A kis- és középvállalatokra összpontosító Caixin/Markit felmérés kedden közzétett adatai szerint a kínai feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) az októberi 53,6 pontról 54,9 pontra emelkedett novemberben.

A Caixin/Markit által számított kínai feldolgozóipari BMI ezzel a hetedik egymást követő hónapban állt a növekedést és a visszaesést egymástól elválasztó 50 pontos küszöb fölött, ráadásul a 2010 novembere óta regisztrált legmagasabb szintre nőtt.

Elemzők a növekedés ütemének mérséklődésére számítottak, 53,5 pontot jósolva novemberre.

Az IHS Markit az adatokkal együtt közzétett közleményben rámutatott: a múlt hónapban mind a termelés, mind pedig az új megrendelések tekintetében szintén csaknem tíz éves csúcsnak számító eredményekről számoltak be a kínai feldolgozóipari vállalatok. A kereslet helyreállása azonban inkább a belföldi piacnak tulajdonítható, az új exportmegrendelések állományát tükröző részindex ugyanis nyomottabb volt az összes új megrendelésénél.

Vang Csö, a Caixin vezető közgazdásza mindazonáltal rámutatott: a külföldi kereslet lényeges javulására utal, hogy a vonatkozó részindex immár negyedik hónapja állt a növekedési tartományban, ráadásul októberről tovább kapaszkodott felfelé. A szakértő az erősödést annak tudta be, hogy míg a járvány sújtotta országokban a termelés a bizonytalanságok hatására nyomott volt, a kínai vállalatok pedig ennek folytán több megrendelést kaptak külföldről.

A foglalkoztatottság alindexe novemberben immár a harmadik egymást követő hónapja javult,

az erősödő termelésből adódó szükség miatt ugyanis a vállalatok bővítették a foglalkoztatotti létszámot. Bár az alindex jóval elmaradt a kereslet és kínálat mögött, ám így is a 2011 májusa óta látott legmagasabb szintre emelkedett - hangsúlyozta Vang.

A felmérés alapján a kis- és középvállalatok továbbra is derűlátással tekintenek a piac jövőjére, jóllehet az üzleti várakozások részindexe enyhe visszaesést mutatott októberhez képest. A felmérésben részt vevő vállalatok optimizmusának hátterében a cégek bővítési tervei, a támogató jellegű állami intézkedések, valamint a világjárvány utáni nemzetközi gazdasági helyreálláshoz fűzött remény álltak.

Vang az adatok tükrében úgy értékelte, hogy a járványt követő gazdasági helyreállás még hónapokon át tarthat el. Arra figyelmeztetett, hogy a döntéshozóknak körültekintőnek kell lenniük a járvány idején alkalmazott politikák enyhítését illetően, hiszen Kínán belül és kívül is változatlanul bizonytalanságok állnak fenn.

A kínai statisztikai hivatal hétfőn tette közzé az inkább nagyobb, állami kézben lévő vállalatokra fókuszáló, hivatalos feldolgozóipari BMI-t. A hivatalos adat - 52,1 pont - szintén a feldolgozóipar lendületes helyreállását tükrözte.

Kína gazdasági helyreállása a harmadik negyedévben tovább gyorsult:

a növekedés mértéke 4,9 százalékra emelkedett a második negyedévben mért 3,2 százalékról.

A koronavírus-járvány bénító hatásaira az ország gazdasága az év első három hónapjában 6,8 százalékkal zsugorodott. A Világbank előrejelzése szerint a kínai gazdaság az idén 2 százalékos növekedést érhet el, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Kína a G20-as országcsoport egyetlen, gazdasági növekedést elérő országa lehet az idén. Az IMF októberben 1,9 százalékra növelte előrejelzését a kínai GDP idei növekedésére vonatkozóan, 2021-re pedig 8,2 százalékos bővülést valószínűsít.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!