Az Európai Bizottság szerdai ülésének napirendjét összeállító tisztviselők hétfő délután megállapodtak abban, hogy a testület szerdán döntést hozhat a kohéziós alap magyarországi pénzügyi kötelezettségvállalásainak a felfüggesztéséről - erősítették meg Brüsszelben uniós források. Egy szakértő ugyanakkor megjegyezte, nem kizárt, hogy a szerdán várható bizottsági javaslat nem tartalmaz még konkrét számokat arra nézve, hogy összegszerűen, vagy százalékosan mennyi pénzt tartson vissza Brüsszel.

Mindennek az előzménye, hogy Magyarország a 2004-es uniós csatlakozása óta nem teljesíti az Európai Unió költségvetési hiányra vonatkozó konvergenciakritériumát, ezért immáron nyolcadik éve túlzott deficiteljárás van érvényben ellene. Mindez nem egyedülálló, jelenleg összesen 23 tagállammal szemben folyik eljárás. Abban a tekintetben viszont már egyedi a magyar helyzet, hogy Magyarország a tavalyi év végére sem teljesítette a Pénzügyminiszteri Tanács (Ecofin) ajánlásait a hiány csökkentésére.

Az erről szóló megállapítást az Európai Bizottság január 11-i javaslatára január 24-én az Ecofin is megerősítette. Mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, így nem lehet rá alkalmazni azokat az automatikus szankciókat, amelyeket a gazdasági koordináció megerősítéséről szóló hatos jogszabályi csomag tenne lehetővé. Az EU Alapszerződése szerint viszont a Bizottság javaslatára, és a Tanács minősített többségének igen szavazata után a következő év január elsejétől fel lehet függeszteni a kohéziós alap pénzügyi kötelezettségvállalásait egy tagállamban.

Ennek lehetőségét már a Bizottság január 11-i javaslatának ismertetésekor jelezte a testület, uniós diplomaták pedig arról tájékoztattak, hogy a hatos jogszabályi csomag szellemében (amely nagyobb szigort és automatikus, gyors szankciókat ígér az eurózóna tagállamoknak) nem is fog a Bizottság habozni a kohéziós alap kötelezettségvállalásainak befagyasztásáról szóló döntés meghozatalakor.

Bár a nyilatkozatokból hetekig úgy tűnt, hogy a szankció lehetséges fenyegetésével megelégszik a Bizottság, a testület most váratlanul mégis elővette a dossziét.

A Bizottság tisztviselői szerint, "minél előbb hozza meg az EU a döntést a szankcióról, annál több ideje marad a magyar kormánynak arra, hogy az év végéig megnyugtató intézkedéseket hozzon". A felfüggesztés ugyanis csak 2013. január elsején lépne hatályba, és - mint hangsúlyozták - nem a kifizetésekre, hanem a kötelezettségvállalásokra lenne érvényes, tehát új projekteket nem lehetne indítani, a már megítélt beruházások forrásait kifizetné az EU ez esetben is.

A témát jól ismerő szakértők megjegyezték, ha a Bizottság olyan tervezetet fogadna el, amely ugyan a büntetést kilátásba helyezné, de annak összegszerű, vagy százalékos arányára nem is tenne javaslatot, a pénzügyminiszterek a márciusi ülésükön már konkrét számokat is rendelhetnének a döntéshez.

A hiány

A hatályban lévő szabályok szerint az uniós tagállamoknak GDP-arányosan három százalék alatt kell tartaniuk a költségvetésük hiányát. Amely tagország ezt nem teljesíti, az ellen túlzott deficiteljárást folytat az Európai Bizottság, amelynek lényege, hogy a Tanáccsal egyetértésben hiánycsökkentő ajánlásokat ír elő a testület a tagállamnak, amelyeket határidőre teljesítenie kell. (A 2009-ben megszavazott ajánlásokat nem teljesítette Magyarország tavaly év végéig.)

Magyarország költségvetése 2011-ben három százalék fölötti többlettel zárult, ezt azonban a Bizottság bizonyos egyszeri intézkedéseknek tudta be. A magyar kormány is elismerte, hogy mindez kizárólag a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak költségvetési becsatornázásának eredménye, és mint így, nem számít strukturális jellegű hiánycsökkentésnek. Bár a három százalékos kritériumnak a 2012-es költségvetés is meg fog felelni, legalábbis a kormány és a Bizottság előrejelzése szerint (2,7 százalékos lehet az idei hiány), Brüsszel számításai szerint viszont 2013-ban már ismét három százalék fölött (3,25 százalék) lehet az államháztartási deficit, és ezért - hiába a számszerű megfelelés - nem tartotta a Bizottság indokoltnak a deficiteljárás megszüntetését.

A kormány érvelése szerint mindössze 0,25 százalékpontos hiánycsökkentést kell végrehajtani az eredeti tervekhez képest az év végéig, és a kabinet tervei szerint ez meg is fog valósulni.

Magyar kormányzati illetékesek biztosak abban, hogy az ország végül egyetlen eurót sem fog elveszíteni a felfüggesztés miatt. Nevük elhallgatását kérő források újságíróknak nyilatkozva ezt részben arra alapozták, hogy a 2012-es büdzsében 2,6 százalékos strukturális kiigazításra kerül sor (igaz a Bizottság szerint ennek ellenére is csak az egyszeri intézkedésekkel együtt lesz 2012-ban 3 százalék alatt a hiány), a 2011 negyedik negyedévének növekedési adatai jobbak voltak a korábban vártnál, és a kormány - szerintük - már bejelentett a GDP 0,3-0,4 százalékának megfelelő kiigazítást. Egy illetékes ez alapján úgy vélte, hogy bár a felfüggesztést jogi szempontból nem lehetne kifogásolni, ám tartalmát tekintve nem szükségszerűen igazolható.