A tavalyi kiemelkedő gazdasági növekedés után idén és jövőre valamivel visszafogottabb lehet a bővülés üteme Magyarországon, ám 2017-ben az új uniós ciklus beruházásainak köszönhetően ismét lendületet kaphat - állapítja meg az Európai Bizottság legfrissebb, őszi makrogazdasági előrejelzésében, melyben a tavaszi prognózisnál 10 bázisponttal magasabb, 2,9 százalékos reál GDP-növekedést vár idén. A Bizottság szerint a kockázatok alapvetően lefelé mutatnak, köztük szerepelnek a Volkswagen botrány esetlegesen Magyarországra kiterjedő hatásai is, amik hosszú távon árthatnának az itthoni termelésnek.

A bővülés ugyanakkor erősen EU-forrás felhasználás függő -  állapítja meg a portfolio.hu.

A tavalyi kivételes GDP növekedés (3,7 százalék) után idén és jövőre kissé lassulhat a bővülés üteme Magyarországon, mielőtt 2017-ben ismét lendületet kapna. A tárgyalt előrejelzési horizonton a növekedési számokat jelentősen befolyásolja az uniós forrásfelhasználás, amely legutóbb, 2014-ben 11,2 százalékkal tudta bővíteni a beruházásokat. E tekintetben idén szerény növekedés várható, míg jövőre csökkenhetnek is a beruházások. 2017-től azonban a jelenlegi uniós költségvetési ciklus programjai elkezdik éreztetni pozitív hatásukat, így ismét lendületesebb lehet a bővülés - véli a portál.

Az előrejelzési időszakban a lakossági fogyasztás és a külgazdaság irányíthatja a bővülést. A háztartások kiadásai 2015 első felében körülbelül 3 százalékkal emelkedtek, köszönhetően a rendelkezésre álló reáljövedelmeknek, amiknek értékét az alacsony infláció és magas nominális béremelkedés is növeli. A háztartásoknál maradó összeg emellett a banki elszámoltatások miatt is emelkedett. Hasonló hatása lesz a jövő évi 1 százalékpontos személyi jövedelemadó-csökkentésnek is. Emellett a munkaerőpiac jó teljesítménye is támogathatja a fogyasztás bővülését.

Az új autóipari beruházások és a kevesebb EU-forrásnak köszönhető importcsökkenés miatt a nettó exportvolumen növekedést mutat, és az előrejelzési időtávon is pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A növekvő külkereskedelmi többlettel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg többlete is tovább emelkedhet az előre jelzett években.

A munkanélküliségi ráta csökkenést mutat és ez így is folytatódhat a Bizottság szerint. A gazdaság folyamatos bővülésének köszönhetően 2017-ben 6 százalék felé közelíthet az állástalanok aránya. Mind a foglalkoztatottsági, mind az aktivitási ráta várhatóan javulni fog. A foglalkoztatás emelkedése főleg a versenyszektor lendületének köszönhető, de emellett a közmunkaprogramok további kiterjesztése is szerepet játszik benne.

A 2015 első negyedévében negatív infláció a második negyedévben pozitívra váltott. Összességében idén 0 százalékos lehet a harmonizált inflációs mutató. Jövőre a korábban vártnál alacsonyabb szintű lehet a drágulás üteme (1,9 százalék), köszönhetően a vártnál alacsonyabb olajáraknak, a nyomott importált inflációnak, az alacsony élelmiszeráraknak és a rezsicsökkentésnek.

A kibocsátási rés záródásával párhuzamosan a reálgazdaságból jövő inflációs nyomás 2,5 százalékig emelheti a mutatót 2017-ben, így a 3 százalékos jegybanki célt csak 2017 végére érheti el - jósolja a portfolio.

A Volkswagen-botrány esetleges hatásai hosszú távon negatívan hathatnak a magyarországi termelésre a portál szerint.
Emellett a kínai és feltörekvő piaci lassulás is áttételesen rossz hatással lehet a magyar gazdaság teljesítményére, Németországon keresztül. A mezőgazdasági szektor 2015 első felében negatívan járult hozzá a növekedéshez és ez az év hátralévő részében is így lehet.

Ezzel ellentétben, a Növekedési Hitelprogram lassú kivezetése és a pénzügyi szektorban tervezett intézkedések végrehajtása javíthatják a hitelezési feltételeket és segíthetik a növekedést. A devizahitelek forintosításának köszönhetően a háztartások kevesebbet tehetnek félre, ami tovább emelheti a fogyasztást. A beérkező menedékkérők alapvetően nem befolyásolják az ország makrogazdasági kilátásait.

A tavalyi 2,5 százalékról idén 2,3 százalékra csökkenhet az államháztartás hiánya. A költségvetési kilátások a növekvő adóbevételeknek és a mérséklődő kamatkiadásoknak köszönhetően javulást mutattak. Ezeket a kedvező fejleményeket várhatóan csak részben ellensúlyozzák majd a többletkiadások (részben a menekültválság miatt) és a Bizottság által felfüggesztett két iparági különadó miatti hiány.

A már elfogadott jövő évi költségvetési törvény alapján 2016-ban a GDP 2,1 százalékára rúghat a hiány. Ez az előrejelzés magában foglalja a GDP 0,7 százalékával felérő adócsökkentéseket és néhány új kiadási kötelezettséget is. A hiánynövelő intézkedéseket több mint ellensúlyozzák majd ugyanakkor az olyan kedvező bázishatások, mint a csökkenő kamatkiadások, az uniós társfinanszírozási projektek miatti megtakarítások és a visszafogott szociális, illetve működési kiadások. Ezzel párhuzamosan az elsődleges költségvetési egyenleg változatlan maradhat, feltételezve, hogy a GDP 0,2 százalékára rúgó speciális tartalékok nem kerülnek elköltésre.

Ha a költségvetési tervek nem változnak, a deficit a GDP 2 százaléka közelébe kerülhet 2017-ben. A hiány javulása mögött a tovább mérséklődő kamatkiadások, a nyugdíjak és az uniós társfinanszírozási projektek állhatnak. Ezt azonban várhatóan nagyban ellensúlyozzák majd a már bejelentett költségvetési intézkedések (mint az adócsökkentés) és a mezőgazdasági termőföldek eladásából származó egyszeri jövedelmek hatásának eltűnése.

Ami a kockázatokat illeti: az uniós forrásból megvalósított beruházások a tervezettnél nagyobbak lehetnek 2015-ben és 2016-ban, ami negatívan hat a függő pénzügyi korrekciókra. Emellett az egészségügy és az oktatás szűkös büdzséi is kockázatokat jelentenek.

A másik oldalon ugyanakkor a földeladásokból származó bevételek jóval a 2016-os tervszám felett alakulhatnak, és a jövedelmek egy része még idén realizálódhat.

A strukturális egyenleg nagyjából stabilan a 2,5 százalékos szinten maradhat az előrejelzési időtávon, a 2016-os átmeneti 25 bázispontos emelkedés ellenére. A GDP-arányos adósságráta csak mérsékelten csökkenhet, nagyjából fél százalékponttal 75,8 százalékra idén, ami főképp az uniós források késésének lehet köszönhető. Ezt követően az adósságcsökkenés üteme tovább gyorsulhat és az államadósság 2017-re a GDP 72,6 százalékára csökkenhet, miközben a nominális-GDP növekedés is gyorsabb lehet - áll a portfolio.hu elemzésében.