahhoz, hogy azonosítani lehessen a jelenlegi gazdasági helyreállítás erős és gyenge pontjait – írta a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában, melynek mottójául egy Thomas Jefferson-idézetet választott: "Az őszinteség a bölcsesség könyvének első fejezete".

Matolcsy György a kiinduló helyzet értékeléseképp felvázolta, hogy 2020-ban az egy főre jutó magyar GDP az EU-átlag 74,4 százaléka volt, azaz 1,3 százalékponttal javult 2019-hez képest. De még ezzel az eredménnyel is visszacsúsztunk a fejlettségi sor 20. helyéről a 21. helyre, mert a régió többi országa nagyobbat lépett előre, mint Magyarország.

  • Lengyelország fejlettsége 3,6 százalékponttal, az EU átlagának 76,4 százalékára nőtt, amivel visszaelőzött minket.
  • Csehország 1,3 százalékpontos növekedéssel az EU átlag 94,5 százalékára emelkedett, ezzel megelőzte Olaszországot.
  • Románia több mint 2 százalékpontos növekedéssel megelőzte az 1,4 százalékpontot előre lépő Szlovákiát.

Az EU átlagához képest a legfejlettebb országok léptek előre a legtöbbet: Írország 18 százalékponttal, Luxemburg és Dánia 7 százalékponttal, valamint Hollandia 5 százalékponttal növekedett.

Térségünk nyert a déliekhez képest, de nőtt a távolságunk a legfejlettebb EU tagállamokhoz mérten

– értékelt a jegybankelnök.

A magyar válságkezelés eredménye az uniós országok között:

  • a GDP növekedés terén 15. helyezés,
  • a családok fogyasztását tekintve 5. hely,
  • a beruházások terén 20. hely,

ám

  • az úgynevezett kormányzati fogyasztás terén csak a 25. helyezés (itt egy felkiáltójellel jelezte Matolcsy György ennek súlyosságát, később külön is visszatér e mutatóra),
  • az exportban és a foglalkoztatás terén a 11.,
  • a bérek növekedésében a 3. helyet,
  • a ledolgozott munkaórák terén a 8. helyet érte el a magyar teljesítmény.

A hitelek kihelyezése jelentősen bővült a válság során (a vállalati hitelállomány közel 10 százalékkal, a háztartásoké közel 9 százalékkal), ami döntőnek bizonyult a gazdasági válság kezelésében - állapítja meg a jegybankelnök.

"Ez azt jelzi, hogy csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze 2020-ban a magyar gazdaság. Ha nem működött volna példásan a magyar pénzügyi rendszer, akkor az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelést könyvelhette volna el Magyarország az Európai Unión belül" - von szigorú mérleget.

Eredmények

Matolcsy György ide sorolta a határozott pénzügyi döntések időben való meghozatalát. "Az eredményes gazdasági válságkezelés legfontosabb forrása volt a pénzügyi rendszer. A két legfontosabb eszköze pedig a hitelmoratórium és az NHP hajrá hitelprogram" - írta. Hozzátette: a kormány, az MNB és a bankrendszer együtt gyorsan és határozottan hozták meg azokat a döntéseket, amelyek a hitelezés terén az EU-n belüli első helyezést hozták az országnak. "Ez tette lehetővé az így is csak közepes, 15-17. helyet érő GDP-teljesítményt."

Mindehhez szerinte kellett az, hogy

  • lezajlott a 2010 utáni 12 gazdaságpolitikai fordulatra épülő 12 jegybanki fordulat, ami megteremtette a pénzügyi rendszer mostani teljesítményének lehetőségét.
  • a vállalatok és a lakosság bizalma a jövőben és abban, hogy a gazdaság visszaáll a korábbi évtized sikeres működésére.
  • megmaradt a foglalkoztatási szint (a kormányzati intézkedések, a hitelek és a fent említett bizalom révén).
  • rekord mértékben vonzotta a külföldi tőkét az ország, aminek értéke és fejlett szerkezete már a válságban is erősítő injekciót adott a gazdaságnak. Az igazi növekedési többlet ennek köszönhetően még a következő években várható.

Gyengeségek és kudarcok

A kormány szándéka ellenére sem sikerült dinamizálni az állami beruházásokat - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Szerinte nem segített az sem, hogy 2020 elején visszaemelték az új lakások építésének áfakulcsát, és csak 2021-től csökkent vissza 5 százalékra – szerinte ezt még év közben kellett volna meglépni.

A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a „normál” működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött

– értékelt.

A digitális átállásban való elmaradásunk nem segítette a válságkezelést, ahogy a versenyképességi reformok elmaradása sem.

A mérleg tehát vegyes, a teljesítmény közepes – állapította meg zárásul Matolcsy György.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a bérmegállapodásról: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

A magyar startupok sikerét és az innovatív ötletek kibontakozását számos tényező akadályozhatja Magyarországon. Ide tartozik a szabályozási környezet, a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága, vagy a pénzügyi eszközök szűkössége. A Nemzeti Innovációs Ügynökség ezeknek a gátaknak a lebontásán dolgozik, aminek az eredménye nem csak egy kiterjedtebb magyar startup ökoszisztéma lehet, de az is hogy a magyar ötletek „láthatóvá válnak” a nemzetközi porondon. Erről kérdeztük Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkárt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×