eur:
388.04
usd:
359.87
bux:
69380.18
2024. május 10. péntek Ármin, Pálma
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Új felügyeleti ösztönzők az NHP hajrának és a Növekedési kötvényprogramnak

Több tízmilliárd forint felszabaduló tőkét fordíthatnak a bankok hitelezésre az MNB új, az NHP hajrá programot támogató felügyeleti kedvezménye révén a következő években. A jegybank a Növekedési kötvényprogram további térnyerését a tőkeszámítás még kiszámíthatóbbá tételével támogatja - mondta Kandrács Csaba jegybanki alelnök.

Az MNB döntése szerint a bankok akár 2 százaléknyi tőkekövetelmény-kedvezményt is kapnak a kis- és középvállalkozói (kkv) beruházásokat és működést ösztönző NHP hajrá program keretében kihelyezett hiteleik után, ismertette az alelnök. Hozzátette: a pontos mértéket az MNB 2021-től az adott bankok tőkemegfelelésének (ICAAP) éves felügyeleti felülvizsgálatakor állapítja meg.

E lehetőséget a következő 3 évben biztosítja a jegybank. Feltétel, hogy a kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a hitelezési, piaci és működési kockázatok kapcsán meghatározott teljes kockázattal súlyozott kitettségérték 1 százalékát.

El kell kerülni továbbá, hogy a bankok az NHP hajrá program keretében túlzottan koncentrált hitelportfóliót építsenek fel - húzta alá Kandrács Csaba. Ezért a kedvezmény csak akkor jár, ha az egy ügyfélnek folyósított NHP hajrá hitelkitettség nem haladja meg az adott bank 2019 végi szavatoló tőkéjének 7 százalékát.

Az MNB emellett az általa tavaly februárban elindított Növekedési kötvényprogramhoz (Nkp) kötődően, a vállalati kötvényfinanszírozás további élénkítése és az egységes banki tőkeképzés érdekében is felügyeleti támogató megoldásról határozott - jelezte a jegybanki vezető.

Eszerint az MNB a tőkemegfelelés felülvizsgálata során az Nkp-s kötvényportfólióra meghatározott tőkekövetelményt az uniós szinten elfogadott sztenderd kockázati súlyokkal számított szintben maximálja.

A jegybanki lépések nyomán a következő években a bankszektor több tízmilliárd forintnyi szavatoló tőkét szabadíthat fel és fordíthat hitelezésre - húzta alá Kandrács Csaba. Amellett, hogy ezzel az ügyfelek is több forráshoz jutnak, javul a hazai hitelpiac szereplőinek tőkemegfelelése is.

Az MNB felügyeleti lépései újabb ösztönzést jelentenek a jegybanki NHP hajrá és Nkp programokhoz. Előbbi révén a kkv-k új beruházásainak és működésük támogatását tűzte ki célul idén áprilisban az MNB, a bankok által - a hitelkérelemtől számított 2 héten belül - maximum 2,5 százalékos kkv-hitelek nyújtásával.

Az Nkp esetében pedig a jegybank 450 milliárd forint keretösszegben vásárolhat nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott jó minősítésű kötvényeket. Ezeket rövid idő alatt a Budapesti Értéktőzsdére is be kell vezetni, és bekerülhetnek a bankok mérlegeibe is.

A mostani intézkedéssel az MNB kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé teszi az Nkp program keretében kibocsátott értékpapírok tőkekövetelmény-számítását, hogy ezzel is támogassa a vállalati szektor kötvényalapú finanszírozásának térhódítását - összegezte a jegybank alelnöke.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.10. péntek, 18:00
Such György a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke
Erdély Csanád a magyar jégkorong-válogatott csapatkapitánya
A kormány a tudásintenzív támogatásokra tér át

A kormány a tudásintenzív támogatásokra tér át

Ahhoz hogy a magyar gazdaságot elmozdítsuk a fejlett országok felé, komoly szerepe van a tudásintenzív vállalkozásfejlesztésnek, ebben pedig a kkv-kra is fókuszál a kormány – mondta el Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Vállalkozói Gála 2024 szakmai eseményen. A politikus kifejtette: a kabinet célja, hogy a magyar cégeket segítse abban, hogy a külpiacra léphessenek és a megfelelő megoldásokkal megtalálják a nemzetközi értékesítési csatornáikat. Új cél, hogy a cégek már ne csak eszközvásárlásban, kapacitásbővítésben gondolkozzanak, hanem innovációkat is integráljanak a működésükben, de fókuszáljanak a nehezen lemásolható, szellemi feladatokra is. Csepeti Ádám szerint a közepes jövedelműség csapdájából a

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×