Szerdai ülésükön döntenek az EU biztosai arról, hogy javasolják-e a Magyarországnak járó kohéziós támogatások kifizetésének felfüggesztését. Szinte bizonyos, hogy ezt javasolni fogják, a kérdés inkább az, hogy mekkora összegről szól majd a javaslat.

Abban az Index bizottsági és magyar kormányzati forrásai is egyetértenek, hogy Budapestnek bőven van még ideje arra, hogy megússza a tényleges büntetést. Sok múlhat a 2013-as költségvetés tervein, illetve a kormány addigi intézkedésein is.

A brüsszeli szigor azonban így is erős, hiszen eddig még soha nem fordult elő, hogy ilyen büntetésről döntsenek egy tagállam ellen. Információink szerint a befagyasztásra javasolt összeg valamivel több lesz 56 milliárd forintnál. A teljes keret, amiből nyírhatnak, nagyjából ennek tízszerese.

Õsz óta érlelődik a büntetés

A szerdai döntés több korábbi EU-s határozat következménye, így szinte bizonyos, hogy a bizottság a büntetési javaslat mellett teszi majd le a garast. Az Európai Bizottság még tavaly ősszel öt tagállamot fenyegetett meg, hogy az úgynevezett túlzott deficiteljárásuk újabb, már szankcióval járó fázisba kerülhet, ha a kormányok nem dolgoznak ki meggyőző terveket a hiányuk csökkentésére.

Matolcsy György válaszlevelében vitatta a bizottság megállapításait. Ezzel első körben több másik megfenyegetett ország is így volt, a belgák például már ott tartottak, hogy akár 800 millió eurós büntetéssel is kinéz nekik idén év elejére. Végül azonban a többi négy tagállam mind korrigálta pénzügyi terveit, így a bizottság januárban úgy döntött, hogy leveszi a napirendről az ellenük hozandó szankciók lehetőségét. Az öt közül egyetlen tagállam ellen tartották fenn az eljárást: Magyarországgal szemben.

Ez azt jelentette, hogy a bizottság azt javasolta a pénzügyminiszterek tanácsának, hogy lépjen következő fázisba a túlzottdeficit-eljárás Magyarország esetében. Január 24-én az EU-s pénzügyminiszterek erre rábólintottak, és ezzel felszólították a bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet. Itt tart a történet most, vagyis erről a tervről dönt szerdán a bizottság.

Az már korábban nyilvánvaló volt, hogy a terv szankcióról, konkrétan pedig a 2013-as kohéziós alapok megkurtításáról is szól majd, illetve újabb gazdaságpolitikai ajánlásokat kap a magyar kormány. (A már folyamatban lévő kifizetéseket ez a büntetés nem érinti, csak az új kötelezettségvállalásokat, vagyis megkezdett beruházások nem állnak le, csak újak nem kezdődhetnek.)

Márciusra lehet jogerős

A bizottság szerdai döntése egy javaslat lesz, ami ismét visszakerül a pénzügyminiszteri tanácshoz, ahol minősített többséggel kell elfogadni ahhoz, hogy érvényes legyen. Mivel éppen 21-én, vagyis a bizottsági döntés előtt egy nappal tartották a februári pénzügyminiszteri találkozót (az úgynevezett Ecofint), ezért a magyar büntetésről szóló szavazás várhatóan a márciusi találkozón, március 13-án lehet esedékes. A bizottsághoz közel álló források szerint viszonylag kicsi az esély arra, hogy itt a pénzügyminiszterek ne bólintanának rá a bizottsági javaslatra, hiszen a felkérés a javaslat kidolgozására is simán átment a testületen januárban.

Ugyanakkor magyar diplomáciai ügyeket ismerő forrásaink szerint januárban a pénzügyminiszterek nem beszéltek konkrétan a szankciókról, csak hallgatólagos beleegyezésüket adták, hogy a bizottság tovább lépjen. A magyar kormány szerint nem kizárt, hogy lennének tagállamok, amelyek készek lennének útját állni a szankcióknak - leginkább azok, amelyek elég rosszul állnak a saját hiánycéljaikat illetően. Úgy tudjuk, hogy egy blokkoló kisebbség összehozásán ennek ellenére sem spekulál most a magyar diplomácia.

Akármi is lesz a döntés, marad még mozgástér. Bizottsági és magyar oldalon is erős a meggyőződés, hogy az ECOFIN szankciókat jóváhagyó döntése sem jelenti feltétlenül azt, hogy 2013-ban bizonyosan milliárdokat vonnak el Magyarországtól.

Nem a büntetés a cél

A portálnak egy brüsszeli, a bizottsági döntéshozatalt ismerő forrása szerint "a bizottság célja nem a büntetés, hanem a 3 százalék alatti hiány kicsikarása". Vagyis Brüsszelben is úgy gondolják, hogy a büntetésről szóló döntés visszavonható, ha a magyar kormány meggyőző intézkedési tervet mutat be a spórolásra. Ezzel számol Budapest is. Egy magyar diplomáciai ügyekben bennfentes forrás szerint lényegében a 2013-as költségvetés számainak bemutatásakor dől majd el, hogy tényleg büntetnek-e. Forrásunk elég magabiztosan állította, hogy a magyar kormány nem számít arra, hogy a vége tényleg pénzelvonás lehet.

A bizottság úgy számol: még az is belefér, hogy az utolsó idei, decemberi Ecofin döntsön a visszavonásról, és ehhez a magyar kormánynak novemberig kellene a bizottságot meggyőznie arról, hogy a magyar költségvetési politika fenntartható, és hozza az előírt számokat. Ugyanis a büntetés visszavonásáról éppúgy a pénzügyminiszterek tanácsa dönthet a bizottság javaslatára, mint annak elrendeléséről.