Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
311.73
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Szakemberek felsővezetéket szerelnek a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vasútvonal felújítási munkálatai során Pusztaszabolcs közelében 2018. október 3-án.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Nyereséges lett a MÁV-csoport

Tavaly közel 350 milliárd forintnyi költségtérítést és támogatást kaptak a MÁV-csoport tagjai, ezekkel együtt nyereséges lett a vasúttársaság – derül ki az érintett cégek beszámolóiból.

Első ránézésre kifejezetten jó évet zárt 2019-ben a magyar vasúttársaság,

a MÁV-csoport tagjainak adózott eredménye 15,6 milliárd forint volt.

A legnagyobb profitot az anyacég, a MÁV Zrt. tette zsebre, a vállalat 158,7 milliárdos árbevétel mellett 11 milliárdos nyereséget realizált. A személyszállítási üzletágnak (MÁV-Start Zrt.) 100 milliárdos forgalom mellett 2,2 milliárd forint volt a profitja – írja a Portolio.

A vasúttársaság bevételének legnagyobb része hálózat hozzáférési szolgáltatásokból volt, ez 94,8 milliárd forintot hozott 2019-ben, aminek tetetemes része a MÁV-Starttól és a Rail Cargo Hungaria Zrt.-től származik. Emellett a pályaműködtetési bevételek 36,7 milliárdot tettek ki, de ingatlan bérbeadásból és üzemeltetésből is 11,6 milliárdos forgalma volt a társaságnak.

Persze ennyi bevétel mellett nem tudott volna nyereségesen működni a MÁV Zrt., de a 153,1 milliárd forintnyi egyéb bevétellel már igen – ebből 140 milliárd az államtól érkezett.

A gazdasági portál megjegyzi, a személyszállítást végző MÁV-Start Zrt. esetében az árbevétel gyakorlatilag 2014 óta stagnál, előtte volt egy nagyobb ugrás. Ez annak köszönhető, hogy

a vonatjegyek ára alig emelkedett az utóbbi években.

Ennyi bevétellel önmagában a személyszállítási üzletág nem tudna nyereséges lenni, az egyéb bevételek meredeken emelkedtek az utóbbi években.

Az árbevétel legnagyobb részét a közszolgáltatási személyszállítás teszi ki, ez tavaly 72,6 milliárd forint volt. De ez sem jelentett tisztán jegybevételt, az 51,5 milliárd forint volt, amihez 17 milliárdnyi árkiegészítést kapott a társaság.

Közben az egyéb bevételek több mint 6 milliárd forinttal emelkedtek 2018-hoz képest, ebben a legnagyobb tétel a közszolgáltatás költségtérítése, ami 174,5 milliárd forint volt. Ezt a hatalmas összeget az állam biztosítja, hogy a jelenlegi jegyárak mellett a cég működőképes legyen, ami nem egyedülálló a világon.

A MÁV-HÉV, amely a budapesti elővárosi vonatokat (HÉV) üzemelteti, 2,6 milliárdot fialt, de a nyereséges működéshez szükség volt további 16 milliárd forint egyéb bevételre, amit szinte teljes egészében az állami juttatások tettek ki.

A fentieket összeadva

a MÁV-csoport összes tagvállalata 2019-ben 346 milliárd forint állami hozzájárulást vagy támogatást könyvelt el,

így tudott nyereségesen működni.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×