Lassulás tekintetében az elemzői várakozás bejött, ugyanakkor annak mértéke annyira minimális, hogy nem is tekinthető karakteres jelenségnek, fogalmazott Madár István. Az elemző szerint számszerűleg okod adhat a reménykedésre, hogy a 2019-es éves átlagos növekedési adat még magasabb lesz az eddig prognosztizált 4,5 százaléknál, ugyanakkor a fő kérdés nem változott, nevezetesen az, hogy a következő negyedévekben a magyar gazdaság milyen tempóban fog lassulni.

A lassulás pillanatnyilag azért látszik elkerülhetetlennek, mert nagyon gyenge a külső konjunktúra,

például Németországban GDP-zsugorodást mértek, ami előbb vagy utóbb éreztetni fogja a hatását idehaza is, magyarázta a Portfolio munkatársa. Erre a második negyedévben még nem került sor, de azt érdemes megjegyezni, hogy júniusban a havi részadatok már egyértelműen gyengébbre sikerültek, ami persze lehet egyszeri hatás is, de erős a gyanú arra, hogy a gyengébb európai konjunktúrára reagál a magyar gazdaság, mutatott rá a szakértő.

A kép továbbra is ugyanaz: negyedévről negyedévre lassabb GDP-növekedést fogunk látni,

a kérdés azonban továbbra is nyitott, produkál-e újra pozitív meglepetést a gazdaság, és lehet-e kisebb a lassulás mértéke annál, amit elképzel a piac, vagy esetleg most lesz egy élesebb lassulás,

amivel tulajdonképpen helyreáll a várakozáshoz képest a rend, fogalmazott az elemző.

A Központi Statisztikai Hivatal a GDP-növekedés szerkezetére vonatkozóan nem bocsátkozik részletekbe, csupán annyit közöltek, hogy

az ipar, az építőipar, valamint a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá legnagyobb mértékben, ami nem meglepetés.

Ugyan ellaposodott az ipari és építőipari trend a második negyedévben, éves alapon továbbra is jelentős növekedési hozzájárulással lehetett számolni esetükben, vagyis ez a két szektor biztosan erőteljesen húzta a gazdaságot, jegyezte meg Madár István.

A piaci szolgáltatások dinamikus növekedése pedig azért nem meglepő – nyilatkozta a szakértő –, mert a szolgáltatószektor a belső keresletnövekedésre reagál elsősorban. A bérek és foglalkoztatás bővülése pedig folyamatosan növekvő vásárlóerőt jelent.